Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Legtöbbször dolomitnak nevezik a túlnyomórészt dolomitból álló üledékes kőzetet, a dolomitkövet is. A természetben jellemzően mészkővel keveredve alkot kőzetet, e kőzettípust együttesen karbonátos kőzeteknek hívjuk. Ha a kőzetben kalcit a több, mészkőről beszélünk, ha a dolomit, meszes dolomitról.
| Dolomit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | gyöngypát, barnapát |
| Kémiai név | kalcium-magnézium-karbonát |
| Képlet | CaMg(CO3)2 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
| Csoport | Dolomitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | táblás, oszlopos, cseppkőszerű, szemcsés, tömeges |
| Szín | fehér, szürke, rózsaszínes |
| Porszín | színtelen |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
| Keménység | 3,5-4,0 |
| Hasadás | romboéder szerint kiváló |
| Törés | kagylós |
| Oldhatóság | híg sósavban rosszul oldódik |
| Sűrűség | 2,84–2,86 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | gyakran ikresedik |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dolomit témájú médiaállományokat. | |
A dolomit szó Déodat Gratet de Dolomieu(en) francia mineralógus nevéből származik.[1]
Tartalomjegyzék
Kémiai hőbomlásaSzerkesztés
A hőbomlás után, oxidok keletkeznek például .
Jelen esetben (a fenti egyenletnél) az oxid a .
LeírásaSzerkesztés
Önálló kristályalakja uralkodóan romboéderes, néha nyereg- vagy lencse alakú kristályokat növeszt, de a leggyakrabban szemcsés, tömött vagy földes szövetű. Gyakran alkot pszeudomorfózákat más ásványok után.
Színe a különféle szennyező anyagoktól változatos: fehér, vöröses, barna (barnapát), zöldes, szürke, sőt, feketés is, ami a vas- vagy mangántartalomtól ered. Keménysége és tömöttsége a kalciténál valamivel nagyobb. Savval hidegen csak a pora oldható, melegen azonban pezsegve egészen feloldódik.
A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, amely kobaltoldattal megcsöppentve és ismét hevítve vörös lesz (Mg). A dolomit izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is.
ElőfordulásaSzerkesztés
A legszebb kristályok Európában a Szent Gotthárd-hágó környékéről, (Tirolból), valamint Freiberg, Joachimsthal, Traversalla vidékéről kerülnek elő.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 39. o. ISBN 963 8334 96 7
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). Dolomit, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Low temperature formation of dolomite and magnesite
- Dolomit. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
