A kősó (halit) az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában. A régi üledékes rendszertan szerint vegyi üledék, a mai besorolása alapján intrabazinális üledékes kőzet. Természetes eredetű, kémiailag egyetlen képlettel leírható, vagyis ásványként is meghatározható. 2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és az olivin társaságában. Viszont a galenit lett a győztes.

Kősó
Üvegfényű kősókristály
Üvegfényű kősókristály
Általános adatok
Kémiai név nátrium-klorid
Képlet NaCl
Kristályrendszerhexagonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztályHalogenidásványok
AlosztályVízmentes egyszerű halogenidek
Csoport halit
Azonosítás
Szín átlátszó vagy fehér, de lehet narancssárga, rózsaszínű, lila, sárga vagy kék
Fény üveg
Törésmutató 1,544
Pleokroizmus gyenge
Keménység 2
Hasadás tökéletes három irányban, kocka szerint
Törés kagylós
Olvadáspont800,7 °C
Oldhatóság vízben oldódó
Sűrűség2,1 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Kősó témájú médiaállományokat.

Általános jellemzőiSzerkesztés

A kősó a vízmentes halogenidek halitos csoportjába tartozik, képlete NaCl, kémiai neve: nátrium-klorid. A konyhasótól jelentősen különbözik abban, hogy mindig szennyeződik más evaporitokkal, illetve törmelékes vagy szerves üledékkel.

 
Parajdi só Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban

Kristályszerkezete szabályos (tesszerális, vagy köbös), hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot, hasadása kiváló. Átlátszó, áttetsző vagy üvegfényű, karcszíne fehér. Nedvszívó képessége kicsi, de magnézium-szennyeződés esetén higroszkópiája megnő. Mohs-skála szerinti keménysége 2.

KeletkezéseSzerkesztés

A kősó tengervízből vagy sós tavak vizéből jön létre bepárlódással vagy permetképződéssel.

ForrásokSzerkesztés