Plovdiv
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Plovdiv (bolgárul: Пловдив, törökül: Filibe) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly vagy Filipápoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.
Plovdiv (Пловдив) | |||
![]() | |||
Plovdiv látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Plovdiv | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | i. e. 7. század | ||
Polgármester | Ivan Totev (GERB) | ||
Irányítószám | 4000 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 383 540 fő (2022. szept. 15.)[1] | ||
Népsűrűség | 3352 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 164 m | ||
Terület | 101 km² | ||
Időzóna | EET, EEST | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′Koordináták: é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′ | |||
Plovdiv weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Plovdiv témájú médiaállományokat. |
Földrajz szerkesztés
Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.[2]
Története szerkesztés
Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Makedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. 46-ban Claudius császár újjáépíti, Marcus Aurélius idején pedig erős falakkal veszik körül. Közel öt évszázadon át római város, a trákiai provincia ragyogó városaként említik, majd Bizánc rész lesz.
447-ben a hunok elfoglalják, feldúlják. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de az első dunai bolgár birodalom része csupán 815-ben lett.
A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.
Kereskedelmi és hadi utak központja, egykor az Adriai-tengertől a Fekete- és Márvány tengerhez vezető római út része volt, később a keresztes hadjáratok klasszikus útvonala, majd a Belgrád-Isztambul út része.
Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból valóak.
A dombokra épült óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületei bejárható távolságban fekszenek, szépen felújított sétálóutcákkal összekötve. Az elegáns házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. A színek és a kiugró erkélyek is kellően figyelemfelkeltőek, a belső terek gazdagsága, a dekorációk, értékes bútorok, szőnyegek, freskók engednek leginkább arra következtetni, hogy a házak tulajdonosai a XIX. század tehetős kereskedői voltak.
Gazdasága szerkesztés
Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszerfeldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.
Látnivalói szerkesztés
Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.
Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.
A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.
Jellegzetesek vallási épületei:
- Ortodox templomai mélyfaragással készített ikonosztázokkal: Szent Cirill és Metód, Szv Dimitar-Szent Demeter, Szv Nedelja-Szent Feltámadás, Szv Marina-metropolita templom, Szv. Bogorodica- Szent Szűz templom
- Két török dzsámija: Dzsumaja és Imaret
- A török időket idézi a Csifte banja török fürdő az Imaret dzsámi közelében.
Az óváros a Dzsumaja-dzsáminál kezdődik és onnan sorjáznak az építészeti, történelmi emlékek:
- Szent Szűzanya templom
- Ikonmúzeum
- Cirill és Metód Iskola, timpanonos-oszlopos homlokzatú klasszicista stílusú épület
- Csomakov ház - Bulgária elős koronás uralkodójának I. Ferdinádnak a plovidivi "palotája" biedermeier, rodopei népi és keleti stíluselemek vegyülnek
- Szent Konstantin és Elena templom: szőlővel befuttatott lugasszerű előtere, a templom külső falát díszítő színes bolgár motívumok teszik egyedivé
- Plovdivi építészek háza
- Képcsarnok idézi érdekes kapuzatával az óváros hangulatát
- Néprajzi múzeum a bolgár újjászületés építészeti remeke karcsú oszlopokon álló, előreugró emeltű ház, aminek teljes homlokzatát fekete háttérből kiemelkedő színpompás 'vazrazsdane' virágdíszek borítják
- Georgiadi-ház a díszes termek, fafaragványos mennyezetek az óváros egyik leglátogatottabb épülete
A művésznegyedben kiállítótermek, hangulatos vendéglők csábítják a látogatót.
Plovdiv emblematikus emléke az amfiteátrum és antik színház, a mai Bulgária területén a leghatalmasabb szabadtéri római létesítmény. A II. században Traianus császár idejében kezdték el építését. A római építőművészet mesterműve. A nézőtér majdnem teljes kör alakban nyúlik a színpadig, 14 sor lépcsőzetes márvány padjaival, közöttük lelfelé vezető lépcsősorokkal. A színpad mögöt előkerült a kétszintes színházi épület nagy része is, dór és ión oszlopokkal. Két nagymértű szobor, frízek és feliratok is emelték az építmény pompáját.
A római emlékeket idézik a városban fel-felbukkanó erődítményfalak, mozaikpadlók, vízvezetékrendszerek, középületek romjai. Tártak fel római fórumot idéző részleteket kőlapokkal burkolt eredeti római utcák menén oszlopsorokkal oszlopfőkkel és az épületek homlokzatán frízekkel.
Képek szerkesztés
-
A római színház
-
Balabanov-ház
-
Georgiadi-ház
-
Hisar Kapı (középkori várkapu) az óvárosban
-
Dzsumaja mecset
-
Plovdiv vasútállomása korabeli képeslapon
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-09-2022_2.txt
- ↑ Bulgaria's land: some records (angol nyelven). OMDA Ltd., 2012. január 22. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Előző: Leeuwarden-Friesland, Valletta |
|
Következő: – |