Főmenü megnyitása

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN) katonai egyesülés, 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

NATO
NATO OTAN landscape logo.svg
A NATO zászlaja
A NATO zászlaja
North Atlantic Treaty Organization (orthographic projection).svg

Korábbi neve(i)
  • North Atlantic Treaty Organization
  • Organisation du traité de l'Atlantique Nord
Alapítva 1949. április 4.
Típus katonai szövetség
Székhely Belgium Brüsszel, Belgium
Tagság 29 állam
Nyelvek angol és francia
Főtitkár Jens Stoltenberg

A NATO weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.

MagyarországCsehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává.

Tartalomjegyzék

TagjaiSzerkesztés

 
A NATO európai terjeszkedése
 
Az európai országok viszonya a NATO-hoz
  Tagországok
  Belépés előtt álló országok
  Tárgyalások folyamatban

  A tagság nem cél
  Törekvés a békepartnerségre

Alapító tagok (1949)Szerkesztés

Később csatlakozott államokSzerkesztés

Csatlakozásra váró államokSzerkesztés

Békepartnerség (a tagság nem cél)Szerkesztés

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia:

További békepartner országok:

Törekvés a békepartnerségre:

Legfontosabb intézményeiSzerkesztés

Észak-atlanti TanácsSzerkesztés

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező BizottságSzerkesztés

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.[2]

Nukleáris Tervező CsoportSzerkesztés

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, TitkárságSzerkesztés

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai BizottságSzerkesztés

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei hároméves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségekSzerkesztés

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

ParancsnokságokSzerkesztés

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi TanácsSzerkesztés

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

TörténeteSzerkesztés

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói SzerződésselSzerkesztés

A Szovjetunió hat évvel később, 1955-ben – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború végével 1991-ben felbomlott. Tagjai a keleti blokkbeli szocialista országok voltak.

A NATO bővítéseSzerkesztés

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot a szövetségbe, így 1999. március 12-én csatlakoztak. 2004. március 29-én csatlakozott Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009. április 1-jén csatlakoztak a NATO-hoz. 2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe, mely 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama lett.[3]

A NATO főtitkáraiSzerkesztés

NATO csúcstalálkozókSzerkesztés

[7]

Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések
1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16–19.   Párizs, Franciaország
2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26.   Brüsszel, Belgium
3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29–30.   Brüsszel, Belgium
4. 1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10–11.   London,
Egyesült Királyság
5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30–31.   Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10.   Bonn, NSZK
7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21.   Brüsszel, Belgium
8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2–3.   Brüsszel, Belgium
9. 1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. május 29–30.   Brüsszel, Belgium
10. 1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. december 4.   Brüsszel, Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5–6.   London, Egyesült Királyság
12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7–8.   Róma, Olaszország
13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10–11.   Brüsszel, Belgium
14. 1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27.   Párizs, Franciaország
15. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8–9.   Madrid, Spanyolország
16. 1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1999. április 23–25.   Washington,
Amerikai Egyesült Államok
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23–25.   NATO Főparancsnokság,
Belgium
17. 2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28.   Róma, Olaszország A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brosúra).
18. 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó 2002. november 21–22.   Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
19. 2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó 2004. június 28–29.   Isztambul, Törökország
20. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22.   NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
21. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28–29.   Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
22. 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó 2008. április 2–4.   Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
23. 2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó 2009. április 3–4.   Strasbourg, Franciaország
  Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
24. 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó 2010. november 19–20.   Lisszabon, Portugália [1]
25. 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó 2012. május 20–21.   Chicago,
Amerikai Egyesült Államok
Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
26. 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó 2014. szeptember 4–5.   Newport/Cardiff, Egyesült Királyság, Wales
27. 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozó 2016. július 8–9.   Varsó, Lengyelország
28. 2017-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2017. május 25.   Brüsszel, Belgium
29. 2018-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2018. július 11–12.   Brüsszel, Belgium

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gergely, Nyilas. „Új tagot hozhat a NATO-ba a névvita lezárása”, 2018. július 11. (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu nyelvű) 
  2. The Defence Planning Comittee
  3. A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  4. MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  5. Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  6. Nato names Stoltenberg next chief”, BBC News, 2014. március 28.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 1.) 
  7. NATO summit meetings

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete témájú médiaállományokat.