Korinthoszi-csatorna

A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút Görögországban, az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között.

Korinthoszi-csatorna
Tengerjáró hajó halad a csatornán az Égei-tenger felé
Ország	Görögország
Település	Corinthia
Hely	Görögország
Megnyitás	1893
Típus	Csatorna
Hosszúsága	6,343 m
Elhelyezkedése
Korinthoszi-csatorna Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 56′ 05″, k. h. 22° 59′ 02″37.934722222222, 22.983888888889
Korinthoszi-csatorna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthoszi-csatorna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. Az út lerövidítésére hozta létre Korinthosz városállam a diolkosznak nevezett szállítóutat, amelyen az árukat és kisebb hajókat is át tudtak vontatni egy 6-7 km hosszú kövezett úton Periandrosz idejében az i. e. 7. század végén, aki csatorna építését is tervezte. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. Néró 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.

A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott. A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak. Ezeken kívül két közúti és két vasúti híd is megépült.

Jelentősége a hajózásban

A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, jelentős forgalmat bonyolít. Évente 11 000, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.

Technikai adatok

A sziklák legmagasabb pontja a csatornák két oldalán 63 méter.

Hossz:	6 343 méter
A víztükör szélessége	24,6 méter
A hajóút szélessége	21,3 méter
Mélység	8 méter

Képek

• 
  A Korinthoszi-csatorna fölött átmenő közúti hidak
• 
  A csatorna bejárata
• 
  A csatorna felülről
• 
  A csatorna fala
• 
  Autópálya- és vasúti híd a csatorna fölött
• 
  Merülőhíd Korinthosznál
• 
  Merülőhíd
• 
  A magyar építők emlékműve a csatornánál

További információk

• 120 éves a Korinthoszi-csatorna – Múlt-kor, 2002. május 4.
• Gerster Béla élete és csatornaépítő munkássága dióhéjban
• A Korinthoszi-csatorna űrfelvételen - NASA Earth Observatory
• Corinthcanal.com
• Korinthoszi-csatorna