Főmenü megnyitása

Az olivin a szilikátásványok közé tartozó ásvány. Az olivin nem önálló ásványfaj, hanem a fayalit (Fe2SiO4) és a forsterit (Mg2SiO4) ásványfajok közötti elegysor köztes összetételű változata, képlete: (Mg,Fe)2SiO4. Míg a fayalit esetén a kation túlnyomórészt Fe2+, a forsterit esetén Mg2+, addig az olivin Fe2+ és Mg2+ kationokat is tartalmaz. A két végtag közötti elegysor az olivinsor, más néven fayalit-forsterit sor.

Olivin
Olivine-4aa46b.jpg
Általános adatok
Kémiai név magnézium-vas-szilikát
Képlet (Mg,Fe)2SiO4
Kristályrendszerrombos
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályNezoszilikátok
Csoport Olivincsoport
Azonosítás
Szín olaj- vagy palackzöld, ritkán barnás vagy szürkés
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző vagy átlátszó
Törésmutató 1,65-1,71
Keménység 6,5-7
Hasadás
Sűrűség3,2-3,4 g/cm³
Különleges tulajdonság optikai jellege kis vastartalom mellett pozitív, míg ha fayalittartalma 12,5%-nál nagyobb, akkor negatív
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivin témájú médiaállományokat.


Az olivin (illetve olivinsor) zöld színű drágakőváltozata a peridot. Drágakőritkaság a peridotmacskaszem és a csillagperidot, mindkettőben zárványkötegek okozzák a különleges fénytörést.

Az olivin név a latin oliva (olajfaág) szóból származik.[1]

2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és a kösó társaságában. Viszont a galenit lett a győztes.

Tartalomjegyzék

Megjelenési formái, genetikájaSzerkesztés

Szerkezete jellegzetes, úgynevezett olivinszerkezet, mely SiO4 tetraéderekből és M2+O6 oktaéderekből épül fel. Ezek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy minden O-atom 1 tetraéderhez és 3 oktaéderhez tartozik egyidejűleg.

Fennőtt kristályai zömök oszloposak, míg a kőzetekben bennőtt szemcséi izometrikusak, kissé nyúltak. Mélységi magmás kőzetekben általában xenomorf, míg kiömlési kőzetekben idiomorf, kissé táblás megjelenésű. Kevéssé ellenálló, könnyen átalakul szerpentinné, klorittá vagy iddingsitté.

ÖsszetételeSzerkesztés

ElkülönítéseSzerkesztés

Viszonylag könnyen felismerhető a vulkáni kőzetekben a fenokristályként előforduló olivin. Néha megesik, hogy nagyon sötét színű a bazalt alapanyaga, és ebben az átlátszó, zöld olivinszemcséket igen nehéz észrevenni. És a mélységi kőzetekben gyakran átalakul, és ezért nehezebb felismerni. Az epidottal és a klorittal lehet elsősorban összetéveszteni, de az epidot nem fordul elő az ultrabázisos magmás kőzetekben, és a színe is sárgászöld. A klorit viszont élénkebb zöld, és pikkelyes megjelenésű, másodlagos ásvány.

ElőfordulásaSzerkesztés

Fontos kőzetalkotó ásvány. Az ultrabázisos és bázisos kőzetek (például gabbró, bazalt) jellemző elegyrésze. A 40%-nál nagyobb olivin-tartalmú kőzetcsoport nevét alternatív elnevezéséből (peridot) származtatják, azaz peridotitoknak is nevezik. A dunitben szinte kizárólagos kőzetalkotó, hiszen térfogatának 90%-nál nagyobb része olivinből áll. A magmás kőzetekben előforduló felsőköpeny eredetű kőzetzárványok (például Balatonfelvidék, Karancs) és bizonyos meteorit típusok lényeges elegyrésze.

FelhasználásaSzerkesztés

Világszerte keresnek olcsó eljárásokat a szén-dioxiddal való reakciókhoz, azok megkötésére. És az olivinnel végzett reakció erre vonzó lehetőség, mivel széles körben elérhető és könnyen reagál a szén-dioxidra. Az acélművekben is használják az olivint a dolomit helyettesítőjeként. Finnországban a szaunák fűtéséhez ideális kőzet.

KépekSzerkesztés

LábjegyzetekSzerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 106. o. ISBN 963 8334 96 7  

ForrásokSzerkesztés