II. Konstantin görög király

(1940–2023), görög király 1964–1973 között

II. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος Βʹ; 1940. június 2., Pszihikó, Athén mellett – Athén, 2023. január 10.)[8] Görögország királya 1964 és 1973 között.

II. Konstantin
II. Konstantin 1987-ben
II. Konstantin 1987-ben

A hellének királya[1]
Uralkodási ideje
1964. március 6. 1973. június 1.
ElődjePál
Utódja
Életrajzi adatok
Uralkodóházgörög királyi család
Született1940. június 2.[2][3][4][5][6]
Pszihikó, Athén mellett
Elhunyt2023. január 10. (82 évesen)[7]
Hygeia Hospital
NyughelyeTatoi Royal Cemetery
ÉdesapjaPál
ÉdesanyjaFriderika görög királyné
Testvére(i)
HázastársaAnna-Mária dán hercegnő
GyermekeiAlexandra görög és dán hercegnő
Pál görög koronaherceg
Miklós görög és dán herceg
Teodóra görög és dán hercegnő
Fülöp görög és dán herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konstantin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Vitorlázás
Olimpiai játékok
arany
1960, Róma
Sárkányhajó

Származása

szerkesztés

Édesapja Pál görög királyi herceg (1901–1964) volt, I. Konstantin király (1868–1923) és Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) harmadik fia. Édesanyja Friderika Lujza hannoveri hercegnő (1917–1981) volt, Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leánya, II. Vilmos német császár unokája.

Konstantinnak két leánytestvére van:

A második világháború alatt Konstantin herceg dél-afrikai emigrációban élt szüleivel, és 1946-ban tért vissza Görögországba.

Apját Pál néven 1947-ben kiáltották Görögország királyává, ekkor Konstantin lett a trónörökös.

Uralkodása és elűzése

szerkesztés

Apja halála után, 1964. március 6-án lépett trónra. Tartván attól, hogy a hadseregbe baloldali eszmék szivárognak be, 1965 júliusában menesztette miniszterelnökét, Jórgosz Papandréut, és 1967. április 21-ig ügyvezető kormányfőket nevezett ki. Ekkor azonban egy katonai puccs megelőzte a májusra tervezett parlamenti választást. Konstantin Görögország északi részén, 1967. december 13-án ellenpuccsal próbálkozott, de kevesen támogatták, ezért családostul kénytelen volt Rómába menekülni.

A királyság irányítását a katonai rezsim vette át, és Konstantin helyére régenst neveztek ki. A királynak megengedték, hogy visszatérhessen, ha akar.

A Görög Köztársaságban

szerkesztés

1973. június 1-jén a katonaság a monarchiát eltörölve kikiáltotta a köztársaságot; intézkedésüket a július 29-én megtartott népszavazás is megerősítette. A katonai diktatúra bukása után, 1974. december 8-án újabb népszavazást tartottak a monarchiáról, a többség ekkor is a királyság ellen szavazott. Konstantin, aki tiltakozott az 1973-as népszavazás ellen, most elfogadta az eredményt.

Házassága, családja

szerkesztés

Konstantin 1964. szeptember 18-án vette feleségül Anna-Mária dán királyi hercegnőt, IX. Frigyes dán király leányát, II. Margit későbbi dán királynő húgát.

Konstantinnak és Mária-Annának öt gyermeke született:

II. Konstantin 1960-ban részt vett a római olimpián, ahol vitorlázásban csapatával aranyérmet szerzett a sárkányhajó (dragon class) kategóriában.

  1. Őfelsége a hellének királya [1]
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. The Peerage (angol nyelven)
  5. Roglo
  6. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Νεφέλη Λυγερού: Πέθανε ο τέως βασιλιάς Κωνσταντίνος (görög nyelven). Proto Thema, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
  8. MTI. „Meghalt az utolsó görög király”, hvg.hu, 2023. január 11. (Hozzáférés: 2023. január 11.) 


Előző uralkodó:
Pál
Következő uralkodó:
Köztársaság