Wikipédia

Macedónok

délszláv népcsoport
Nem tévesztendő össze a következővel: makedónok.

A macedónok (macedónul: Македонци; átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávok[34] – déli szláv nép, amelyet leginkább Észak-Macedóniával azonosítanak. A macedón nyelvet használják, mely a délszláv nyelvek egyike. A macedón nemzetiségűek nagyjából kétharmada Észak-Macedóniában lakik, bár számos más országban van népes csoportjuk.

macedónok
Македонци
Makedonci
Teljes lélekszám
2 000 000 – 2 500 000[2]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Észak-Macedónia1 297 981[3]
 Ausztrália83 978 – 200 000[4][5]
 Olaszország78 090[6]
 Németország62 295 – 85 000[5][7]
 Svájc61 304–63 000[5][8]
 Amerikai Egyesült Államok51 891–200 000[5][9]
 Brazília45 000[10]
 Kanada37 055–150 000[5][11]
 Törökország31 518[12]
 Argentína30 000
 Szerbia25 847[13]
 Ausztria13 696–15 000[5][14]
 Hollandia10 000–15 000[5]
 Csehország11 623[15]
 Egyesült Királyság9000[5]
 Magyarország7253[15]
 Bulgária5071–25 000[16][17]
 Albánia4697 –35 000[18]
 Szlovákia4600[19]
 Horvátország4270[20]
 Szlovénia3972[21]
 Svédország3669–15 000[5][22]
 Belgium3419[23]
 Dánia3349–12 000[5][24]
 Norvégia3045[25]
 Franciaország2300–15 000[26]
 Bosznia-Hercegovina2278[27]
 Lengyelország2000–4500[28][29]
 Oroszország1000[28]
 Görögország962–30 000[30][31]
 Montenegró819[32]
 Románia731–6000[33]
Nyelvek
macedón
Vallások
Túlnyomó részt macedón ortodox néhány muzulmán
A Wikimédia Commons tartalmaz macedónok
Македонци
Makedonci témájú médiaállományokat.

Számos bolgár történész fenntartja azt az álláspontját, hogy a macedónok nem külön nép, hanem valójában bolgárok. Bulgária még a külön macedón nyelv létét sem ismeri el.[35] E szerint az álláspont szerint a macedón nép a bolgárok egy néprajzi csoportja, egyedüli különbözőségüket kultúrájuk adja. A macedón nép fogalmának kialakulását a szerb politikai propaganda is igyekezett elősegíteni, amely a Bulgáriával az Észak-Macedónia feletti területi perpatvarok eredménye volt.

Eredetük szerkesztés

A mai macedónok családfája igen vegyes. Nyelvi és kulturális gyökereik a 6. századig nyúlnak vissza, mikor a szláv törzsek Észak-Macedónia területére vándoroltak, s ott letelepedtek. Több, a 20. század elején dolgozó kutató, így például William Z. Ripley, Coon[36] és Bertil Lundman[37] Macedónia szláv nyelven beszélő lakosságát bolgárokként jellemzi, s a két népességet gyakran ugyanazon alcsoportjába rakják a rassznak. H. N. Brailsfordhoz hasonlóan más írók szerint Macedónia szláv nyelven beszélő lakossága mind a szerbekhez, mind a bolgárokhoz köthető, de nemzeti öntudatukat nem lehet pontosan meghatározni. Brailsford szerint Északnyugat-Macedónia lakosságának egyes részei szerb, míg Ohrid népessége bolgár.[38]

A Macedón Tudományos és Művészeti Akadémia az a nézetet fogadja el, mely szerint a modern macedón genotípus a régebben itt élő szláv népek vegyületeként jött létre. A legtöbb etnográfus megállapítása is ezt támasztja alá. Ezen kutatók közé tartozik Vaszil Kancsov,[39] Gustav Weigand,[40] és Carleton S. Coon antropológus. Állításuk szerint a VI. századi szláv népek aktívan keveredtek az előttük itt élő törzsi népekkel, s így magukba ötvözték a többi nép jellemzőit is. Ezen népek közé tartoztak a görögök, a trákok és az illírek.[41][42] Azzal, hogy a szlávok magukba olvasztották az előttük itt élő népeket, felvették az ők kultúrájukat is, s így jött létre egy túlnyomó részt szláv etnikai jellemzőket felmutató, szláv–bizánci hagyományokat követő, s bolgár-szláv nyelvet beszélő nép. Mindezen felül a genetikai kutatások is azt támasztják alá, hogy a macedónok genetikai hagyatéka az ókori Balkán népeiből jött létre keveredéssel.[43] Hozzájuk csapódott hozzá az európai gyökerű, későbbi szláv csoport. Valószínűsíteni lehet még, hogy a középkorban a macedóniai szlávokba kunok is olvadtak, akik a mai Románia területéről szóródtak szét térségben a tatárjárás után. Kun megtelepedésre utal Macedónia egyik nagy városának neve: Kumanovo.

A populáció-genetikusok HLA-elemzést használtak, hogy kimutassák a macedónok eredetét és kapcsolataikat más népekkel.[44] A macedónok a Balkán más népeivel állnak szoros kapcsolatban, mint például a horvátokkal, a szerbekkel, a görögökkel és a bolgárokkal és románokkal.[45][46][47][48] Azt is igazolták már, hogy a modern macedónokban van egy kis Európán kívüli behatás is.[49]

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A macedón identitás mesterséges kialakítása az első világháború végére megy vissza. Ezt megelőzően a macedóniai emberek rendszerint bolgárnak definiálták magukat. A terület 1913-ban jutott szerb uralom alá, előzőleg bolgár terület volt, mikor az 1912-es balkáni háború eredményeként a törököket kiűzték, de a szerb a következő évben rátették a kezüket erre a régióra. A szerb uralom teljes elnyomás volt a macedón-bolgárokra nézve, akiket megpróbálták asszimilálni a szerbek. A függetlenség kivívására számos illegális mozgalom szerveződött, ezek közül több terrorcselekményeket hajtott végre. Azonban egyik sem definiálta magát önálló macedón illetőségűnek, rendszerint bolgár volt a meghatározásuk és feltett céljuk a Bulgáriával való egyesülés volt.

Tito 1945-ben szakított azzal, hogy a macedónokat elnyomja, ehelyett létrehozták a Macedón Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, mindehhez kimondták, hogy az ország nyelve a macedón. A következő évtizedekben a jugoszláv politika mindent megtett, hogy a macedón identitást megteremtse az emberekben, ugyanakkor mindjobban a szerb dominanciájú Jugoszláviához kösse őket. Macedónia ténylegesen nem is kívánt kiválni gazdasági okok miatt Jugoszláviától. Napjainkban is sok az olyan macedón, aki szerb kettős állampolgár, ezzel próbálva megélhetését biztosítani. Sok macedón katona harcolt még az 1992-es függetlenség után is a jugoszláv néphadseregben Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is. Napjainkban egyre többen vannak viszont, akik bolgár kettős állampolgárságot választanak és Bulgárián keresztül próbálnak szerencsét. Ennek oka, hogy szerbül már nem tud a felnövő új nemzedék, mint a régi, de anyanyelve révén, ami a bolgárral szinte azonos, könnyen tud boldogulni Bulgáriában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Azok az emberek, akiket Bulgáriában bolgárnak, Macedóniában macedónnak tartanak.
  2. ↑ Nasevski, Boško, Angelova, Dora. Gerovska, Dragica. Македонски Иселенички Алманах '95. Skopje: Матица на Иселениците на Македонија, 52 & 53. o. (1995) 
  3. ↑ 2002 census. [2004. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  4. ↑ 2006 Census. [2013. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  5. ↑ a b c d e f g h i j Population Estimate from the MFA. [2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  6. ↑ Foreign Citizens in Italy, 2007. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  7. ↑ 2006 figures. [2011. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  8. ↑ 2005 Figures. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  9. ↑ 2007 Community Survey[halott link]
  10. ↑ Nasevski, Boško, Angelova, Dora. Gerovska, Dragica. Македонски Иселенички Алманах '95. Skopje: Матица на Иселениците на Македонија, 52 & 53. o. (1995) 
  11. ↑ 2006 census. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  12. ↑ 2001 census. [2009. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  13. ↑ 2002 census. [2020. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  14. ↑ 2001 census[halott link] - Tabelle 13: Ausländer nach Staatsangehörigkeit (ausgewählte Staaten), Altersgruppen und Geschlecht — page 74
  15. ↑ a b 1996 Estimate. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  16. ↑ 1.2001 Bulgarian census data.
  17. ↑ Center for Documentation and Information on Minorities in Europe, Southeast Europe (CEDIME-SE) - "Macedonians of Bulgaria". [2006. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  18. ↑ http://www.fes.hr/E-books/pdf/Local%20Self%20Government/09.pdf Archiválva 2012. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Artan Hoxha and Alma Gurraj "LOCAL SELF-GOVERNMENT AND DECENTRALIZATION: CASE OF ALBANIA. HISTORY, REFORMES AND CHALLENGES" "...According to latest Albanian census conducted in April 1989, 98% of Albanian population are Albanian ethnic. The remaining 2% (or 64816 people) belong to ethnic minorities: the vast majority is composed by ethnic Greeks (58758); ethnic Macedonians (4697)...",[1] Archiválva 2010. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Joshua Project
  19. ↑ OECD Statistics
  20. ↑ 2002 census
  21. ↑ 2002 census
  22. ↑ 2006 census. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  23. ↑ Belgium population statistics. www.dofi.fgov.be. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  24. ↑ 2008 census. [2019. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  25. ↑ 2008 figures. [2009. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  26. ↑ 2003 census Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben,Population Estimate from the MFA Archiválva 2008. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  27. ↑ 2005 census. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  28. ↑ a b Makedonci vo Svetot. [2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  29. ↑ Polands Holocaust: Ethnic Strife, Collaboration with Occupying Forces and Genocide in the Second Republic, 1918-1947, page 260
  30. ↑ Data on immigrants in Greece, from Census 2001. Migrants in Greece. [2008. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  31. ↑ Greece – Report about Compliance with the Principles of the Framework Convention for the Protection of National Minorities (along guidelines for state reports according to Article 25.1 of the Convention). Greek Helsinki Monitor (GHM) & Minority Rights Group – Greece (MRG-G), 1999. szeptember 18. [2003. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  32. ↑ Montenegrin 2003 census -. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
  33. ↑ 2002 census. [2010. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  34. ↑ A "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni). A „szlávok” olyan elsődleges jelző, melyet azért használnak a tudósok, hogy megkülönböztessék ezt a népet a régióban élő más makedónoktól. (Lásd például a Google Tudóst). Krszte Miszirkov maga használta a szláv kifejezést patrióta szövegeiben, a „Macedón ügyek”-ben (legnagyobb része angolul itt Archiválva 2008. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben olvasható.) A makedón szlávok Görögországban boldogok voltak, hogy elismerték, ők is szlavomacedónok. Pavlos Koufis a szláv makedón iskola egyik úttörője a régióban, helyi történész azt írta Laografika Florinas kai Kastorias (Florina és Kastoria népszokásai, megjelent Athénban 1996-ban), hogy

    „[Az 1942. szeptemberi pánhellén találkozó alatt a Görögországi Kommunista Párt (KKE) bejelentette, hogy a többséggel azonos jogokat élvezhetnek a kisebbségek. A KKE elismerte, hogy a szlavofónok a szlavomakedónok etnikai kisebbsége.] Ez egy olyan fogalom volt, melyet a régió lakosai megkönnyebbüléssel fogadtak el. [Mivel] Szlavomakedónok = Szlávok+Makedónok. A fogalom első része meghatározta származásukat és a szláv népek nagyobb csoportjába sorolta őket.”

    Bár a szlavomakedón mai használatban mind a népre, mind pedig a nyelvre érthető, s szintén elfogadható használata a múlttal kapcsolatban, a Görögországban élő makedónok számára ez a megfogalmazás pejoratívnak és sértőnek számít. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének görögországi része, a Görög Helsinki Vizsgálócsoport jelentése szerint: "… a szlavomakedón fogalmat maga a közösség kezdte el használni. Abban az időben sokkal elterjedtebb volt a görögöktől független nemzeti öntudatuk. Később azonban a közösség tagjainak beszámolói szerint a görög hatóságok a fogalmat pejoratív, diszkriminatív módon kezdték el használni. Innét ered az, hogy amennyiben nincs szoros köze valaminek a mai Macedóniához (például macedón nemzeti önazonosság-tudattal bíró emberek) nem használják ezt a kifejezést. "

  35. ↑ Sinisa Jakov Marusic: Bulgaria’s Brussels Blockade Leaves Macedonia Bitter (angol nyelven). BalkanInsight, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  36. ↑ The Races Of Europe című könyvében
  37. ↑ Lundman, Bertil J. - The Races and Peoples of Europe (New York: IAAEE. 1977)[2] Archiválva 2009. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  38. ↑ MACEDONIA: Its races and their future. H. N. Brailsford, London, 1906. p. 101
  39. ↑ Пътуване по долините на Струма, Места и Брегалница. Битолско, Преспа и Охридско. Васил Кънчов (Избрани произведения. Том I. Издателство "Наука и изкуство", София 1970) [3]
  40. ↑ (ETHNOGRAPHIE VON MAKEDONIEN, Geschichtlich-nationaler, spraechlich-statistischer Teil von Prof. Dr. Gustav Weigand, Leipzig, Friedrich Brandstetter, 1924, Превод Елена Пипилева)[4]
  41. ↑ Macedonia :: History. – Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2007. augusztus 27.)
  42. ↑ Coon, Carleton Stevens. The Races of Europe. Greenwood Press Reprint (1975). ISBN 0-8371-6328-5 , Chapter XII, section 15 [5] Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  43. ↑ Rebala K et al. (2007), Y-STR variation among Slavs: evidence for the Slavic homeland in the middle Dnieper basin, Journal of Human Genetics, 52:406-14. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  44. ↑ Petlichkovski A, Efinska-Mladenovska O, Trajkov D, Arsov T, Strezova A, Spiroski M (2004). „High-resolution typing of HLA-DRB1 locus in the Macedonian population”. Tissue Antigens 64 (4), 486–91. o. DOI:10.1111/j.1399-0039.2004.00273.x. PMID 15361127.  
  45. ↑ Ivanova M, Rozemuller E, Tyufekchiev N, Michailova A, Tilanus M, Naumova E (2002). „HLA polymorphism in Bulgarians defined by high-resolution typing methods in comparison with other populations”. Tissue Antigens 60 (6), 496–504. o. DOI:10.1034/j.1399-0039.2002.600605.x. PMID 12542743.  
  46. ↑ Bulgarian Bone Marrow Donors Registry—past and future directions — Asen Zlatev, Milena Ivanova, Snejina Michailova, Anastasia Mihaylova and Elissaveta Naumova, Central Laboratory of Clinical Immunology, University Hospital "Alexandrovska", Sofia, Bulgaria, Published online: 2 June 2007 [6][halott link]
  47. ↑ 'European Journal of Human Genetics - Y chromosomal heritage of Croatian population and its island isolates.
  48. ↑ Semino, Ornella (2000). „The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective” (PDF). Science 290, 1155–59. o. [2003. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.290.5494.1155. PMID 11073453. (Hozzáférés: 2009. november 4.)  
  49. ↑ Tissue Antigens. Volume 55 Issue 1 Page 53-56, January 2000.HLA-DRB and DQB1 polymorphism in the Macedonian population.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Macedónok&oldid=26819741”