Görögország

állam Délkelet-Európában

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) IPA: [elˈaða] vagy Ἑλλάς (Ellász) IPA: [elˈas]; ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz), IPA: [helˈlás]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía) IPA: [elinikˈi ðimokratˈi.a])[4] állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)
Görögország zászlaja
Görögország zászlaja
Görögország címere
Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”)
Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν

Fővárosa Athén (Αθήνα, Athína)
é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′Koordináták: é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′
Államforma köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Ekateríni Szakellaropúlu
Miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz
Törvényhozás Parlament
Hivatalos nyelv görög
Beszélt nyelvek angol, német, francia, albán

EU-csatlakozás 1981. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint10 482 487 fő (2021)[1]
Rangsorban77
Becsült10 300 000 [2] fő (2022)
Rangsorban77
Népsűrűség81 fő/km²[3]
GDP2013 (forrás:IMF)
Összes241,796 milliárd USD (43)
PPP: 277,962 milliárd
Egy főre jutó21 857 USD (N/A)
PPP: 25 126
HDI (2007) 0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület131 990 km²
Rangsorban 96
Víz0,87%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel GR
Hívószám +30
Athéni vezetékes: +30210
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 100
  • 166
  • 199
Internet TLD.gr
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Köztársaság témájú médiaállományokat.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom,[5] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.[6] Görögország a demokrácia,[7] a nyugati filozófia,[8] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője.[9] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, amely 1952 óta tagja a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[10] 1981 óta az Európai Uniónak,[11] 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[12]

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak.

Fekvése, határai szerkesztés

Északról Bulgária, Észak-Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,[13]) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz szerkesztés

Tengerei szerkesztés

Szigetei szerkesztés

Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.


Földrajzi képek
 
Krétai táj Szfakia mellett
 
Szantorini, Fira
 
Szamariász-szurdok, Kréta
 
Olümposz hegye
 
Zákinthosz
 
Májusi tájkép a Peloponnészoszi-félszigeten, Stymfalia
 
 
 
 
 
 


Domborzat szerkesztés

  • Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
  • Hegyláncai: Kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz szerkesztés

Éghajlat szerkesztés

A partvidék és a szigetek éghajlata mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban tavasztól kora őszig rendkívül tiszta a levegő és száraz. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág szerkesztés

 
A Víkosz-szurdok a Víkosz–Aóosz Nemzeti Parkban

Az ország területére jellemző keménylombú erdőket már az ókorban elkezdték kiirtani. Ma területének kevesebb mint egyharmadát (30-32%) borítja erdő.[15] Az erdők helyét részben olajfaültetvények, részben cserjések foglalják el. Az újbóli erdősítést a nyáron gyakori, öngyulladás okozta tüzek és a legeltetés akadályozzák. A tengerparti területeken jellemzők a mandulafenyő és az aleppóifenyő alkotta erdők. A belső területek maradványerdőinek állományalkotó fái a tölgyek (pl. magyaltölgy). A folyóvölgyeket platánligetek kísérik. A hegyvidékeken 2000 m tszfm.-ig a feketefenyő, a görög jegenyefenyő és a Borisz-jegenyefenyő alkot erdőket. Az erdőhatár felett havasi gyepek találhatók. [16]

Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal: keleti sün, római vakond, mezei nyúl, erdei pele stb. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve, és jellegzetes a mediterrán tigrisgörény. [16]

 
A meteorák egy része

Környezetvédelem szerkesztés

Nemzeti parkok szerkesztés

Természeti világörökség szerkesztés

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

  • Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
  • Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem szerkesztés

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (18211830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel az Európai Unióba. A többi uniós tagállamtól eltérően az ország jelölésére nem a szabvány szerinti „GR” kódot használják, hanem a saját megnevezésük szerinti „EL”-t (Ελλάδα).

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódtak a tárgyalások és volt rá remény, hogy az ország megmenekülhet a krachtól. A 2015. január 25-én tartott előrehozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (más néven Sziriza) nyert megszerezve a szavazatok kb. 39,5%-át, így a párt ígéretéhez híven akár újratárgyalhatják a görög államadósságot.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
A parlament épülete az athéni Alkotmány (Szintagma) téren[17]

Alkotmány, államforma szerkesztés

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő, a köztársasági elnök a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

Közigazgatási beosztás szerkesztés

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria])[13] és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])[13] osztották (zárójelben a székhely szerepel):

 
Görögország régiói

A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a regionális egység. Az ország 74 regionális egységre oszlik.

Politikai pártok szerkesztés

Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.[18] Ugyanez év júniusában újabb választást tartottak, melyek után szintén ők, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK, valamint a szintén baloldali Demokratikus Baloldal alakítottak kormányt. A magas államadósság miatt azonban újabb és újabb megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, amelyek a lakosságban egyre nagyobb ellenállást váltottak ki. Ezért omlott össze 2014 végén a kormány, és írtak ki 2015. január 25-re ismét előrehozott választásokat. Ekkor az alternatív baloldali Sziriza ért el történelmi győzelmet, parlamenti többséget éppen hogy nem szerezve, ezért kénytelenek voltak koalíciót kötni az alternatív jobboldali Független Görögök nevű párttal. A 21. századi Európában ekkor történt meg először, hogy kizárólag alternatív, reformista pártok tudtak egy országban kormányt alakítani. Alexis Ciprasz miniszterelnök azonban fél év alatt hiába próbált, nem tudott kiegyezni Görögország hitelezőivel, így júliusban kénytelenek voltak elfogadni a 3. mentőcsomagot. Varufakisz pénzügyminiszter ekkor lépett ki a kormányból, hogy néhány héttel később a mentőcsomagot elítélőkkel bejelentsék, lehet, hogy távoznak a kormánypártból. Alexisz Ciprasz miniszterelnök ezért 2015. augusztus 20-án lemondott tisztségéről. 2019 júniusától Kiriákosz Micotákisz lett a miniszterelnök.[19]

Név[18] Ideológia Alapítás Választási eredmény
(2012. június 17.)
Mandátumok
száma
Kormányzati
pozíció
Új Demokrácia [Nea Dimokratia] (ND) konzervatív liberális néppárt 1974 29,7% 129 Kormánypárt
Sziriza [Szinaszpizmósz Rizoszpasztikísz Ariszterász] szélsőbaloldali párt 2004 26,9% 71 Ellenzék
Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) baloldali párt 1974 12,3% 33 Kormánypárt
Független Görögök [Anexartiti Ellinesz] jobboldali párt 2012 7,5% 20 Ellenzék
Arany Hajnal [Hriszi Avgi] szélsőjobboldali, neonáci párt 1993 6,9% 18 Ellenzék
Demokratikus Baloldal [Dimokratiki Arisztera] (DIMAR) baloldali párt 2010 6,3% 17 Kormánypárt
Görögország Kommunista Pártja
[Kommunisztiko Komma Elladasz] (KKE)
kommunista párt 1974
(1918)
4,3% 12 Ellenzék

Védelmi rendszer szerkesztés

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd  USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség szerkesztés

 
Görögország népsűrűsége 2011-ben
 
Szaloniki, Észak-Görögország központja

A 2000-es évek elején a népesség elérte a 11 milliót, de 2010 óta, a görög gazdasági válság nyomán a népesség csökkenésnek indult, a születések száma meredeken zuhant, és több százezer görög, túlnyomórészt fiatal felnőtt külföldre távozott.[20]

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1828 és 2022 között
Lakosok száma
753 400
7 632 801
8 684 088
9 046 541
9 846 627
10 399 061
10 805 808
11 077 841
10 820 883
10 566 531
1828195119671975198319922000200820152022
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések szerkesztés

Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánina, Lárisza és Kavála.

Etnikai, nyelvi megoszlás szerkesztés

 
Görögország nyelvi kisebbségei

A görög indoeurópai nép már az i. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. A külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű a szomszédos Törökországból. A török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachok – más néven arománoknak – kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.[21]

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás szerkesztés

A lakosság 98%-a görög ortodox [22] (→ görögországi ortodox egyház)

A török megszállás után a görögök egy része áttért az iszlámra, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muszlimok és a muszlim bolgárok (pomákok).

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték.[23]

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 216,2 mrd $ (2021) [24]
GDP növekedési ráta 2,8% (2022 Q3) [25]
Egy főre jutó GDP (PPP) 31 295 $ (2021) [26]
Államadósság 353,4 mrd € (2021) [27]
Államadóssági ráta 194,5% (2021) [27]
Infláció 8,5% (2022. november) [28]
Foglalkoztatottsági ráta 88,9% (2022. október) [29]
Munkanélküliségi ráta 11,6% (2022. október) [30]
Minimálbér 831,8 € (2022) [31]
Bérnövekedés üteme -
Jegybanki alapkamat 2% (2022. október) [32]
SZJA 44% (2022) [32]
ÁFA (általános) 24% (2022) [33]
TAO 22% (2022) [32]
 
Görögország (kék) GDP-jének változása 1961–2010 között, összehasonlítva az eurózónáéval (piros)
 
Görögország (kék) és az eurózóna (zöld) adósságállományának változása 1999–2016 között

Általános adatok szerkesztés

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint kétharmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem ötödét, főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól.

Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007–08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euróövezet átlagánál.[4]

2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi nyári olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009. októberi választások előtti túlköltekezés következtében adósságválságba került. A gazdaság 2011-re 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.

Görögország gazdasági mutatói 2005-2018 között:[34][35]
Év GDP
(bil. euro)
GDP per fő
(euro)
GDP
növekedés
(real)
Infláció
Munkanélküliség
Államadósság
(GDP %-ban)
2005  229.8  20,946  0.6%   3.5%   10.0%   107.4%
2006  242.8  22,061  5.7%   3.3%   9.0%   103.6%
2007  250.7  22,718  3.3%   3.0%   8.4%   103.1%
2008  249.9  22,591  −0.3%   4.2%   7.8%   109.4%
2009  239.1  21,554  −4.3%   1.3%   9.6%   126.7%
2010  226.0  20,328  −5.5 %   4.7 %   12.7 %   146.3 %
2011  205.4  18,465  −9.1 %   3.1 %   17.9 %   172.1 %
2012  190.4  17,173  −7.3 %   1.0 %   24.4 %   159.6 %
2013  184.2  16,742  −3.2 %   −0.8 %   27.5 %   177.4 %
2014  185.6  16,985  0.7 %   −1.4 %   26.5 %   178.9 %
2015  185.0  17,042  −0.3 %   −1.0 %   24.9 %   175.9 %
2016  184.6  17,118  −0.2 %   0.0 %   23.6 %   178.5 %
2017  187.1  17,374  1.4 %   1.1 %   21.5 %   176.2 %
2018  190.9  17,797  2.0 %   0.7 %   19.8 %   181.1 %

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő, illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar szerkesztés

 
Alumíniumgyár Boiótia régióban

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit és lignit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipara és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem szerkesztés

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a második világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő.

Állandó külkereskedelmi deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

  • Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is.
  • A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal bonyolítja.

Legfontosabb partnerei 2017-ben :[36]

  • Export: Olaszország 10,6%, Németország 7,1%, Törökország 6,8%, Ciprus 6,5%, Bulgária 4,9%, Libanon 4,3%
  • Import: Németország 10,4%, Olaszország 8,2%, Oroszország 6,8%, Irak 6,3%, Dél-Korea 6,1%, Kína 5,4%, Hollandia 5,3%, Franciaország 4,3%

Turizmus szerkesztés

Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide (2010 körül), főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a mediterrán klíma és a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Közlekedés szerkesztés

Közút szerkesztés

  • Közutak hossza: 117 000 km
  • aszfaltozott: 107 406 km (2006)

Vasút szerkesztés

Légi közlekedés szerkesztés

A repülőterek száma: 66. Fontosabb nemzetközi forgalmú repterek:

Vízi közlekedés szerkesztés

Fő kikötők:[37]

Telekommunikáció szerkesztés

Hívójel prefix SV-SZ, J4
ITU zóna 28
CQ zóna 20

Kultúra szerkesztés

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az Epidaurosz: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett. Érdekes adalék, hogy fejlett tudományos eredményeiket Európa sötét évszázadai alatt az arabok őrizték meg az újkor számára.

Kulturális világörökség szerkesztés

 
Tholosz templomának romja Delphoiban
 
A Parthenón nyugati oldala

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számontartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

Sport szerkesztés

 
Az athéni Olimpiai Stadion

Történelem szerkesztés

Az iszthmoszi játékok az ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben, az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt az i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tulajdonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány rítusokat.

Olimpia szerkesztés

Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

Labdarúgás szerkesztés

A görög labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

Ünnepek szerkesztés

 
A Szúnion-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre
Dátum Ünnep Görög név
és átírva
Megjegyzés
Január 1. Újév napja Πρωτοχρονιά
Protochroniá
Január 6. Vízkereszt Θεοφάνεια
Theophánia
változó Hamvazóhétfő Καθαρά Δευτέρα
Kathará Deftéra
A nagyböjt 1. napja. 2019-ben márc. 4.; 2020-ban febr. 24.
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821) Εικοστή Πέμπτη Μαρτίου
Ikostí-pémpti Martiou
változó Nagypéntek Μεγάλη Παρασκευή
Megáli Paraskeví
változó Húsvét Κυριακή του Πάσχα
Kiriakí tou Páscha
változó Húsvéthétfő Δευτέρα του Πάσχα
Δευτέρα του Πάσχα
Május 1. A munka ünnepe Εργατική Πρωτομαγιά
Ergatikí Protomagiá
változó Pünkösd Πεντηκοστή'
Pentikoszti
Húsvét utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja
változó Pünkösdhétfő Δευτέρα Πεντηκοστής
Augusztus 15. Mária mennybemenetele Κοίμηση της Θεοτόκου
Kímisi tis Theotókou
Szűz Mária legfontosabb ünnepe
Október 28. A „NEM” napja Ημέρα του Όχι A „NEM” Mussolini ultimátumára vonatkozik; az olasz hadsereg elleni győzelem ünnepe
November 8. Kréta nemzeti ünnepe Csak regionális ünnep
December 25. Karácsony Χριστούγεννα
Khrisztoúyenna
December 26. "Isten anyjának" dicsőítése Σύναξις Υπεραγίας Θεοτόκου Μαρίας
Sinaxis Yperagías Theotókou Marías
Szűz Mária ünnepe

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.statistics.gr/el/2021-census-res-pop-results
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. a b Cia.gov gr
  5. Runciman: Fall
  6. Eb.com 2006
  7. Finley 1985
  8. Copleston: Philosophy
  9. Brockett 1991
  10. Oecd.org
  11. Europa.eu greece
  12. Esa.int 2005
  13. a b c A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  14. https://www.nissomanie.de/stin-ellada/nissologie/
  15. http://www.indexmundi.com/greece/geography_profile.html
  16. a b Országok lexikona A-Z, 2007
  17. ATHÉN - Syntagma tér
  18. a b Iván András, Molnár Tamás: Ősellenségek fogtak össze a drachma ellen (magyar nyelven). Index, 2012. május 23. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  19. https://en.wikipedia.org/wiki/Greece#Political_parties
  20. Hope, Kerin. „Greece brain drain hampers recovery from economic crisis”, 2018. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 3.) (brit angol nyelvű) 
  21. Világ 2008
  22. Archivált másolat. [2022. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  23. Hirado.hu: Szemléletváltás
  24. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=GR
  25. https://hu.tradingeconomics.com/greece/gdp-growth-annual
  26. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=GR&view=chart%2C
  27. a b https://countryeconomy.com/national-debt/greece
  28. https://hu.tradingeconomics.com/greece/inflation-cpi
  29. https://hu.tradingeconomics.com/greece/employment-rate
  30. https://hu.tradingeconomics.com/greece/unemployment-rate
  31. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/greece
  32. a b c https://hu.tradingeconomics.com/greece/indicators
  33. https://hu.tradingeconomics.com/greece/sales-tax-rate
  34. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  35. Greece government-debt-to-gdp
  36. CIA World Factbook. [2016. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  37. https://www.searoutes.com/country-ports/Greece[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.