Számosz

Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.

Számosz
A Kerekisz-hegy
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Észak-Égei-szigetek
Prefektúra	Számosz
Székhely	Számosz
Népesség
Teljes népesség	32 642 fő (2021)
Népsűrűség	69 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése	Égei-tenger
Terület	477 km²
Hosszúság	43 km
Szélesség	13 km
Legmagasabb pont	1434
Időzóna	UTC+02:00 UTC+03:00
Elhelyezkedése
Számosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 44′, k. h. 26° 50′37.733333333333, 26.833333333333
Számosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Számosz témájú médiaállományokat.

A szigeten született Püthagorasz, a híres filozófus és matematikus a Kr. e. 6. század elején, valamint Szamoszi Arisztarkhosz, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.

Földrajz

A sziget az Észak-Égei-szigetek egyike Kis-Ázsia partjai előtt. 43 km hosszú és 5–20 km széles. Területe 477 km², lakossága 33 000 fő (2011), népsűrűsége 69 fő/km². Törökország partjaitól az 1,6 – 5 km széles Mükalé-szoros választja el.

Számosz jórészt hegyvidékes, de a hegyek között termékeny völgyekben szőlőültetvények, füge- és olajfaligetek húzódnak.

Történelem

A szigetet már a Kr. e. III. évezredben lakták. A Kr. e. II. évezredben a déli partszakaszon károk és lelegek éltek. Kr. e. 1000 körül a görög szárazföldről iónok vándoroltak be, akik Héra-szentélyt alapítottak itt.

Kr. e. 700 táján Számosz - amely időközben tengeri nagyhatalommá vált - több kereskedelmi gyarmatot alapított. Athén felemelkedése előtt jelentős szerepet játszott a ión poliszok között. Hatalmának csúcspontját Polükratész türannisza idején érte el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ekkor létesítették a híres eupalinoszi föld alatti vízvezetéket, továbbá a kikötői gátat és a Heraiont.

Számosz kezdetben ellenállt a perzsa támadásoknak, majd a fennhatóságuk alá került. Kr. e. 479-ben a perzsa hadsereg szétverése után szabadultak fel. Kr. e. 477-ben más ión városokkal együtt csatlakozott az Attikai Szövetséghez, ellenszegült azonban Athén politikai követeléseinek, ezért Kr. e. 439-ben Periklész vezetésével megostromolták a szigetet és elfoglalták: demokratikus hatalom jött létre.

A peloponnészoszi háború vége felé Spárta elfoglalta a szigetet, de az athéniak Kr. e. 365-ben visszahódították. Egy rövid ideig önálló volt, majd Kr. e. 280 és Kr. e. 197 között a Ptolemaidák és a makedónok uralták a szigetet. Ezután a pergamoni király fennhatósága alá került, majd a Római Birodalom része lett.

A középkorban a sziget először a bizánci, majd frank, végül velencei befolyás alá került. 1453-tól a törökök uralták, minek következtében a lakosság nagy része elvándorolt.

A görög szabadságharc után 1830-ban Számoszt a törököknek ítélték, de a Görögországhoz való csatlakozásáig (1912) önálló hercegségként működött.

Képek

• 
  Psalida
• 
  Kokkari
• 
  Poseidonio

Kapcsolódó szócikkek

• Szamoszi alagút

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Samos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Frauke Burian: Égei-tengeri szigetek