Wikipédia

Repülőtér

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A repülőtér olyan sík terület, amely biztosítani tudja a repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat. Legfontosabb eleme a futópálya, amely biztosítja a repülőgépek le- és felszállásához szükséges akadálymentes nekifutási utat. Területén rendszerint találhatóak még egyéb építmények is, mint a raktározási, karbantartási célra épített hangárok, az ezeket a futópályával összekötő gurulóutak, a légiközlekedés biztonságát szolgáló irányítótorony és az utasforgalom zavartalanságát biztosító utasforgalmi épületek, valamint egyéb, mérő és irányító eszközök, műtárgyak (rádiólokátorok, jelzőfények, meteorológiai eszközök stb.).

Térkép a repülőterek eloszlásáról a világon. 4381 repülőteret tartalmaz, mindegyik piros ponttal jelölve. Az alaptérkép a NASA Blue Marble (PD), a repülőtéri adatok az OpenFlights (Open Database License) forrásából származnak
A Liszt Ferenc Repülőtér
The terminal structures of Sheremetyevo airport
A Barra Airport, Külső-Hebridák, Skócia, a világ talán egyetlen olyan repülőtere, amely vízpartot használ futópályaként
Paraparaumu Airport, egy közepes méretű, keresztpályás repülőtér
Az Edwards Légierő-bázis légifotója. A kép jobb oldalán megfigyelhető a Rogers-tó medrében felfestett iránytű (felül), illetve több, egymást keresztező futópálya

Kisebb repülőtereken gyakran egyik sincs jelen, csak a döngölt futópálya, irányítótorony helyett pedig a pilóta leszállás előtt kapcsolja be a repülőtér rendszereit. Ez főként kis forgalmú, időszakos repterekre jellemző. A legnagyobb, állandó és folyamatos üzemű repülőtereken (angolul fixed base of operation, FBO) azonban igen sok, a repülés biztonságát szavatoló berendezések és építmények vannak (vízirepülőgépek esetében például dokkok, stégek). A katonai repülőterek ismertek még légibázisként, illetve légitámaszpontként is.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőtér témájú médiaállományokat.

Irodalom szerkesztés

  • Ashford, Norman J., Saleh Mumayiz, and Paul H. Wright. (2011) Airport engineering: planning, design, and development of 21st century airports (John Wiley & Sons, 2011).
  • Bluffield, Robert. (2009). Imperial Airways – The Birth of the British Airline Industry 1914–1940 (Ian Allan) ISBN 978-1-906537-07-4
  • (2020) „Ready for take-off? The economic effects of regional airport expansions in Germany”. Regional Studies 54 (8), 1084–1097. o. DOI:10.1080/00343404.2019.1659948.  
  • Burghouwt, Guillaume. (2012) Airline network development in Europe and its implications for airport planning (Ashgate, 2012).
  • (2011) „The evolution of airport ownership and governance”. Journal of Air Transport Management 17, 3–13. o. DOI:10.1016/j.jairtraman.2010.10.003.  
  • Gordon, Alastair. (2008) Naked Airport: A Cultural History of the World's Most Revolutionary Structure (University of Chicago Press, 2008).
  • Halpern, Nigel, and Anne Graham. (2013) Airport marketing (Routledge, 2013).
  • Horonjeff, Robert, Francis X. McKelvey, William J. Sproule, and Seth B. Young. (2010) Planning and Design of Airports 5th ed. (McGraw-Hill, 2010).
  • Hubregtse, Menno. (2020) Wayfinding, Consumption, and Air Terminal Design (Routledge, 2020).
  • (2020) „Airport risk of importation and exportation of the COVID-19 pandemic”. Transport Policy 96, 40–47. o. DOI:10.1016/j.tranpol.2020.06.018. PMID 32834679.  
  • Pearman, Hugh. (2004) Airports: A Century of Architecture (Harry N. Abrams, 2004).
  • Salter, Mark. 2008. Politics at the Airport (University of Minnesota Press). This book brings together leading scholars to examine how airports both shape and are shaped by current political, social, and economic conditions.
  • Sheard, Nicholas. (2019) "Airport size and urban growth." Economica 86.342 (2019): 300–335; In USA, airport size has a positive effect on local employment, with an elasticity of 0.04.
  • (2019) „Evolution of domestic airport networks: A review and comparative analysis”. Transportmetrica B: Transport Dynamics 7, 1–17. o. DOI:10.1080/21680566.2017.1301274.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Repülőtér&oldid=26524242”