II. Mieszko lengyel fejedelem

lengyel fejedelem

II. Mieszko, más néven Mieszko Lambert (lengyelül: Mieszko II Lambert), (990[1]1034. május 10.[1]) – lengyel király 1025-1031, lengyel fejedelem 1032-1034 a Piast dinasztiából, Vitéz Boleszláv második fia.

II. Mieszko

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1025 1031
Elődje I. Boleszláv
Utódja Veszprém
Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1032 1034. május 11.
Elődje Veszprém
Utódja I. Kázmér
Életrajzi adatok
Uralkodóház Piast-dinasztia
Született 990
Elhunyt 1034. május 11.
Poznań
NyughelyeSzent Péter és Pál apostol-főszékesegyház
Édesapja I. Boleszláv
Édesanyja Emnilda
Testvére(i)
Házastársa Richeza (995–1063)
Gyermekei I. Kázmér (1016–1058)
Riksa (1013–1075)
Gertrúd (1025–1108)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mieszko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

 
II. Mieszko Lambert

Eleinte sikeresen folytatta apja politikáját. 1030-ban megtámadta Szászországot és felégette Hamburgot, megelőzve ezzel II. Konrád német-római császárt, aki hasonló hadműveletet tervezett. A szász krónikások ezt írták: Mieszko hadainak átvonulása után a fű nem akart nőni.

A szászországi rajtaütés után II. Mieszkot megverték Lausitznál 1031 őszén. Ezzel egyidejűleg a csehek rajtaütöttek Morvaországon, és Ulrik fia, I. Břetiszláv megszerezte az uralmat Morvaország felett. Valószínűleg ekkor II. Mieszko szövetségese, I. István magyar király békét kötött a németekkel. Egyúttal Bezprym testvérével, Ottóval megegyezve II. Konrád császárral és Bölcs Jaroszláv orosz fejedelemmel támadást szervezett Lengyelország ellen keletről az orosz hadsereg élén. Rajtaütésük teljes sikerrel járt, II. Mieszko Csehországba menekült, ahol Ulrik elfogatta és megcsonkíttatta (kasztráltatta). Mieszko Vitéz Boleszláv minden hódítását elveszítette – a Cservieni városokat a Kijevi Rusz, Lausitzot és Milskót Németország szakította el. A trónt Vitéz Boleszláv elsőszülött fia, Bezprym akarta megszerezni, akit először egyházi pályára szántak. Mieszko Csehországba ment. Rövidesen azonban Bezprym meghalt zavargások következtében és így Mieszko visszatérhetett az országba és visszajuthatott a hatalomba, azonban a császárnak be kellett hódolnia, és le kellett mondania a király címről. Egyúttal testvérének, Ottonnak és unokaöccsének, Dytryknek önálló országrészt kellett adnia. Csak Otton halála és Dytryk eltávolítása után szerezte meg a teljes hatalmat.

A király élete végére megháborodott,[1] halála után pedig Lengyelország gazdasági válságba és politikai káoszba süllyedt.[1]

Mieszko korában kiemelkedően művelt uralkodó volt. Tudott írni és olvasni, ismerte a latin és görög nyelvet, érdekelte az irodalom és a liturgia. Ennek ellenére rossz emléket hagyott hátra, mint szeszélyes és kegyetlen fejedelem.[2] Teljességgel német származású felesége hatása alatt állt.[1]

Családja szerkesztés

Ősei szerkesztés

4. I. Mieszko992. május 25.      
    2. Vitéz Boleszláv1025. június 17.
5. Cseh Dobrawa977        
      1. II. Mieszko Lambert1034. május 10.
6. Dobromir Słowiański    
    3. Emnilda Słowiańska1017    
7. ismeretlen      
 

Felesége szerkesztés

1013-ban kötött házasságot Merseburgban Lotaringiai Rychenzával (sz. 989. – †1063. III. 21.) – Ezzo, Lotaringia grófjának (994-1034) lányával, 1047 után benedek rendi apáca volt Brauweilerban.

Gyermekei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mieszko lengyel fejedelem témájú médiaállományokat.
  1. a b c d e Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 472. oldal
  2. Bokor József (szerk.). Miecyslaw, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Előző uralkodó:
Vitéz Boleszláv
Lengyel uralkodó
10251031
 
Következő uralkodó:
Veszprém
Előző uralkodó:
Veszprém
Lengyel uralkodó
10321034
 
Következő uralkodó:
I. Megújító Kázmér