Szantorini

görög vulkanikus szigetcsoport
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 5.

Szantorini[1] vagy Szantoríni (görög betűkkel: Σαντορίνη)[1] egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja.

Szantorini (Σαντορίνη)
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióDél-Égei-szigetek
PrefektúraKükládok
SzékhelyFíra
Népesség
Teljes népesség17 430 fő (2011)
Földrajzi adatok
FekvéseÉgei-tenger
SzigetcsoportKükládok
Terület91-92 km²
Tengerszint feletti magasság567 m
IdőzónaEET (UTC+2)

Irányítószám: 847 00, 847 02
Körzetszám: 22860
Rendszám: EM
Elhelyezkedése
Szantorini (Görögország)
Szantorini
Szantorini
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″36.420000°N 25.431667°EKoordináták: é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″36.420000°N 25.431667°E
Szantorini weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Théra ókori városa 360 méter magasan a Mesa Vouno hegyen található.[2]

Etimológia

szerkesztés

A sziget klasszikus elnevezése Théra (előfordul Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira), újgörög átírása Thíra. A Szaloniki Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején a velenceiektől, a 13. században kapta.

Előző nevei az ókorban: Kallisztē (Καλλιστή, jelentése: „szépséges, a legszebb”), Sztrongülē (Στρογγύλη, jelentése „kör alakú, kerek”). E nevek eredeti alakjára és hajdani természeti és anyagi gazdagságára egyaránt következtetni engednek.

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kalderát hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

 
Szantorini műholdfelvételen. Középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kaymeni, Palea Kaymeni, Aszpronízi, Therazia és Thíra
 
Santorini 3D
A szigetek
Név Görög név Terület
km² [3]
Magasság
m
Thira Θήρα 79,19 567
Thirassia (Thiraszia) Θηρασία 9,25 295
Nea Kameni Νέα Καμένη 3,34 127
Christiani Χριστιανή 1,19 285
Palea Kameni Παλαιά Καμένι 0,52 98
Askania Ασκανιά 0,26 160
Aspronisi Ασπρόνησι 0,14 70
Eschati Εσχάτη 0,001* 15
Agios Nikolaos Άγιος Νικόλαος 0,003*
Kimina Κίμινα 0,0005*

* Az apró szigeteknél becsült terület

Története

szerkesztés

Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.

A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése. Régészeti feltárások nyomán ez Kr. e. 1500 körül történt,[4] míg a szénizotópos kormeghatározások Kr. e. 1645 és 1600 közé teszik. Ez a kitörés a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.[5]

Kutatók szerint a bibliai Exodusban leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.[6]

Kr. e. 9. század körül a dórok népesítették be a szigetet, akik Líbiában megalakították Kr. e. 630 táján a Küréné gyarmatot.

Az ókori Thíra sziklaírásai a spártaihoz hasonló, saját ábécé kialakulásáról tanúskodnak.

A középkorban, a 8. században, majd 1570-ben és 1650-ben újabb aktív vulkáni működések következtek; heves földrengések közepette az öbölben kisebb-nagyobb szigetek születtek.

1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.

Szantoríni ma

szerkesztés
 
Oia és a kaldera

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezek a rövid időre érkező hajók a főváros, Fíra alatt állnak meg, és az utasok szamárháton, libegővel vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba. A hosszabb időre érkező turisták régebben az Athén vagy Kréta felől érkező kompokkal, ma pedig már jellemzően repülővel jönnek a szigetre.

A sziget bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.

Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten sok növény megterem, helyi jellegzetességek a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, továbbá világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.

A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegy tetejére gyalogutak és egy szerpentines autóút vezet fel Pirgosz faluból.

Vlichada kikötőjét kisebb hajók, vitorlások, katamaránok használhatják, mert vize mindössze 4 méter mély, és a több éven keresztüli mélyítés (kotrás) sem járt tartós sikerrel. Egy másik kikötőt a repülőtér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvízellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja.) A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.

A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.

Átlagos hőmérséklet

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Max. °C 14 14 16 18 23 27 29 29 26 23 19 15
Min. °C 10 10 11 13 17 21 23 23 21 18 14 11

Átlagos csapadék[7]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
mm 71 43 40 16 11 0 7 0 11 38 59 75
nap 10 9 7 4 3 0 1 0 2 4 8 11

Átlagos napsütés (óra/nap)[7]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Óra 7 7 9 11 12 13 14 13 11 9 8 6

Vízhőmérséklet[7]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
°C 16 16 16 17 19 22 24 25 24 23 20 18
Panorámakép Fíra tengerpartjáról
  1. a b OH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. hagyományos formaként megtartani rendeli (235).
  2. Szantorini legszebb látnivalói - Akrotiri, Thera, Fira, cartourmagazin.hu
  3. Charles Arnold: Die Inseln des Mittelmeers, 2008, ISBN 3-86648-096-2
  4. Warren, Peter M. (2006). "The Date of the Thera Eruption in Relation to Aegean-Egyptian Interconnections and the Egyptian Historical Chronology". In Czerny E.; Hein I.; Hunger H.; Melman D. and Schwab A. (editors). Timelines: Studies in Honour of Manfred Bietak. Orientalia Lovaniensia Analecta, 149. Louvain-la-Neuve, Belgium: Peeters. pp. 2: 305–321. ISBN 90-429-1730-X
  5. Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
  6. http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas
  7. a b c holiday-weather.com
  • Polyglott: Égei-tengeri szigetek, 1997

További információk

szerkesztés
  • Dr. Móczár István: Európa Atlantisza, Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009, ISBN 978 963 06 6484 4
  • Hédervári Péter: A görög Pompeji
  • Santorini.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Képtár Szantorini szigetéről
  • Hédervári Péter: A görög Pompeji. Egy vulkán régészete; Gondolat, Bp., 1972
  • Szantorini. Útleírások, információk, vulkánok, katasztrófák, mítoszok; szöveg Enczi Zoltán, fotó Enczi Zoltán, Szabó Zsolt; Rainbow-Slide, Bp., 1998 (Európa legszebb szigetei-sorozat)
  • Varga Attila: Szantorini; Panoráma, Bp., 2006 (Panoráma regionális útikönyvek)