Freiberg
Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.
Freiberg | |||
A város látképe a Szent Péter-templom tornyából | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Szászország | ||
Kerület | Mittelsachsen | ||
Járás | Mittelsachsen járás | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1186 | ||
Polgármester | Bernd-Erwin Schramm | ||
Irányítószám | 09599 | ||
Körzethívószám | 03731 | ||
Rendszám | FG | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 485 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 841,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 400 m | ||
Terület | 48,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944°N 13.342778°EKoordináták: é. sz. 50° 54′ 43″, k. h. 13° 20′ 34″50.911944°N 13.342778°E | |||
Elhelyezkedése Szászország térképén | |||
Freiberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Freiberg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történelme
szerkesztés1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.
A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.
A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.
A reformáció 1536-ban ért el ide.
1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner itt alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.
A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.
A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.
Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.
A II. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1985-ben, az egyháztagok nagy száma miatt felépítette a Freiberg-templomot (Freiberg-Tempel), mely az első ilyen egyházi építmény volt az NDK területén. A templom az egész kelet-németországi tagságot és a kelet-európai tagság többségét szolgálja.
Népessége
szerkesztés2010 januárjában a városnak 40 528 lakosa volt.[2]
Év | Népesség | Év | Népesség | Év | Népesség |
---|---|---|---|---|---|
1471 előtt | 4845 | 1870 | kb. 21 600 | 1966 | kb. 48 400 |
1474 | 4112 | 1880 | kb. 25 300 | 1972 | 50 549 |
1499 | 5603 | 1885 | kb. 26 000 | 1984 | 50 964 |
1515 | 6380 | 1890 | kb. 29 000 | 1988 | kb. 51 600 |
1533 | 8480 | 1905 | kb. 30 600 | 2002 | kb. 44 533 |
1546 | 9228 | 1910 | kb. 36 200 | 2003 | 44 105 |
1776 | kb. 7800 | 1946 | 42 278 | 2004 | 43 683 |
Gazdasági élete
szerkesztésJelentős iparváros. Fő iparágai:
- színesfémkohászat,
- gépgyártás,
- műszeripar,
- textilipar,
- bőripar.
Látnivalók
szerkesztésÓváros
szerkesztésAz óváros három részből áll:
- a legidősebb a Szent Miklós templom körül épült Civitas Saxonia,
- az Alsóváros (kereskedőnegyed, Untermarkt) közepén áll egy modern székesegyház,
- a felsővárosban (Oberstadt) van a városháza és a Szent Péter-templom.
Templomok
szerkesztés- Szent Miklós-templom (1484–1501) gótikus csarnoktemplom, amit egy korább, román stílusú templom helyén emeltek. Elődjéből csak a híres Aranykapu (1230) maradt meg. A templom orgonáját a híres mester, Gottfried Silbermann építette.
- Szent Péter-templom
Világi épületek
szerkesztés- Freudenstein kastély (egy korábbi kastély helyén építették 1566–1579 között);
- a régi (14–15. századi) városfal maradványai a Donátus-toronnyal (Donats Turm);
- Városi és Bányászati Múzeum,
- Természettudományi Múzeum,
- Ásványtár.
Galéria
szerkesztés-
A székesegyház
-
A Szent Jakab templom
-
A felsőváros vásártere a városházával
-
Karácsonyi vásár
-
A Donátus-torony
-
A Freudenstein kastély
-
Erzsébetbánya (Elisabethschacht)
-
Az Erzsébetbánya vitlája
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Freie Presse, Freiberger Zeitung, 2010. január 7., 3. old
Források
szerkesztés- Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972. 148. o.
- The New Encyclopædia Britannica 4. 15. kiadás, 1993. Encyclopaedia Britannica, Inc., Chicago ISBN 0-85229-571-5
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 304. o. ISBN 963-85773-9-8
- Tixik.com: Freiberg[halott link]
- Drezda – séta az Újvárosban
- Egyenruhák története
- Város, vidék, vasút