Pórosz (sziget)

Pórosz (görögül Πόρος [pórosz]) szigetpár a Szaróni szigetcsoport része Görögországban. 48 km-re van Pireusztól, a Peloponnészoszi-félszigettől pár száz méteres tengeri csatorna választja el. Népessége körülbelül 4000 fő.

Pórosz (Πόρος)
Pórosz szigete
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Attika
Legnagyobb település	Pórosz
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Pórosz (Attika)|Pórosz népessége	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Krétai-tenger
Szigetek száma	2
Nagyobb szigetek	Kalávria és Szféria
Terület	31 km²
Tengerszint feletti magasság	358 m
Legmagasabb pont	Pic Vigla (358 m)
Időzóna	UTC+2
Elhelyezkedése
Pórosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 31′ 00″, k. h. 23° 29′ 01″37.516666666667, 23.483611111111
Pórosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pórosz témájú médiaállományokat.

Földrajza

Területe körülbelül 31 km². Két szigetből áll, a délebbre található, vulkanikus kőzet alkotta, kis méretű Szfériából és a jóval nagyobb, északi Kalávriából, melyeket híd köt össze. A felszín hegyes. Az egyetlen itt található, nagyobb település az azonos nevű Pórosz városa, ezen kívül egyetlen másik település, Ájosz Nektáriosz található a szigeten, melynek népessége valamivel több mint 100 fő.

Gazdag növényvilággal rendelkezik: északi, valamint keleti és nyugati területein többnyire bokros-bozótos vegetáció található, míg a középső és déli részén nagy kiterjedésű píneaerdők terülnek el. Jó úthálózattal és megfelelő turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, ami népszerűvé teszi rövid időtartamú üdülések céljára. Homokos partszakaszokban azonban szűkölködik a sziget, szinte csak a déli parton, Aszkeli városrész partszakaszán, valamint az északi parton található Vajiónia-öbölben találhatók strandolásra alkalmas területek.

A fősziget kőzetének fő anyaga üledékes kőzet (mészkő és homokkő), míg Szféria alapkőzete vulkanikus eredetű. A Kalávria középső részén található mészkő masszívumban víznyelők és cseppkőbarlangok is találhatók. A mészkő alapkőzetben gyakran bukkannak fel tengeri fosszíliák, drágakövek és fémércek előfordulása ugyanakkor nem ismeretes.

Története

A legújabb kutatások szerint Póroszt a bronzkor óta lakják, a szigeten talált, legkorábbi, emberi kéz munkájára utaló nyomok korát legalább 3000 évesre becsülik. A mai Kalávria szigetén található ókori település, Kalaureia Poszeidón istennek szentelt menedékhely volt, a Poszeidón-szentély a környező törzsek által alkotott szövetség központja volt. Romjai ma is megtekinthetők és látogathatók egy hegytetőn, nem messze Pórosz városától.

A bizánci korban a szigetet sokszor támadták meg kalózok. Görögország oszmán megszállása alatt Pórosz független maradt, később a görög szabadságharc alatt pedig jelentős mértékben segítette a többi szigetet.

Az Oszmán Birodalommal való egyik békekötése folyományaként Oroszország haditengerészeti ellátóbázist alakított ki a szigeten, amit a 19. század végéig használtak. A 20. század elején fokozatosan elhagyták a bázist; a díszesen faragott kövekből készült épületek még meglévő romjait 1989-ben védett építészeti emléknek minősítették.

Látnivalók

A szigeten lévő, a szigettel azonos nevű Pórosz kikötőjének fő nevezetessége az 1927-ben épült óratorony.

• 
  Óratorony
• 
  Kikötő
• 
  Szaroniszi öböl
• 
  A görög haditengerészet képzési központja

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Poros című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.