Repülőtér
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A repülőtér olyan sík terület, amely biztosítani tudja a repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat. Legfontosabb eleme a futópálya, amely biztosítja a repülőgépek le- és felszállásához szükséges akadálymentes nekifutási utat. Területén rendszerint találhatóak még egyéb építmények is, mint a raktározási, karbantartási célra épített hangárok, az ezeket a futópályával összekötő gurulóutak, a légiközlekedés biztonságát szolgáló irányítótorony és az utasforgalom zavartalanságát biztosító utasforgalmi épületek, valamint egyéb, mérő és irányító eszközök, műtárgyak (rádiólokátorok, jelzőfények, meteorológiai eszközök stb.).





Kisebb repülőtereken gyakran egyik sincs jelen, csak a döngölt futópálya, irányítótorony helyett pedig a pilóta leszállás előtt kapcsolja be a repülőtér rendszereit. Ez főként kis forgalmú, időszakos repterekre jellemző. A legnagyobb, állandó és folyamatos üzemű repülőtereken (angolul fixed base of operation, FBO) azonban igen sok, a repülés biztonságát szavatoló berendezések és építmények vannak (vízirepülőgépek esetében például dokkok, stégek). A katonai repülőterek ismertek még légibázisként, illetve légitámaszpontként is.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Ashford, Norman J., Saleh Mumayiz, and Paul H. Wright. (2011) Airport engineering: planning, design, and development of 21st century airports (John Wiley & Sons, 2011).
- Bluffield, Robert. (2009). Imperial Airways – The Birth of the British Airline Industry 1914–1940 (Ian Allan) ISBN 978-1-906537-07-4
- (2020) „Ready for take-off? The economic effects of regional airport expansions in Germany”. Regional Studies 54 (8), 1084–1097. o. DOI:10.1080/00343404.2019.1659948.
- Burghouwt, Guillaume. (2012) Airline network development in Europe and its implications for airport planning (Ashgate, 2012).
- (2011) „The evolution of airport ownership and governance”. Journal of Air Transport Management 17, 3–13. o. DOI:10.1016/j.jairtraman.2010.10.003.
- Gordon, Alastair. (2008) Naked Airport: A Cultural History of the World's Most Revolutionary Structure (University of Chicago Press, 2008).
- Halpern, Nigel, and Anne Graham. (2013) Airport marketing (Routledge, 2013).
- Horonjeff, Robert, Francis X. McKelvey, William J. Sproule, and Seth B. Young. (2010) Planning and Design of Airports 5th ed. (McGraw-Hill, 2010).
- Hubregtse, Menno. (2020) Wayfinding, Consumption, and Air Terminal Design (Routledge, 2020).
- (2020) „Airport risk of importation and exportation of the COVID-19 pandemic”. Transport Policy 96, 40–47. o. DOI:10.1016/j.tranpol.2020.06.018. PMID 32834679.
- Pearman, Hugh. (2004) Airports: A Century of Architecture (Harry N. Abrams, 2004).
- Salter, Mark. 2008. Politics at the Airport (University of Minnesota Press). This book brings together leading scholars to examine how airports both shape and are shaped by current political, social, and economic conditions.
- Sheard, Nicholas. (2019) "Airport size and urban growth." Economica 86.342 (2019): 300–335; In USA, airport size has a positive effect on local employment, with an elasticity of 0.04.
- (2019) „Evolution of domestic airport networks: A review and comparative analysis”. Transportmetrica B: Transport Dynamics 7, 1–17. o. DOI:10.1080/21680566.2017.1301274.
További információk szerkesztés
- Repülőtér.lap.hu – linkgyűjtemény
- Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (Airports Council International) Archiválva 2012. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – airports.org (angolul)
- Repülőtéri Tanácsadók Tanácsa (Airport Consultants Council) – acconline.org (angolul)
- Repülőgépek leszállását segítő eszközök története (angolul)