Pakisztán

állam Dél-Ázsiában

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Pakisztán
اسلامی جمہوریہِ پاکستان
Islaami Jamhuria ay Pakstaan
Pakisztán zászlaja
Pakisztán zászlaja
Pakisztán címere
Pakisztán címere
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm
(Urdu: Egység, fegyelem, hit)
Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana
Pakistan in its region (claimed and disputed hatched).svg

Fővárosa Iszlámábád
é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′
Legnagyobb város Karacsi
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Arif Alvi
Miniszterelnök Shahbaz Sharif
Hivatalos nyelv urdu, angol
Függetlenség a Brit Birodalomtól
Kikiáltása 1947. augusztus 14.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint223 773 700 fő (2021)[1] +/-
Rangsorban5.
Becsült230 000 000 [2] fő (2022)
Rangsorban5.
Népsűrűség287 fő/km²[3]
GDP2008 (forrás: IMF[4])
Összes160 897 dollár (43)
PPP: 443 670 dollár
Egy főre jutó999 dollár (138)
PPP: 2756 dollár
HDI (2006) 0,562[5] (139) – közepes
Földrajzi adatok
Terület881 913 km²
Rangsorban 33
Víz3,1%
Időzóna
(UTC+5)
Egyéb adatok
Pénznem Pakisztáni rúpia (PKR)
Nemzetközi gépkocsijel PK
Hívószám 92
Segélyhívó telefonszám
  • 1122
  • 15
  • 16
Internet TLD.pk
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
  • BS 546
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.

Az ötödik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) (wd) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Pakisztán regionális [6] és középhatalom,[7][8] amely a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik.[9] Az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Nevének eredeteSzerkesztés

Pakisztán neve mozaikszó (PAKISTAN), amelyet C. Rahmat Ali alkotott meg 1934-ben a „Most vagy soha(Now or Never) című jegyzetében.[10] A PAKISTAN név az akkor még indiai, muszlim többségű tartományok neveiből származik:

Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.

FöldrajzSzerkesztés

 
 
 
 
 
 


 
A térség műholdas képe (2004. január)
Földrajzi képek

DomborzatSzerkesztés

Pakisztán három fő földrajzi területre oszlik :[12]

  • az északi hegyvidék,
  • az Indus folyó síksága,
  • a Beludzsisztáni-fennsík.

Legmagasabb pontja a Karakorum hegységben található K2-hegycsúcs (kb. 8616 m), amely a kínai határon fekszik.

Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh (Pandzsáb az ország éléskamrája, míg Szindh területének alig 1/3-a vonható művelés alá).

Az Industól keletre a Thár-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.

VízrajzSzerkesztés

Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.

ÉghajlatSzerkesztés

Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően.

Az északi és északnyugati magas hegyvonulatok télen rendkívül hidegek, míg az április és szeptember közötti nyári hónapok kellemesek. Az Indus-völgy síksága nyáron rendkívül forró, télen tavaszias és száraz idő van. A déli partvidék mérsékelt éghajlatú.[12]

A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel. A csapadék dél felé rohamosan csökken.

Pandzsáb területén télen néha hó és fagy is előfordulhat, a nyarak viszont melegek. Itt a mediterrán hatás módosította a monszun éghajlatot és egy téli és egy nyári esős évszak is kialakult, viszont mindkettőnek gyér a csapadéka.[13]

Élővilág, környezetSzerkesztés

Képek állatokról

A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők.[16] Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták. Beludzsisztánban gyér füves területek váltakoznak szárazságtűrő fajok alkotta cserjésekkel. Az Indus-alföld peremvidékein sivatagi-félsivatagi a növényzet. A déli partvidéket egyes részeken sós mocsarak, a tengerbe ömlő folyók deltáit mangrovemocsarak kísérik.

Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár.[17] A főemlősöket a bundermajom és a hulmán képviseli. Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.

Jelenleg a legnagyobb környezetvédelmi problémák közé tartozik a vízszennyezés (a tisztítatlan szennyvizek miatt), az ipari káros anyag-kibocsátás, a mezőgazdasági túltermelés, a vízhiány, az erdők pusztulása, a talajerózió és az elsivatagosodás.

A vízszennyezés a vízkészletet fenyegeti és a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez.[18]

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

TörténelmeSzerkesztés

 
Derawar erődje ma Bahawalpur közelében

1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.

Egy önálló állam koncepcióját azokon az indiai területeken, ahol a lakosság többsége muszlim vallású, Muhammad Allama Iqbal lahori költő és filozófus vetette fel az 1930-as években.[19] Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.

Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.

Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.

Politika és államszervezetSzerkesztés

A függetlenség kikiáltása óta Pakisztán politikai helyzetét a stabilitás hiánya jellemzi. A rövid demokratikus szakaszokat katonai puccsok ismételten megszakították. A katonaság 1958-tól 1971-ig, 1977-től 1988-ig és 1999-től 2008-ig irányította az országot.

Az állami közigazgatás minden szintjén korrupció jellemző.[20][21]

 
A parlament épülete Iszlámábádban
 
A miniszterelnöki hivatal

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Pakisztán egy parlamentáris szövetségi köztársaság, amelynek államvallása az iszlám.[22]

1956. tavaszán hatályba lépett az első alkotmány, amellyel Pakisztán először is iszlám köztársaságként jelölte meg önmagát,[23] de már két év után hatályon kívül helyezték. További alkotmányok következtek 1973-ban és 1985-ben. Az 1973-as, többször módosított alkotmány szerint a Pakisztáni Iszlám Köztársaság szövetségi demokrácia.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egy kétkamarás parlament, amely szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 ötévente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.

Jogrendszere az angol jogon alapul, de a saría (iszlám jog) magasabb rendű, mint az angol.

Politikai pártokSzerkesztés

A 2013-ban tartott általános választásoktól kezdve az ország három fő politikai pártja:

Emberi jogokSzerkesztés

A homoszexualitás illegális és akár életfogytiglani börtönnel is büntethető.[24]

A nők elleni erőszak társadalmi probléma az országban. Becslések szerint évente ötezer nőt ölnek meg családon belüli erőszakban, és rajtuk túl több ezer megnyomorodik vagy rokkanttá válik emiatt.[25][26] 2016-ban Pandzsáb és Szindh tartományi parlamentje, amely tartományok együttesen az ország lakosságának 65%-át teszik ki, egymástól függetlenül ítélték el a nők elleni erőszakot, és lépéseket tettek annak elterjedtségének csökkentése érdekében.[27][28][29]

A sajtószabadság helyzete rossz. A Riporterek Határok Nélkül szervezet 2018-as sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 139. helyre sorolta a Pakisztánt.[30] A televízióállomásokat és az újságokat bezárják a kormányt vagy a hadsereget kritizáló riportok közzététele miatt.[31]

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Sorszám Név Státusz Főváros
1 Beludzsisztán Tartomány Kvetta
2 Haibar-Pahtúnhva Tartomány Pesavar
3 Pandzsáb Tartomány Lahor
4 Szindh Tartomány Karacsi
5 Iszlámábád fővárosi terület Fővárosi terület Iszlámábád
6 Aszad Kasmír Pakisztáni közigazgatás alatti terület Muzaffarabad
7 Gilgit-Baltisztán Pakisztáni közigazgatás alatti terület Gilgit

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

2020-tól Pakisztán az ötödik legnépesebb ország a világon, és a világ népességének mintegy 2,8% -át adja.[32]

1960-tól 2015-ig a lakosság több mint négyszeresére nőtt. A természetes szaporodás világviszonylatban is nagy, (1990-2001 átlagban) évi 2,6%. 2015-ben a népesség elérte a 200 millió főt.[33] Az előrejelzések szerint a népesség 2030-ra eléri a 274 milliót.[34]

 
Pakisztán népsűrűsége
Képek

Általános adatokSzerkesztés

  • Városi lakosság aránya: 39%. (2015)[35]
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 65,5 év, nőknél 69,4 év. (2015)
  • Írástudatlanság 2015-ben: 42%. (férfiaknál 30%, nőknél 54%)[35]

Ki- és bevándorlásSzerkesztés

EmigrációSzerkesztés

Az 1990-es évek elejétől erőteljes kiáramlás indult meg Nyugat-Európába, a kőolajtermelő arab országokba és az USA-ba is.[36] A kivándoroltak és vendégmunkások többsége a Perzsa-öböl térségében élő arab országokban él, 2020 táján mintegy 4,7 millió fő.[37] A második legnagyobb pakisztáni diaszpóra Európában található, ahol legalább 2,4 millió fő él; ennek több mint fele az Egyesült Királyságban.[38][39]

MenekültekSzerkesztés

A 2010-es évek második felében Pakisztánban él a világ egyik legnagyobb menekültpopulációja.[40] Az afgánokon kívül mintegy 2 millió bangladesi és félmillió más, okmány nélküli ember tartózkodik az országban. Más területekről származó emberek is élnek itt, például Mianmarból, Iránból, Irakból és Afrikából.[41]

Ujgur muzulmánok ezrei vándoroltak át a pakisztáni Gilgit-Baltisztan régióba is, elmenekülve a vallási és kulturális üldöztetés elől a kínai Hszincsiangból.[42] 1989 óta a kasmíri muszlim menekültek ezrei kerestek menedéket Pakisztánban. Állításuk szerint a menekült nők közül sokat indiai katonák erőszakoltak meg, és a katonák elűzték őket otthonukból.[43]

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai megoszlásSzerkesztés

 
Pakisztán fő etnikumai

Az ország területén két nagy csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett indo-árja és a török-iráni népcsoportot. Területileg azonban ez a két nagy csoport nem különül el egymástól, sőt keveredett egymással.[44] A két nagy csoporton belül igen sok etnikum fordul elő.

Ma Pakisztánban pár nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni; ezek :[35][36]

  • kb. 44%-a pandzsábi,
  • kb. 15%-a pástu (pastu vagy patán),
  • 14%-a szindi,
  • 8-10% szaraiki vagy népiesen: multáni – (Ezt a csoportot sokszor a pandzsábiba számolják.)
  • 7-8% muhadzsir (mohadzsir)

További kisebb etnikumok: 2-3% beludzsi, a maradék pedig egyéb (kasmíri, hazara stb.) népcsoporthoz tartozik.

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

HivatalosSzerkesztés

 
A lakosság anyanyelve az 1998-as népsz. alapján

Az országban a hivatalos nyelv az urdu (arab írású hindi). Ezt – annak ellenére, hogy a lakosság kb. fele megérti – csak az emberek 7-8%-a vallja anyanyelvének.

Pakisztán állam megalakulás után Pandzsáb területén nagy számban telepedtek le az Indiából érkező urdu anyanyelvű bevándorlók és menekültek, az ún. mohadzsirok. Ezért elsősorban Pandzsáb területén a legelterjedtebb az urdu.[44]

A második hivatalos nyelv az angol. Az angol a pakisztáni elit és a legtöbb kormányzati minisztérium nyelve (lingua franca).[35] Az évszázados angol gyarmatosítás következtében igen sok angol jövevényszó került át az urduba is.[44]

BeszéltSzerkesztés

A legtöbb ember által beszélt nyelv a pandzsábi (továbbá annak dialektusa a szaraiki-szirajki). További fő nyelvek: a szindi, a pastu és a beludzsi.[35]

Az országban kb. huszonnégy nyelvet beszélnek. Ezeknek a nyelveknek a többsége közös eredetű, azonos nyelvcsaládba, sőt azonos nyelvcsoportba tartoznak, és az idők folyamán hasonló körülmények között, hasonló kulturális környezetben és nyelvi befolyás alatt fejlődtek.[44]

VallásSzerkesztés

Vallási szempontból majdnem homogén Pakisztán – Indonézia után – a Föld 2. legnépesebb iszlám országa.

A népesség zöme, 96%-a muszlim (ennek 80-90%-a szunnita, 10-20%-a síita), 1,5-2% hindu, kb. 1,6% keresztény.[45][46]

Egy 2013-as közvélemény-kutatás szerint a muszlimok, a pakisztániak többsége támogatta, hogy a saríát az ország hivatalos törvényévé tegyék.[47] Egy több muszlim országra kiterjedő felmérésben a Pew Research Center megállapította, hogy a pakisztáni muszlimok hajlamosak jobban azonosulni a vallásukkal, mint nemzetiségükkel, ellentétben más nemzetek muszlimjaival, mint például Egyiptom, Indonézia és Jordánia.[48]

A pakisztáni törvények előírják, hogy az "istenkáromlás" büntetést von maga után. 1987 és 2017 között több mint 75 embert öltek meg istenkáromlásért.[49][50]

A hinduk zöme, mintegy 93% -a Szindhban él, a maradék csoport 5%-a Pandzsábban és közel 2% -a Beludzsisztánban él.[51] Az országban jellemző vallási türelmetlenség miatt a hinduk gyakran Indiába menekülnek.[52]

A pakisztáni keresztény közösség többségét a brit gyarmati korszakban áttért pandzsábiak utódai alkotják. A keresztények főleg Pandzsábban és a városokban élnek.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Az értéktőzsde épülete Iszlámábádban
 
Pakisztán GDP növekedése (2014–2021)
Képek

A közgazdászok becslése szerint Pakisztán területe a világ leggazdagabb régióinak része volt az i.sz. első évezredben. Ez az előny az újkorban elveszett, amikor más régiók, például Nyugat-Európa előretörtek.[53] Ma fejlődő országnak számít,[54] de egyike azon országoknak, amelyek a 21. században jó eséllyel a világ egyik legnagyobb gazdaságává válnak.[55]

A gazdaság szerkezete a korábbi főként mezőgazdasági országról szolgáltató bázisúvá változott. A mezőgazdaság 2015-ben a GDP mindössze 20,9%-át tette ki.[56]

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Pakisztán területének mintegy 60%-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan.

A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken rizst, gyapotot, búzát, cukornádat, kukoricát termeszt. Jelentősebb még a gyümölcs- (datolya) és a dohánytermesztés. Az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske, juh, teve) alárendelt szerepű. Az állatok a kevés és szegényes legelők miatt nem nagyon termékenyek.

IparSzerkesztés

Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek).

A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar (leginkább a pamutipar), a műtrágya- és gépgyártás, cementipar, élelmiszer-feldolgozás.

Az autó-, motor- és kerékpárgyártás központja Lahor és Karacsi. Karacsiban hajógyártás és repülőgép-összeszerelés is jelen van. A vegyipar a kőolaj-finomítók és földgázvezetékek mellett fejlődött ki (Karacsi, Multán, Pesavar). A cementgyártás központjai: Karacsi, Haidarábád, Rori, Szukkúr.[57] A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.

KülkereskedelemSzerkesztés

Exportjának legnagyobb része feldolgozott termék. Főbb exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, bőráruk, rizs, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek.

  • Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[33]
    • Export:   USA 17,7%,   Egyesült Királyság 7,7%, Kína 6%, Németország 5,8%, Afganisztán 5,2%, Egyesült Arab Emírségek 4,5%, Spanyolország 4,1%
    • Import:   Kína 27,4%,   Egyesült Arab Emírségek 13,7%, Egyesült Államok 4,9%, Indonézia 4,3%, Szaúd-Arábia 4,2%

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

Jelentős a kézműipar (kézi fonású szőnyegek, szövetek).

A Közel-Keleten dolgozó nagy számú vendégmunkás hazautalásai is fontos bevételnek számítanak.

KözlekedésSzerkesztés

 
Egy jellegzetes kidíszített teherautó
 
Pakisztán nemzetközi (piros) és helyi (fekete) forgalmú repterei; kikötői

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A repülőterek száma 87.

KözútSzerkesztés

Az országban a közlekedési hálózat fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve. Pakisztánban bal oldali közlekedés van. Az országutak minősége változó. Városokban a forgalom zsúfolt és a közlekedési szabályokat csak hozzávetőlegesen tartják be. Az úthálózat Pandzsáb területén a legsűrűbb.

VasútSzerkesztés

Légi közlekedésSzerkesztés

Nemzetközi forgalmú repülőterek a következő városokban működnek:

Vízi közlekedésSzerkesztés

Fő tengeri kikötők: Karacsi, Port Qasim (Kelet-Karacsi), Gwadar, Pasni.

KultúraSzerkesztés

Képek a kultúráról
 
A teherautók díszítése a pakisztáni kultúra sajátos jellemzője.

A civil társadalom nagyrészt hierarchikusan működik, és a helyi kulturális etikettre és a hagyományos iszlám értékekre helyezik a hangsúlyt, amelyek irányítják az életet.

A több tekintetben megosztott nemzeten belül a legegyszerűbb választóvonal a hegylakók és a síkságok népe között húzódik. Az edzett, tüzes és független hegylakókat a központi kormány befolyása kevésbé éri el. A hegyek és a síkságok lakóit az iszlám előírásai egyesítik.

Pakisztánban négy nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni: pastu (patán), pandzsábi, szindi (szindhi) és a beludzsi. Ezek megőrizték sajátos nemzetiségi jellegeiket.[44] A társadalom azonban sok kasztra és törzsre oszlik. Az egyik ilyen közösség a bradri vagy házassági csoport – vérrokon családok, akik csak a csoporton belül kötnek házasságot.

Noha az iszlám minden ember egyenlőségét tanítja, általános, hogy a falvakban a különféle szektáknak saját mecsetük van. Minden mecsetnek van saját vezetője, az imám, aki naponta ötször hívja fel imára a hívőket. Sokan csak azt tanulták (főleg vidéken), amit az imám tanít, azaz többnyire csak Korán-szövegeket, szóról szóra.

A nők jobbára otthon élnek és dolgoznak, noha időnként látni, amint segítenek a mezei munkákban. A férfiak összegyűlnek a nyilvános helyeken és beszélgetnek, miközben a közös vízipipát szívják. A férfiak nagy hangsúlyt helyeznek a termékenységre és a fiú örökösre. Az is előfordulhat, hogy több feleségük van. Örökösödés esetén – az apa halála után – minden gyermek részesedik a vagyonból, de az osztozkodásnál a fiúgyermekek kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[58]

Hagyományosan a fiatalok sokszor nem szerelemből, hanem a családfők közti megállapodás alapján kötnek elrendezett házasságot. Városokban ez a rendszer lassan felbomlóban van.

Pakisztánban azoknak a sírját, akik példamutató életükkel kivívták embertársaik elismerését, valóságos vallási kegyelettel tisztelik; úgy tartják számon őket mint szent emberek sírjait. Nemegyszer egy-egy ilyen sír egyúttal valamilyen vallási szertartás vagy búcsú helyszíne.[44]

A hagyományos ruha férfiaknak és nőknek egyaránt a salwar kameez.

Oktatási rendszerSzerkesztés

 
A pakisztániak írástudási arányának változása 1951-2018 között.
Kék: teljes lakosság, sárga: férfiak, szürke: nők.

Pakisztán alkotmánya előírja, hogy az állam ingyenes alap- és középfokú oktatást biztosítson.[59] Vannak medreszék is, amelyek ingyenes iszlám oktatást, valamint ingyenes ellátást és szállást kínálnak, főként a társadalom szegényebb rétegeiből származó diákoknak.

Pakisztánban az oktatás hat fő szintre oszlik: óvoda (előkészítő osztályok); alapfokú (elsőtől ötödik osztályig); középső (hat-nyolcadik évfolyam); érettségi (kilencedik és tizedik évfolyam); középfokú (tizenegy és tizenkettedik évfolyam); valamint a diplomához vezető egyetemi programok.

A 2007-es kezdeményezések eredményeként országszerte minden középfokú iskolában kötelezővé tették az angol nyelv oktatását.[60]

2012-ben Malála Júszafzait, a női oktatásért kampányoló lányt egy tálib fegyveres lelőtte aktivizmusa megtorlásaként.[61] Júszafzai emberjogi aktivista az oktatással kapcsolatos érdekképviseletéért a világ legfiatalabb Nobel-díjasa lett.[62] 2018-ban a lakosság írástudási aránya csak 62,3%. A férfiak írástudás aránya 72,5%, míg a nőké 51,8% volt ekkor.[63]

Kulturális világörökségSzerkesztés

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

TudománySzerkesztés

2010-ben Pakisztán a világon a 43. helyen állt a publikált tudományos közlemények tekintetében.[64]

Pakisztán az első és egyetlen muszlim ország, amely aktív kutatói jelenlétet tart fenn az Antarktiszon.[65] 1991 óta két nyári kutatóállomást és egy időjárási megfigyelőállomást tart fenn a kontinensen, és egy újabb állandó bázis megnyitását tervezi a jeges kontinensen.[66]

2020 májusában Pakisztánnak körülbelül 82 millió internet-felhasználója van, ezzel ekkor a világ 9. legnagyobb internethasználója.[67][68] A 2000-es évek óta Pakisztán jelentős előrehaladást ért el a számítástechnika területén, és különböző intézmények kínálnak kutatási lehetőségeket. A kormány jelentős összegben költ információs technológiai projektekre, különös tekintettel az e-kormányzatra, a humán erőforrásokra és az infrastruktúra fejlesztésére.[69]

MűvészetekSzerkesztés

Az urdu költészet kezdetét a 15. századra teszik; a modern urdu költészetét pedig a 18. század közepére.[44]

Jellegzetes Szindh folklórja. A szindi népzene a legritmikusabb muzsika Pakisztánban. Errefelé megőrződött majd minden ősi hangszer. A pergő népzene nyomán eleven néptánc alakult ki, amelynek nem akad párja az országban.[44] Szindh kézi szőttesei, hímzései, kerámiaipara szintén eltér a többi nemzetség, tartomány folklórjától; az ősi szindh kultúrát őrzik.[44]

Beludzsisztán kultúrájában a nomád pásztorkodás időszakának a hatása is érvényesül. Ezt a korszakot tükrözi a zenéje és a tánca is (egyedül a makrániak kivételek, akiknek a zenéjében és táncában az afrikai befolyás érvényesül).[44]

A beludzsok ünnepi alkalmakkor – a szindikhez hasonlóan – színes öltözéket viselnek. Híresek kézi kötésű perzsaszőnyegeik is. Ezek a szokottnál durvább fonalból, sötétebb tónusban, kevesebb csomószámmal készülnek.[44]

Varázsos hangulatot árasztanak Pandzsáb ősi emlékei, ezen belül Lahor erődje, a Badshai Masjid Mecset, a régi bazár, a mogul időkből származó paloták.

ÉpítészetSzerkesztés

 
Vazír kán mecset, Lahor

A pakisztáni építészetben négy korszakot ismernek: az iszlám előtti, az iszlám, a gyarmati és a gyarmat utáni időszakot.

Mohendzsodáro, Harappa stb. romvárosai az iszlám előtti települések közé tartoznak, amelyek ma turisztikai látványosságok. A buddhizmus térnyerése és a görög civilizáció befolyásával az i.sz. 1. századtól kialakult a görög-buddhista stílus.[70] Ennek a korszaknak a csúcspontja a gandhára stílus volt. A buddhista építészet egyik példája a Haibar-Pahtúnhva-i Takht-i-Bahi buddhista kolostor romjai.[71]

Az iszlám érkezése a mai Pakisztán területére a buddhista építészet hirtelen végét jelentette a térségben, és zökkenőmentes átmenetet az iszlám építészetre. A legfontosabb indo-iszlám stílusú épület, amely ma is áll, Rukn-i-Alam sah sírja Multánban. A mogul korszakban a perzsa-iszlám építészet dizájnelemei összeolvadtak a hindusztáni művészet játékos formáival. Lahor, mint a mogul uralkodók alkalmi székhelye, számos fontos épületet tartalmaz a korszakból (→ mogul művészet.

A brit gyarmati időszakban a túlnyomórészt funkcionális, indo-európai reprezentatív stílusú épületek az európai és indiai-iszlám alkotóelemek keverékéből fejlődtek ki. A gyarmati időszak utáni nemzeti identitás olyan modern építményekben fejeződik ki, mint a Fajszál-mecset (Iszlámábád), a Minar-e-Pakistan (Lahor) és a Mazar-e-Quaid (Karacsi).

Nemzeti szimbólumokSzerkesztés

 
A Fajszál-mecset Iszlámábádban 300 000 hívő befogadására alkalmas [72]

[73]

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Szokások, illemtanSzerkesztés

A legfontosabb társadalmi egység a család és a pakisztániak inkább a saját etnikumukhoz hűek, mint az országhoz. A pakisztániak barátságos, vendégszerető emberek, nagy bennük az idősek iránti tisztelet. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás, ami azonban nem túl erőteljes. A pakisztániak inkább a csuklójukat nyújtják, mint a kezüket. Férfi nem kezdeményezhet kézfogást nővel és mások előtt nem érinthet meg egy nőt. A társadalomban a férfiaké az uralkodó szerep, a nőknek nincs akkora tekintélyük, mint a férfiaknak.[74]

A helyi kultúrában szokás az embereket, különösen a sminkelt és szép nőket megbámulni.[75][76]

Pakisztánban számos etnikum él. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb kapcsolatot tudjuk kialakítani az emberekkel, igyekezzük megtudni, melyik csoporthoz tartoznak és térképezzük fel azok szokásait.

  • Ne kezdeményezzünk beszélgetést a gazdasági helyzetről és az Indiával meglévő vitákról! [74]
  • Ha valaki a jelenlétünkben imádkozni kezd, tartsuk tiszteletben a hitét és hagyjuk magára! [74]
  • Bal kézzel ne intsünk senki felé, ne vegyünk és adjunk át semmit, ne együnk vele és ne érintsünk meg vele embereket! A bal kéz tisztátalannak számít. [74]

GasztronómiaSzerkesztés

A legtöbb pakisztáni főleg csapátin (vékony, nem kelesztett kenyér) rizsen és zöldségen él. A hús a legtöbb embernek megfizethetetlenül drága. A szeszes italokat az iszlám vallás tiltja. A pakisztániaknál kiemelt szerepet kap, hogy az étel halal legyen.

TurizmusSzerkesztés

Képek

Mohendzsodáro a Kr. e. 3. és 2. évezredben az Indus-völgyi civilizáció központja volt. Takszila az ország északi részének legfontosabb régészeti lelőhelye, az újkőkorszaktól a Kr. u. 2. századig három város épült itt egymásra. Takszila hét évszázadon át a buddhizmus tanításának egyik központja is volt, akárcsak a Kr. u. első században alapított Takht-i-Báhi kolostora.

A 14-18. századi iszlám mogul építészet emlékeit őrzi Rohtasz erődje, a Szind-vidék három dinasztiájának fővárosa, Thatta nekropolisza, Lahor erődje és Shalamar függőkertjei.

Az ország egyes területei nagy fokú biztonsági kockázatot jelentenek az utazók számára. Nem ajánlott, illetve több helyen engedélyhez kötött az utazás: Beludzsisztán tartományba, Pandzsáb tartomány déli részére, az északi területekre, az ország nyugati, Afganisztánnal határos törzsi területeire és Karacsi külvárosaiba.[77]

SportSzerkesztés

Az angol eredetű krikett a legnépszerűbb sportág.[78] További igen népszerű sport a gyeplabda.

Kottán György személyében 2009. február 19-től 2010-ig magyar szövetségi kapitánya volt az ország labdarúgó szövetségének.

OlimpiaSzerkesztés

Pakisztán az olimpiai játékokon

LabdarúgásSzerkesztés

Pakisztáni labdarúgó-válogatott

ÜnnepekSzerkesztés

 
Lányok kidíszítve a Függetlenség napja ünnepén (Karacsi)
Név Helyi név Időpont
Kasmír szolidaritási napja یوم یکجحتی کشمیر
Youm-e-Yekjehty-e-Kashmir
Február 5.
A köztársaság napja یوم پاکستان
Youm-e-Pakistan
Március 23.
A munka ünnepe یوم مزدور
Youm-e-Mazdoor
Május 1.
Nemzeti kisebbségek napja Augusztus 11.[79]
A függetlenség napja یوم آزادی
Youm-e-Azadi
Augusztus 14.
Fegyveres erők napja یوم دفاع
Youm-e-Difa
Szeptember 6.
Muhammad Ali Dzsinnah halálának évfordulója یومِ وفات قائداعظم
Quaid-e-Azam ki Youm-e-Wafaat
Szeptember 11.
Muhammad Iqbal születésnapja یوم اقبال
Youm-e-Iqbal
November 9.
Muhammad Ali Dzsinnah születésnapja یوم ولادت قائداعظم
Youm-e-Quaid
December 25.

Ünnepek az iszlám naptár alapján:

Helyi név Időpont (iszlám-naptár)
عاشوراء
Ashura
Muharram 9./10.
عيد ميلاد النبی
Mawlid
Rabi`-ul-Awwal 12
Youm-e-Shahdat e Ali Ramadan 21.
عيد الفطر
Eid ul Fitr
Schawwal 1.
عید الاضحٰی
Eid ul Adha
Dhul Hijja 10.

MédiaSzerkesztés

Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.

Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.

A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Feiertage in Pakistan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.worldometers.info/world-population/pakistan-population/
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Report for Selected Countries and Subjects: Pakistan. IMF, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  5. Statistical update 2008/2009 - Country Fact Sheets - Pakistan. ENSZ Fejlesztési Program, 2006. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  6. Regions and Powers: The Structure of International Security. Cambridge University Press, 55. o. (2003). ISBN 978-0-521-89111-0 „In the framework of their regional security complex theory (RSCT), Barry Buzan and Ole Waever differentiate between superpowers and great powers which act and influence the global level (or system level) and regional powers whose influence may be large in their regions but have less effect at the global level. This category of regional powers includes Brazil, Egypt, India, Iran, Iraq, Israel, Nigeria, Pakistan, Saudi Arabia, South Africa and Turkey.” 
  7. Hussein Solomon: South African Foreign Policy and Middle Power Leadership. [2002. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  8. Pakistan and Saudi Arabia : Towards Greater Independence in their Afghan Foreign Policy?. Université catholique de Louvain. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 21.) „Countries like Saudi Arabia and Pakistan have enough influence to not be considered small, but not enough to be major powers. Within the limits of their regions, they play a significant political role. Thus instinctively, they would qualify as middle powers. While it is not the objective here to question the characteristics of Jordan's definition of middle powers, we argue that Pakistan is in fact a middle power despite its being nuclear-armed. When looking at the numbers, for instance, it appears that Saudi Arabia and Pakistan can be classified as middle powers (see in this regard Ping, 2007).”
  9. 2022 Pakistan Military Strength. www.globalfirepower.com. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  10. Choudhary Rahmat Ali (28 January 1933). "Now or never: Are we to live or perish for ever?". Columbia University. Hozzáférés ideje: 2007-12-04.
  11. Wolpert, Stanley A. (1984). Jinnah of Pakistan. New York: Oxford University Press. ISBN 0-19-503412-0.
  12. a b American Institute of Pakistan Studies: About Pakistan: Geography
  13. Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
  14. Extremes of Lahore. Pakistan Meteorological Department. (Hozzáférés: 2015. február 2.)
  15. Extremes of Karachi. Pakistan Meteorological Department. (Hozzáférés: 2015. február 2.)
  16. ^ "Conservation of Mangrove Forests in the Coastal Areas of Sindh and Balochistan". WWF Pakistan. Hozzáférés ideje: 2009-03-17.
  17. ^ "Basic Facts". Pakistan Ministry of Information and Broadcasting. Hozzáférés ideje: 2009-03-12.
  18. Gemini Budapest Kiadó, Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.
  19. A kezdetektől - a függetlenség elnyeréséig[halott link], keepondiscovering.hu
  20. Beyg, Saranjam. „Tackling corruption”, 2013. július 7. (Hozzáférés ideje: 2013. december 24.) 
  21. Corruption Perception Index 2017
  22. The Constitution of the Islamic Republic of Pakistan
  23. Punjab Assembly Decisions 1947-1999 („Brief Constitutional History of Pakistan“, Seite XVI; PDF; 3,5 MB)
  24. The countries where homosexuality is still illegal”, The Week, 2019. június 12.. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. november 22.) 
    - „Home Office refused thousands of LGBT asylum claims, figures reveal”, The Guardian, 2019. szeptember 2. 
  25. Hansar, Robert D..szerk.: Nicky Ali Jackson: Cross-Cultural Examination of Domestic Violence in China and Pakistan, Encyclopedia of Domestic Violence, 1st, Routledge, 211. o. (2007). ISBN 978-0415969680 
  26. Everything you need to know about human rights in Pakistan (angol nyelven). www.amnesty.org . (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  27. Gabol, Imran. „Punjab Assembly passes Protection of Women Against Violence Bill”, DAWN.COM, 2016. február 24. (Hozzáférés ideje: 2018. február 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  28. Ahmed, Shahzada Irfan: They need a fair share (angol nyelven). www.thenews.com.pk . (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  29. UNPO: Sindh: New Laws Aim to Enhance Protection of Women (angol nyelven). unpo.org . (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  30. 2018 World Press Freedom Index. Reporters Without Borders. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  31. Jon Boone: Pakistani TV news channel ordered off air after criticising spy agency. The Guardian, 2014. június 6.
    - Roy Greenslade: Intimidated journalists in Pakistan cannot exercise press freedom. The Guardian, 2014. június 9.
    - „Redlining the News in Pakistan”, VOA News, 2019. szeptember 22. 
  32. worldometers
  33. a b CIA World Factbook
  34. World Population Review
  35. a b c d e Archivált másolat. [2020. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 21.)
  36. a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  37. Overseas Pakistani” (Hozzáférés ideje: 2020. február 15.) (angol nyelvű) 
  38. 2.43 million Pakistanis working in Europe. The Express Tribune , 2017. április 23.
  39. 2011 Census: Ethnic group, local authorities in the United Kingdom". Office for National Statistics. 11 October 2013. Retrieved 28 February 2015.
  40. Ten countries host half of world's refugees: report”, Al Jazeera English, 2016. október 4. (Hozzáférés ideje: 2017. április 30.) 
  41. Five million illegal immigrants residing in Pakistan”, 2012. január 16. (Hozzáférés ideje: 2016. december 26.) 
  42. Jaffrey, Shumaila. „How the Uighurs keep their culture alive in Pakistan”, BBC, 2015. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2016. december 26.) „Insa is one of a few thousand Uighur Muslims who live in Gilgit. The community is a mix of generations. Some left Xinjiang and the thriving trading town of Kashgar in 1949, while others are later arrivals. All say they were forced to leave as they were the victims of cultural and religious oppression in China.” 
  43. Istvan, Zoltan. „Refugee Crisis Worsening In Western Kashmir”, National Geographic, 2003. március 13. (Hozzáférés ideje: 2017. január 15.) „The refugees claim that Indian soldiers forced them out of their homes ... For Kashmiri Muslims, Pakistan appeared safer than Indian-held Kashmir ... "She was also raped by the soldiers," Ahmad said. "Many of the other female refugees were also raped."” 
  44. a b c d e f g h i j k Szigeti János: Pakisztán, 1979.
  45. Library of Congress Country Studies on Pakistan. Library of Congress. February 2005. Retrieved 2010-09-01
  46. https://web.archive.org/web/20140402081116/http://www.census.gov.pk/Religion.htm
  47. Street: Chapter 1: Beliefs About Sharia. Pew Research Center's Religion & Public Life Project , 2013. április 30. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
  48. What Do You Consider Yourself First?. Pew Research Center's Global Attitudes Project , 2010. március 31. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
  49. Haq, Farhat. Sharia and the State in Pakistan: Blasphemy Politics (en nyelven). Routledge (2019. május 10.). ISBN 978-0-429-61999-1 
  50. Matt Hoffman, Modern Blasphemy Laws in Pakistan and the Rimsha Masih Case: What Effect—if Any—the Case Will Have on Their Future Reform, 13 WASH. U. GLOBALSTUD. L. REV. 371 (2014), [1]
  51. census.gov.pk POPULATION BY RELIGION
  52. Hindus feel the heat in Pakistan”, 2007. március 2. (Hozzáférés ideje: 2022. július 14.) (brit angol nyelvű) 
  53. Maddison, Angus (2006). The World Economy. A Millennial Perspective (Vol. 1). Historical Statistics (Vol. 2). OECD. pp. 241, 261. ISBN 978-92-64-02261-4.
  54. Faryal Leghari: GCC investments in Pakistan and future trends. Gulf Research Center, 2007. január 3. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 12.)
    - Contextualizing Entrepreneurship in Emerging Economies and Developing Countries. Edward Elgar Publishing, 133. o. (2017. december 7.). ISBN 978-1-78536-753-3 
  55. Tavia Grant. „On 10th birthday, BRICs poised for more growth”, 2011. december 8. (Hozzáférés ideje: 2012. január 4.) 
  56. Pakistan Economic Survey 2014–15. Ministry of Finance. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
  57. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  58. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
  59. Chapter 1: "Fundamental Rights" of Part II: "Fundamental Rights and Principles of Policy". pakistani.org
    - Right to Education in Pakistan. World Council of Churches, 2006. április 21. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  60. McNicoll, Kristen: English medium education improvement in Pakistan supported. British Council Pakistan Bureau. (Hozzáférés: 2015. február 21.)
    - Ministry of Education-Government of Pakistan. Moe.gov.pk. [2007. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
  61. The 72 Hours That Saved Malala: Doctors Reveal for the First Time How Close She Came to Death. gma.yahoo.com . [2014. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  62. Nobel Laureates by age. NobelPrize.org . (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  63. Pakistan Economic Survey 2018–19 Chapter 10: Education”, Dawn, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. július 7.) 
  64. Pakistan ranks 43rd in scientific research publication”, Dawn, 2011. december 25. (Hozzáférés ideje: 2015. február 18.) 
  65. Sayar, M.A. (April–June 1995). „Should We Exploit The Last Wilderness?”. The Fountain Magazine. (Hozzáférés ideje: 2016. február 9.) „Pakistan became the first Muslim country to send an official expedition to Antarctica. Pakistan in 1992, established its Jinnah Antarctic Research Station.” 
    - (1991) „Huge Oil Deposits Located Near Coast”. Economic Review 22. „To a question Dr. Farah said, Pakistan was the first country to carry out research and establish its station at the same time in Antarctica.” 
    - Pakistan's Scientific Expeditions to Antarctica. National Institute of Oceanography, 15. o. (1995) „Pakistan's presence in Antarctica also appears imperative as none of the Muslim countries seem to be in a position to undertake research there.” 
    - Pakistan's Scientific Expeditions to Antarctica. National Institute of Oceanography, 17. o. (1995) „We have already taken the lead amongst the Muslim countries by launching our first expedition in 1990–1991 with an investment of large funds and national talent towards Antarctic research.” 
    - (1992) „News Bulletin”. National Institute of Oceanography (Pakistan) 7, 1. o. „This makes Pakistan the first Muslim country to undertake Antarctic Expedition and to establish a research station in Antarctica.” 
  66. Antarctic Research. National Institute of Geography . [2012. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.) „Pakistan is maintaining two summer research stations and one weather observatory in the vicinity of SOR Rondane Mountain Range. Pakistan is also planning to build a full fledged permanent base at Antarctica.”
  67. Telecom Indicators | PTA. www.pta.gov.pk
  68. Digital 2020: Pakistan. DataReportal – Global Digital Insights
  69. Govt to spend Rs4.6b on IT projects”, Express Tribune, 2012. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 6.) 
  70. Maity, Sachindra Kumar. Cultural Heritage of Ancient India (en nyelven). Abhinav Publications (1983. december 7.). ISBN 978-0-391-02809-8 
  71. UNESCO Advisory Body Evaluation of Takht Bhai pp. 1–2. International Council on Monuments and Sites, 1979. december 29. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  72. King of All Mosques – Faisal Mosque
  73. https://web.archive.org/web/20070629014423/http://www.pakistantourism.gov.pk/home.aspx?Sch=47
  74. a b c d Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó (1998)
  75. Pakistani Men have a REAL bad problem of staring at 'OTHER' women, & women in general (angol nyelven). Daily Pakistan Global, 2017. augusztus 14. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  76. Dear Pakistani men: Quit staring already (angol nyelven). The World from PRX. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  77. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?pakisztan, 2014. jan.
  78. http://www.huffingtonpost.com/saad-khan/the-death-of-sports-in-pa_b_498758.html
  79. Regierung von Pakistan: August 11 day to reaffirm commitment to promotion of interfaith harmony: Zardari (englisch nyelven). [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)

További információkSzerkesztés