Tádzsikisztán

Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон) ország Közép-Ázsiában. Magyarországnál másfélszer nagyobb területű köztársaság. A volt Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama 1991-ben lett független.

Tádzsik Köztársaság
Ҷумҳурии Тоҷикистон (Dzsumhurii Todzsikiszton)
Tádzsikisztán zászlaja Tádzsikisztán címere
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Szurudi milli
Fővárosa	Dusanbe
é. sz. 38° 33′, k. h. 68° 48′38.55, 68.8
Államforma	elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Emomali Rahmon
Miniszterelnök	Okil Okilov
Hivatalos nyelv	tádzsik nyelv
Függetlenség	Szovjetuniótól
Kikiáltás	1991. szeptember 9.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Sanghaji Együttműködési Szervezet Central Asian Cooperation Organization Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Group on Earth Observations Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület International Civil Defence Organisation Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Független Államok Közössége Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Commonwealth of Independent States Free Trade Area
Népesség
Népszámlálás szerint	8 921 343 fő (2017) +/-
Rangsorban	98
Becsült	8 160 000 fő (2014. január)
Rangsorban	98
Népsűrűség	56 fő/km²
GDP	2006
Összes	2,811 milliárd (139) PPP: 10 510 milliárd
Egy főre jutó	522 (159) PPP: 1494
HDI (2007)	0,673 (122) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	143 100 km²
Rangsorban	95
Víz	0,3%
Időzóna	TJT (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	tádzsik szomoni (TJS)
Nemzetközi gépkocsijel	TJ
Hívószám	992
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.tj
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsik Köztársaság témájú médiaállományokat.

Történelem

I. e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tádzsikisztán területe.

A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé. Ennek hatása máig megmaradt: a tádzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, üzbég és orosz jövevényszavakkal bővülve.

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül

Az i. e. 4. század végétől az i. e. 2. század első negyedéig a terület a Baktria része volt. A kínai Han-dinasztiával kapcsolatok épültek ki az i. e. 2. században, akik követet küldtek Baktriába, hogy derítse fel a Kínától nyugatra eső területeket.

A 7. században arabok hozták az iszlámot, amit a kínaiak sikertelenül próbáltak megakadályozni. A Tang-dinasztia (618-907) csapatai 751-ben vereséget szenvedtek a Talasz-folyó menti csatában (a mai Kirgizisztán és Kazahsztán határvidékén). A csata máig tartó következménye, hogy Kína elveszítette befolyását Közép-Ázsia felett.

Később az iráni eredetű Számánida Birodalom (819-999) része lett, majd Horezm (Hvárezm) államához tartozott.

A 13. században Dzsingisz kán vezetésével betörtek a mongolok, megsemmisítették Horezm államát és a lakosság jelentős részét lemészárolták. (Mongol hadjárat Horezm ellen 1219-1221.)

Ezt követően a terület a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság („protektorátus") kezdetéig.

Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné kívántak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.

1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tadzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban maradtak olyan városok, amelyek lakossága azelőtt tádzsik többségű volt, a legjelentősebb Szamarkand és Buhara volt. Az életszínvonal, az oktatás színvonala és az iparosodottság elmaradt a többi szovjet tagállam szintjétől. Az 1980-as években a Szovjetunióban az itteni háztartások voltak legkevésbé képesek megtakarítani, a magasabb jövedelmi csoportokba az itteni háztartások tartoztak legkisebb arányban, itt volt a legkevesebb egyetemi végzettségű ember 1000 fő közül. Az 1980-as évek végén a tádzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tádzsikisztán kikiáltotta függetlenségét.

Szinte azonnal polgárháború tört ki, különböző frakciók harcoltak egymással. Ezeket a frakciókat leginkább arról lehetett megkülönböztetni, hogy melyik családhoz hűek. Ekkoriban a nem muszlim lakosság, főleg az oroszok és a zsidók menekültek az országból az üldözés és a fokozódó szegénység elől, jobb életkörülményeket remélve Nyugaton vagy más volt szovjet köztársaságban. 1992-ben Emomali Rahmanov került hatalomra és azt máig kezében tartja. A polgárháború idején ő is részt vett az etnikai tisztogatásokban. 1997-ben tűzszünet lépett életbe Rahmanov és ellenzéke, az Egyesült Tádzsik Ellenzék között. 1999-ben békés körülmények között tartottak választásokat. Ez a választás az ellenzék szerint nem volt tisztességes. Rahmanovot a szavazatok hatalmas többségével újraválasztották. Dél-Tádzsikisztánban orosz csapatok állomásoztak 2005 nyaráig, őrizték az afgán határt. A 2001. szeptember 11-i támadás óta amerikai és francia csapatok is állomásoznak az országban.

Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet síita törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.

Földrajz

Domborzat

Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország területét hegyek borítják; a terület 7%-a van 1000 m alatt, több mint fele 3000 m magasság felett fekszik, csupán északnyugaton és délnyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Az országot alkotó hegyvonulatok:

• Nyugati-Pamír (délkeleten, 7500 méter magasságig).
• Keleti-Pamír (4000 méteres fennsík).
• Alajontúli-hegység (északkeleten, meghaladja a 7100 métert).
• Zaravsáni-hegység (nyugaton, csaknem 5500 méter).

Legmagasabb pontja a Iszmoilí Szomoní-csúcs (korábban Kommunizmus-csúcs), amelynek magassága 7495 méter.

A Pamírban található Fedcsenko-gleccser Ázsia leghosszabbja 71 kilométeres hosszával.

Vízrajz

A hegyi folyók (Pangh/Pandzs, Vahs, Zaravsán) gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt égövi kontinentális. A nagy magasság miatt gyakori a kemény hideg. A csapadék mindenütt kevés, de a zárt völgyekben félsivatagi körülmények uralkodnak.

Térképen

Műholdas kép

Dusanbe

Hudzsand

Kulob

Bohtar

Isztaravsan

Konibodom

Turszunzoda

Ü z b e g i s z t á n

K i r g i z i s z t á n

Pamír

Türkmenisztán

A l á j

K í n a

P a k i s z t á n

A f g a n i s z t á n

Kara-kul

F e r g á n a - v ö l g y

H
i
n
d
u
k
u
s

Kajrokkumi-víztározó

Szarez-tó

Tádzsikisztán domborzati térképe

• 

  Domborzati térkép

• 

  Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)

• 

  Az Aláj-hegység, előtérben a Jiptik-völgy

• 

  Tájkép

Élővilág, természetvédelem

Topográfiai és éghajlati tagoltsága folytán növényvilága változatos.

Sivatagi sólyom, az ország nemzeti madara

Nemzeti parkjai

• Pamír Nemzeti Park

Magába foglalja a Pamír-hegység jelentős részét és itt található a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma a Himalája és a Karakorum-hegység után.

Természeti világörökség

Az UNESCO által elismert természeti világörökségi helyszín a Pamír.

Államszervezet és közigazgatás

Az ország elnöke, Emomalii Rahmon

Az elnöki palota

Közigazgatási beosztás

Az országot két tartomány (вилоят [vilojat], ill. ولایتها;) Hatlon, Szugd; egy autonóm tartomány (вилояти мухтор/vlojati muhtor ill. ولایت مختار) Hegyi-Badahsán és egy fővárosi körzet (Ноҳияҳои тобеъи умҳур ill. ناحیه های تابع جمهوری) Nohijahoi tobei Dzsumhurij alkotja.

Szugd Fővárosi körzet (Nohijahoi tobei Dzsumhuri) Hatlon Hegyi-Badahsán (autonóm tartomány)

Védelmi rendszer

Tádzsikisztán alapító tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetnek.

Népesség

Képek

A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él.

Általános adatok

• Népesség: 8 160 000 fő (2014. januári becslés)
• Népsűrűség: 51,1 fő/km²
• Népességnövekedés: 2,19% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 68 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 37,9%, 15-64 éves 57,4%, 65 év feletti 4,8% (2006)
• Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
• Írástudatlanság: 2,3% (1999)

Etnikai, nyelvi megoszlás

Tádzsikisztán legnépesebb etnikai csoportja a tádzsik, mely az ország lakosságának 79,9%-át teszi ki, beleszámítva ebbe a mintegy 135 ezer pamírit, akik a tádzsik etnikumon belül külön etnográfiai csoportot alkotnak. (A pamíriakat nem számítva a tádzsik etnikum aránya 77,6%.) További jelentős etnikai csoportok az üzbégek (15,3%), az oroszok (1,1%) és a kirgizek (1,1%), valamint 2,6%-nyi egyéb nemzetiségű lakos. Tádzsikisztán nemzeti kisebbségeit két nagy csoportra szokás osztani. Az egyik csoportot az orosz hódítást és a szovjet megszállást megelőzően is a jelenlegi Tádzsikisztán területén élő etnikai csoportok alkotják, ezek az üzbégek és a kirgizek. A másik csoportot az orosz, majd szovjet uralom alatt betelepültek alkotják, ezek főként oroszok. Az 1992–1997 közötti polgárháború során az orosz lakosság nagyobb része elköltözött. A polgárháború a többi nemzetiség esetében nem okozott jelentős változásokat.

Az ország alkotmánya szerint a hivatalos nyelv a tádzsik. Az orosz nyelv az etnikai csoportok közti érintkezés nyelve. Az alkotmány 2. cikkelye garantálja a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát.

Mecset a fővárosban

Vallási megoszlás

Az ország lakosságának 85%-a szunnita muszlim, 5%-a síita muszlim, 10% egyéb vallású.

Gazdaság

Képek

Tádzsikisztán szegény, hegyvidéki gazdaságú ország. Itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a szovjet utódállamok közül. Élelmiszerének mintegy 70%-át importálja. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak Tádzsikisztán, több mint egymillió tádzsik állampolgár dolgozik külföldön – 90%-uk Oroszországban.

Mezőgazdaság

Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Területének kevesebb mint 7%-a szántóföld.

Fő termények: gyapot, gabona, gyümölcs, szőlő, zöldség;

Fő tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske.

Ipar

Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. Kiemelhető még az alumínium- és cementgyártás, a növényi olaj előállítása. Iparában főleg kis elavult gyárakban a könnyűipar és az élelmiszer-feldolgozás jellemző.

Bányászat

Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. További ásványkincsek: ezüst, arany, urán, volfrám.

Kereskedelem

Fő külkereskedelmi cikkek:

• Export: alumínium, villamos energia, gyapot, gyümölcsök, növényi olaj, textília
• Import: kőolajtermékek, gépek és berendezések, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2015-ben:

• Export: Törökország 19,7% Kazahsztán 17,6% Svájc 13,7%
• Import: Kína 42,3% Oroszország 17,9% Kazahsztán 13,1%

Egyéb

A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.

A 2008-as közép-ázsiai energiaválság a környező országok közül Tádzsikisztánt sújtotta legjobban.

Közlekedés

Az A377-es jelű út Pandzsakent és Dusanbe között

Kultúra

Képek a kultúráról

Az országban 2007 óta tilos nyilvánosan ünnepelni a születésnapokat, 2013 óta az újévi mulatságok sem engedélyezettek. 2015 óta tilos megünnepelni a karácsonyt az iskolákban.

Oktatási rendszer

2008-ban az oktatásra fordított kiadás a GDP 3,5% volt. Egy UNICEF által támogatott felmérés szerint a lányok körülbelül 25%-a képtelen a szegénység és nemi diszkrimináció miatt a kötelező elemi iskolai oktatásban részt venni, bár általánosságban az írni-olvasni tudás aránya viszonylag magas Tádzsikisztánban.

Sport

Ünnepek

dátum	név	helyi név	megjegyzés
Jan 1	Újév	-	-
Febr 23	Fegyveres erők napja	-
Marc 8	Nemzetközi nőnap	-	-
Marc 20 – 22	Perzsa újév	Navruz	-
Ápr 6	A nemzet vezetőjének napja	-	-
Máj 1	A munka ünnepe	-	-
Máj 9	A győzelem napja	-	II. vh. vége
Jún 27	Nemzeti Egység Napja	-	-
Szept 9	Függetlenség napja	-	1991.
Nov 6	Az alkotmány napja	-	-
Nov 24	A zászló napja
változó	Eid al-Fitr	Eid-i-Ramazon	ramadán vége
változó	Eid ul-Adha		70 nappal a ramadán vége után

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsikisztán témájú médiaállományokat.

• Tádzsikisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)