Freiberg

város Németországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. július 24. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.

Freiberg
A város látképe a Szent Péter-templom tornyából
A város látképe a Szent Péter-templom tornyából
Freiberg címere
Freiberg címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületMittelsachsen
JárásMittelsachsen járás
Rangváros
Alapítás éve1186
PolgármesterBernd-Erwin Schramm
Irányítószám09599
Körzethívószám03731
RendszámFG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség40 485 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség841,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület48,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944°N 13.342778°EKoordináták: é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944°N 13.342778°E
Freiberg (Szászország)
Freiberg
Freiberg
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Freiberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Freiberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Történelme

szerkesztés
 
A város központja
 
A városközpont 1932-ben

1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.

A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.

A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.

A reformáció 1536-ban ért el ide.

1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.

A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.

A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.

Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.

A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1985-ben, az egyháztagok nagy száma miatt felépítette a Freiberg-templomot (Freiberg-Tempel), mely az első ilyen egyházi építmény volt az NDK területén. A templom az egész kelet-németországi tagságot és a kelet-európai tagság többségét szolgálja.

Népessége

szerkesztés

2010 januárjában a városnak 40 528 lakosa volt.[2]

Év Népesség Év Népesség Év Népesség
1471 előtt 4845 1870 kb. 21 600 1966 kb. 48 400
1474 4112 1880 kb. 25 300 1972 50 549
1499 5603 1885 kb. 26 000 1984 50 964
1515 6380 1890 kb. 29 000 1988 kb. 51 600
1533 8480 1905 kb. 30 600 2002 kb. 44 533
1546 9228 1910 kb. 36 200 2003 44 105
1776 kb. 7800 1946 42 278 2004 43 683

Gazdasági élete

szerkesztés

Jelentős iparváros. Fő iparágai:

  • színesfémkohászat,
  • gépgyártás,
  • műszeripar,
  • textilipar,
  • bőripar.

Látnivalók

szerkesztés
 
A Szent Péter templom délnyugatról

Az óváros három részből áll:

  • a legidősebb a Szent Miklós templom körül épült Civitas Saxonia,
  • az Alsóváros (kereskedőnegyed, Untermarkt) közepén áll egy modern székesegyház,
  • a felsővárosban (Oberstadt) van a városháza és a Szent Péter-templom.

Világi épületek

szerkesztés
  • Freudenstein kastély (egy korábbi kastély helyén építették 1566–1579 között);
  • a régi (14–15. századi) városfal maradványai a Donátus-toronnyal (Donats Turm);
  • Városi és Bányászati Múzeum,
  • Természettudományi Múzeum,
  • Ásványtár.
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Freie Presse, Freiberger Zeitung, 2010. január 7., 3. old
A Wikimédia Commons tartalmaz Freiberg témájú médiaállományokat.