Olivin

szilikátásványok közé tartozó ásvány

Az olivin a szilikátásványok közé tartozó ásvány. Az olivin nem önálló ásványfaj, hanem a fayalit (Fe2SiO4) és a forsterit (Mg2SiO4) ásványfajok közötti elegysor köztes összetételű változata, képlete: (Mg,Fe)2SiO4. Míg a fayalit esetén a kation túlnyomórészt Fe2+, a forsterit esetén Mg2+, addig az olivin Fe2+ és Mg2+ kationokat is tartalmaz. A két szélső tag közötti elegysor az olivinsor, más néven fayalit-forsterit sor.

Olivin
Általános adatok
Kémiai név magnézium-vas-szilikát
Képlet (Mg,Fe)2SiO4
Kristályrendszerrombos
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályNezoszilikátok
Csoport Olivincsoport
Azonosítás
Szín olaj- vagy palackzöld, ritkán barnás vagy szürkés
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző vagy átlátszó
Törésmutató 1,65-1,71
Keménység 6,5-7
Hasadás
Törés kagylós
Olvadáspont1,900 °C
Sűrűség3,2-3,4 g/cm³
Különleges tulajdonság optikai jellege kis vastartalom mellett pozitív, míg ha fayalittartalma 12,5%-nál nagyobb, akkor negatív
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivin témájú médiaállományokat.


Az olivin (illetve olivinsor) zöld színű drágakőváltozata a peridot. Drágakőritkaság a peridotmacskaszem és a csillagperidot, mindkettőben zárványkötegek okozzák a különleges fénytörést.

Az olivin név a latin oliva (olajfa) szóból származik.[1]

2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és a kősó társaságában, végül azonban a galenit lett a győztes.

Megjelenési formái, genetikája szerkesztés

Szerkezete jellegzetes, úgynevezett olivinszerkezet, mely SiO4 tetraéderekből és M2+O6 oktaéderekből épül fel. Ezek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy minden O-atom 1 tetraéderhez és 3 oktaéderhez tartozik egyidejűleg.

Fennőtt kristályai zömök oszloposak, míg a kőzetekben bennőtt szemcséi izometrikusak, kissé nyúltak. Mélységi magmás kőzetekben általában xenomorf, míg kiömlési kőzetekben idiomorf, kissé táblás megjelenésű. Kevéssé ellenálló, könnyen átalakul szerpentinné, klorittá vagy iddingsitté.

Összetétele szerkesztés

Elkülönítése szerkesztés

Viszonylag könnyen felismerhető a vulkáni kőzetekben a fenokristályként előforduló olivin. Néha megesik, hogy nagyon sötét színű a bazalt alapanyaga, és ebben az átlátszó, zöld olivinszemcséket igen nehéz észrevenni. A mélységi kőzetekben gyakran átalakul, ezért nehezebb felismerni. Az epidottal és a klorittal lehet elsősorban összetéveszteni, de az epidot nem fordul elő az ultrabázisos magmás kőzetekben, és a színe is sárgászöld. A klorit viszont élénkebb zöld, és pikkelyes megjelenésű, másodlagos ásvány.

Előfordulása szerkesztés

Fontos kőzetalkotó ásvány. Az ultrabázisos és bázisos kőzetek (például gabbró, bazalt) jellemző elegyrésze. A 40%-nál nagyobb olivin-tartalmú kőzetcsoport nevét alternatív elnevezéséből (peridot) származtatják, azaz peridotitoknak is nevezik. A dunitben szinte kizárólagos kőzetalkotó, hiszen térfogatának 90%-nál nagyobb része olivinből áll. A magmás kőzetekben előforduló felsőköpeny eredetű kőzetzárványok (például Balatonfelvidék, Karancs) és bizonyos meteorit típusok lényeges elegyrésze.

Felhasználása szerkesztés

Világszerte keresnek olcsó eljárásokat a szén-dioxiddal való reakciókhoz, annak megkötésére. Az olivinnel végzett reakció erre vonzó lehetőség, mivel széles körben elérhető, és könnyen reagál a szén-dioxiddal. Az acélművekben is használják az olivint a dolomit helyettesítőjeként. Finnországban a szaunák fűtéséhez ideális kőzet.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 106. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források szerkesztés