Al-Káida
Az al-Káida (arabul القاعدة – al-Qāʿida) egy radikális iszlamista terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúd-arábiai vállalkozó, Oszáma bin Láden hozott létre 1988-ban a Szovjetunió ellen Afganisztánban harcolt veteránokból. Feltételezések szerint alvó ügynökei révén a világ 50–60 országában is jelen lehet. A szélsőséges iszlamista ideológia alapján álló al-Káida célja elsősorban az Egyesült Államok, de általában véve is a nyugati világ és Izrael, valamint a nyugatbarát iszlám országok meggyengítése, illetve megsemmisítése. Fennállása során több ezer terroristát képzett ki elsősorban afganisztáni táborokban. 1979-től maga Oszáma bin Láden is részt vett az afganisztáni harcokban és a CIA megbízásából a szovjetek elleni ellenállás szervezésében. Később hathatósan támogatta a tálibokat. A CIA 2010 augusztusában jelentette Barack Obamának, hogy feltehetően Oszáma bin Láden nyomára bukkantak. A hírszerzés jelentései szerint egy pakisztáni létesítményben bujkált. Megtervezték az akciót, napokig figyelték a búvóhelyét, majd Obama engedélyt adott a célpont likvidálására. 2011. május 1-jén, éjszaka ütöttek rajta rejtekhelyén, majd a Navy Seal alakulatnak sikerült végeznie vele.
al-Káida القاعدة | |
![]() | |
Az iraki al-Káida zászlaja | |
![]() | |
Az al-Káida támadásai | |
Alapítva | 1988 |
Típus | terrorszervezet |
Székhely |
![]() ![]() |
Nyelvek | arab |
Vezető | Ajman al-Zawahiri |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz al-Káida القاعدة témájú médiaállományokat. |
Szervezeti struktúra és tagságSzerkesztés
Az al-Káida név eredeteSzerkesztés
A szó arab eredetű, az „ülni” jelentésű kaada (qaʿada – قعد) igéből képzett névszó, formailag nőnemű folyamatos melléknévi igenév. Mivel a nőnemű alakok többesszámot is kifejezhetnek, így jelentése „ülők”. A szóalak azonban önálló főnévként is működik, itt jelentése: „bázis”.
A szervezet és tevékenységeSzerkesztés
Az al-Kaidát az teszi különösen veszélyessé, hogy biztos anyagi hátterű, egymással laza összeköttetésben álló, meglehetősen önálló, nehezen felderíthető szervezetekből áll. Számos nagyon súlyos merényletért teszik felelőssé. Ezek közé tartozik például a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as robbantásos merénylet, az USA kenyai és tanzániai nagykövetségének 1998-as felrobbantása (225 halott, több száz sebesült), a Világkereskedelmi Központ elleni repülőgépes támadás 2001. szeptember 11-én (több ezer halott, illetve sebesült), és feltételezések szerint az al-Káidának köze volt a 2004. március 11-ei madridi robbantás-sorozathoz is.
Az al-Káida szervezet történeteSzerkesztés
2001. szeptember 11-ei terrortámadás és az Egyesült Államok válaszaSzerkesztés
2001. szeptember 11-én az al-Káida eltérített 4 utasszállító repülőgépjáratot. Két gép a World Trade Center ikertornyaiba csapódott, egy pedig a Pentagon épületére zuhant. A negyedik gép Pennsylvaniában zuhant le, ennek utasai megakadályozták, hogy a géprablók a Capitoliumba irányítsák. A World Trade Center elpusztult, helyére Freedom Tower (’Szabadság torony’) néven új épületet emeltek. A World Trade Center 3, 4, 5, 6, 7 épületeit lebontották, helyükre megépítették újra a World Trade Center 3, 4, 5, 7 épületeit.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
- Kutbizmus
- Oszáma bin Láden, a szervezet néhai alapítója és vezetője (1957–2011)
További információkSzerkesztés
- Al-Qaeda and Talbighi Jamaat
- Al-Qaeda Videos
- Al Qaeda’s Battle Plan 2007 and beyond - Crusade Media News
- Al Qaeda's Nuclear Weapons by Crusade Media News
- Al Qaeda. The role in the North Caucasus Agentura.Ru Studies and Research Centre (ASRC)
- JihadMonitor.org Open Sources Project on Jihadist Terrorism
- Rewards for Justice - Most Wanted Terrorists
- Is this Al Qaeda's Final Warning? May 29 2007 - Crusade Media News
- Az al-Káida térnyerése a Maghreb régióban
- Katona Magda: A tálibok útja a Washingtoni Nyilatkozattól az Al-Káidáig; SVKH, Bp., 2002 (Védelmi tanulmányok)
- Jason Burke: Al-Kaida. A terror árnyéka; ford. Árokszállásy Zoltán; HVG Könyvek, Bp., 2004
- Keegan, John: A háborús felderítés. Az ellenség megismerése Napóleontól az al-Kaidáig; ford. Molnár György; Európa, Bp., 2005 ISBN 963-07-7897-1