Főmenü megnyitása
Légi fotó a Budai várról, fotós: Somogyi-Tóth Dániel

A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is.

Légi fotó vagy légi felvétel készülhet merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról, ejtőernyőről vagy siklóernyőről.

Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, azaz elnevezésük nem csupán azt jelenti, hogy levegőben készültek.

TörténeteSzerkesztés

 
Légi fotós munkában

A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban.

Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909. április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során.

Az első, erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz hadmérnök, Potte V. F. ezredes tervezte, 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták.

A légi fotók felhasználási területét az első világháború során több repülős is tovább bővítette, például Fred Zinn.

HasznosításSzerkesztés

A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is.

Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei a kis magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek, amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetők. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek.

 
Balatonalmádi légi fotója, Somogyi-Tóth Dániel

OrtofotókSzerkesztés

Minden olyan fényképet, ami mentes a perspektív és domborzati, valamint fényképezőgép-objektív okozta torzulásoktól, ortofotónak nevezünk.[1]

Ellentétben a „madár szemszögével”, a legtöbb ortofotó-készítéshez használt légi fénykép kameratengelye függőleges. (Ortofotó természetesen készíthető oldalra lefelé tekintő mérőkameràval is, de a légköri hatások ilyenkor erősebben rontjàk a képminőséget, a helyreállítandó perspektív torzulás mértéke nagyobb.) A perspektíva, s egyéb optikai és domborzati hatások által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé.

Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készül, alapfelvételeinek egy része műholdas, más részük repülőgépes.

 
A Fertődi Esterházy kastély madártávlatból, Somogyi-Tóth Dániel

Kiemelkedő fotográfusokSzerkesztés

Külföldi légi fotográfusokSzerkesztés

Hazai légi fotográfusokSzerkesztés

 
Légi fotó a Tihanyi Apátságról, Somogyi-Tóth Dániel munkája
 
Drónfelvétel Révfülöp kikötőjéről

Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rs&Gis - Távérzékelési fogalomtár. www.rsgis.hu. (Hozzáférés: 2015. november 29.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés