Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul سمرقند) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szamarkand (Самарқанд)
Regisztán tér
Regisztán tér
Szamarkand címere
Szamarkand címere
Közigazgatás
Ország Üzbegisztán
Tartomány Szamarkandi
Irányítószám 140100
Körzethívószám 662
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség504 423 fő (2015) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság702 m
Terület3527 km²
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Szamarkand (Üzbegisztán)
Szamarkand
Szamarkand
Pozíció Üzbegisztán térképén
é. sz. 39° 39′ 15″, k. h. 66° 57′ 35″Koordináták: é. sz. 39° 39′ 15″, k. h. 66° 57′ 35″
Szamarkand weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamarkand témájú médiaállományokat.

Belső-Ázsia és a régi kelet egyik legfontosabb városa, amely meghatározó jelentőségét a selyemúton betöltött központi szerepének köszönhette. 2001-ben az UNESCO Szamarkand 2750 éves városát Szamarkand – Kultúrák találkozása címen a világörökség részévé nyilvánította.[1]

FöldrajzSzerkesztés

Szamarkand az Alaj-hegység nyugati lefutásánál lévő 720 m-es tengerszint feletti magasságú fennsíkon fekszik.

TörténelmeSzerkesztés

 
Utcajelenet Szamarkandból
 
Afraszijáb, Szamarkand ókori városa. A palotában szép falképek maradtak fenn. A fejedelem és kíséretének vonulása e képcsoport témája
 
Részlet az afraszijábi palota falfestményeiről

Szamarkand, az egyik legrégebbi város a Földön, a görögök Μαράκανδα [Marakanda] néven ismerték, a i. e. 14. században a Zaravsán gyümölcsöző síkságaként említették. Hosszú ideig az Óperzsa Birodalom egy tartománya volt. A jólét sokáig megmaradt a perzsa városban, a selyemút is áthaladt rajta. Nagy Sándor i. e. 329-ben megtette Szogdia fővárosává.

Az iszlám megjelenése után virágzott a város, különösen, amikor a Számánidák voltak hatalmon, egészen addig, míg Dzsingisz kán 1220-ban betört az országba. A mongol uralom alól Timur Lenk szabadította föl, aki megtette birodalma fővárosává.

1888-ban az Orosz Birodalom fennhatósága alá került. Először Orosz Türkesztán, majd 1918-tól a Türkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, végül pedig 1925-ben az újonnan alapított Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa volt 1930-ig, amikor Taskent lett a főváros.

Üzbegisztán 1991-es függetlenné válásakor a második legnagyobb város volt az országban, egyúttal a térség kulturális központja.

NépességeSzerkesztés

A lakosság többségének az anyanyelve a tádzsik, a perzsa nyelv közép-ázsiai változata.

LátnivalókSzerkesztés

A város mintaképe az iszlám építészetnek, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Híres személyekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés