Főmenü megnyitása

Poznań

a Nagy-Lengyelországi vajdaság fővárosa

Poznań (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Poznań
Collage of views of Poznań, Poland.jpg
Poznań címere
Poznań címere
Poznań zászlaja
Poznań zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságNagy-lengyelországi
Járás járási jogú város
Körzethívószám (+48)61
Rendszám PO
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 538 633 fő (2017. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60-154 m
Terület261,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poznań (Lengyelország)
Poznań
Poznań
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

VárosrészekSzerkesztés

A mai Poznań 17931800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra.

TörténeteSzerkesztés

 
Poznań 1617

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa határait. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a 3. legnagyobb volt egész Európában.

 
Poznań 1929

Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredeteSzerkesztés

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságokSzerkesztés

 
Óváros

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Attrakciót jelentenek a "császári negyed" épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

Poznańon keresztülhaladnak a következő turista útvonalak: Román túra, a Piast túra és a Kórniki túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, melyek a központba vezetnek.

Egyetemek és főiskolákSzerkesztés

 
Mickiewicz Adam Egyetem

Állami intézetek:

  • Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
  • Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
  • Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
  • Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
  • Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
  • Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

  • Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu
  • Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

  • Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet

MúzeumokSzerkesztés

 
Poznańi nemzeti múzeum
 
Biblioteka Raczyńskich
  • Muzeum Narodowe w Poznaniu – Poznańi nemzeti múzeum, részlegek:
    • Néprajzi múzeum
    • Poznań várostörténeti múzeuma
    • Hangszermúzeum
    • Festmény és szoborgaléria
    • Iparművészeti múzeum
    • Katonai múzeum
  • Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
  • Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
  • Régészeti múzeum (Pałac Górków)
  • Érsekségi múzeum
  • Orvosi akadémia múzeuma
  • Páncélos fegyvernem múzeuma
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Motorizáció múzeuma
  • Környezetvédelmi múzeum
  • Vasút mentési múzeum
  • Panoptikum
  • Régi Poznań makettje

SzínházakSzerkesztés

 
Moniuszko Stanisław Nagyszínház
 
Lengyel Színház

SportSzerkesztés

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

 
Lengyel–magyar barátság tér
 
Mansfeld Péter emléktábla

A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os Poznańi Forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939-1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Internet keresőlapokSzerkesztés

ÚtikalauzokSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Tudomány és oktatásSzerkesztés

GenealógiaSzerkesztés

Kultúra és történelemSzerkesztés

SportSzerkesztés

FényképekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.