Sárkányrepülő

A sárkányrepülő a siklórepülő légi járművek egy típusa. Két fajtája van: vitorlázó sárkányrepülő (gyalogsárkány), és motoros sárkányrepülő.

Sárkányrepülő felszállása a Tamalpais hegyről

Az eszköz története az ókorig nyúlik vissza, de az első igazi példányt az ötvenes évek közepén tervezte meg Francis Rogallo, a NASA mérnöke, miután az űrhivatal ezzel szerette volna a földre juttatni a leszálló űrkabinokat.

Lynn White amerikai technikatörténeti kutató két olyan beszámolót fedezett fel, amelyek szerint 875-ben a mór vegyész és feltaláló Abbász Ibn Firnasz az akkor arab ellenőrzés alatt lévő spanyolországi Córdoba mellett sárkányrepülővel repült. Az eseményt angol keresztes lovagok mesélték el a Malmesburyben élő Eilmer szerzetesnek, aki matematikával és asztrológiával foglalkozott. Egy másik Malmesbury-i szerzetes, William, évekkel később leírta, hogy Eilmer valamikor 1000 és 1010 között a Malmsbury apátság templomának tetejéről próbálkozott a repüléssel, és kb. 200 m távolságot sikerült is repülnie, de végül lezuhant, és eltörte egyik lábát.

Jan Wnęk lengyel sárkányrepülő modellje, amely ma a Krakkói Néprajzi múzeumban van kiállítva. Jan Wnęk több nyilvános bemutatót tartott 1866-1869 között, amikor az odporyszowi templomtoronyról szállt le

Magyarországon elsőként a Műszaki Egyetemen kezdtek foglalkozni sárkányrepüléssel, 1973-ban. 1979-ben már sikerült önálló sportágként elismertetni. 1986-ban Gyöngyösön Európa-bajnokságot rendeztek. 1996-ban már Dunaújvároson rendezték meg az első síkvidéki Európa-bajnokságot. 2000 decemberében Bertók Attila világrekordot ért el, igaz, akkor már évek óta Ausztráliában edzett.

Bertók Attila 2007-ben világbajnok lett.

Az ezredforduló után némileg csökkent a sárkányrepülős sport elterjedtsége Magyarországon. A sárkányrepülősök között Gurigaként ismert személy – némi iróniával – egyenesen a sárkányrepülők kihalásáról beszél. „Hazánk lassan teljesen lemarad a fejlődésben, mert a technikai fölénnyel, ami minden technikai sportban anyagi fölényt is jelent, nehéz lépést tartani. Amíg 1997-ben a Cumulus csapata bemutatta a hármas kötelékvontatást egyetlen vontatógéppel, ami a mai napig kuriózum a világ bármelyik fejlett sárkányozó országában, addig mára csak maroknyi elszánt hős marad meg a sárkányos sportban, akinek a magyar viszonyok között nemhogy légtér, már felszállóhely sem jut. És bemutatóinkra nem hogy igény nincs, még engedély sem.”[1]

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányrepülő témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

  • Kerekes László: A sárkányrepülés varázsa. Az alapoktól a csúcsig; MRSZ Siklórepülő Szakág; Budapest, 2005

További információkSzerkesztés

  • Sárkányrepülés.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Szabad Repülők Szövetsége – HFFA
  • SIRESZ – Siklórepülő Szövetség
  • Neufeld Ármin: A sárkányrepülőgépek és alapelvei; Kellner Ny., Bp., 1910
  • Lampich Árpád: A sárkányrepülőgép alapelvei; Németh, Bp., 1924 (Aviatikai zsebkönyvtár)
  • A sárkányrepülőgépek működésének és számításának alapelvei. Melczer Tibor a középiskolai fizika-tanárok részére 1929. április-június havában tartott előadásai nyomán; összeáll. Vass Géza István; Magyar Aero Szövetség, Bp., 1929
  • Ordódy Márton: Sárkányrepülés; Műszaki, Bp., 1980
  • Bartha Béla–Szakács József: Vitorlázó- és sárkányrepülés; Kriterion, Bukarest, 1981 (Kriterion kiskalauz)
  • Simóné Avarosy Éva: A repülősárkányoktól a sárkányrepülőkig; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolat zsebkönyvek)
  • Fenyvesi Félix Lajos: A sárkányrepülő; Hódmezővásárhelyi Városi Sportegyesület, Hódmezővásárhely, 1988
  • Kerekes László: Sárkányrepülő ismeretek. Jegyzet a sárkányrepülés fakultatív tantárgy hallgatói számára; GATE MGK–KLKF, Gödöllő–Szentendre, 1990
  • Vörösmarty László: Félkupica mesél; Ed. Nove, Sopron, 2009
  • Pusztai János–Ványai László: 100 év a Tisza fölött. A szegedi repülés története. Százéves a Szegedi repülőtér. Repülés-helytörténet két részben. Katonai-, polgári-, kereskedelmi- és sportrepülés, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, repülőmodellezés, veterán repülők; Szegedi Közlekedési Kft., Szeged, 2015