Kutaiszi
Kutaiszi (grúzul ქუთაისი; ókori nevei: Aia (görög), Aea (latin), Kutaia, Kutatiszi, Kutaïssi) Grúzia második legnagyobb városa, a nyugat-grúziai Imereti tartomány székhelye, Tbiliszitől 221 kilométerre nyugatra, a Rioni folyó partján.
Kutaiszi (ქუთაისი) | |||
![]() | |||
A Gelati kolostor, a Világörökség része | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Imereti | ||
Alapítás éve | I. e. 3. század | ||
Polgármester | Tevdoradze Giorgi | ||
Irányítószám | 4600 | ||
Körzethívószám | (+995) 431 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 147 900 fő (2015)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 2113 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 125-300 m | ||
Terület | 70 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+4) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′Koordináták: é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′ | |||
Kutaiszi weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kutaiszi témájú médiaállományokat. |
Kutaiszi az ókori Kolkhisz királyság fővárosa volt, és színhelye lehetett az aranygyapjú legendájának, bár a tengerparti Phaszisz inkább illik a mítoszba. A 10. század végétől majdnem 150 évig Grúzia fővárosa volt.
FöldrajzaSzerkesztés
A Rioni két partján terül el. A tengerszint felett 125-300 méteres magasságban fekszik. Keleten és északkeleten az Észak-Imereti-dombság, északra a Szamgurali-hegység, nyugatra és délre a Kolkhiszi-síkság határolja.
ÉghajlataSzerkesztés
Klimája párás szubtrópusi. Az őszi és a téli hónapokban a kolkhiszi alföldre jellemző monszun öntözi.
A nyarak általában forrók és viszonylag szárazak, a telek csapadékosak és hűvösek. A város éves átlagos hőmérséklete 14,5 °C. Január a leghidegebb, ekkor 5,2 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, júliusban pedig 23,2 °C. A mért legalacsonyabb hőmérséklet -17 °C, a legmagasabb 44 °C.
Az éves átlagos csapadék Kutaisziben 1530 mm. Minden évszakban van csapadék, bár az eloszlása nem egyenletes. Télen gyakran a hó is esik, egy-egy havazás akár 30 centiméteres réteget is létrehozhat, de a hó általában nem marad meg egy hétnél tovább. A nyáron a hegyekből gyakran erős keleti szelek csapnak le a városra.
Természeti környezeteSzerkesztés
Kutaiszit északkeleten és északnyugaton lombhullató erdők veszik körül. A város alacsonyan fekvő szegélyei mezőgazdasági vidék látképét nyújtják. A várost központjának sok parkja és az utcák magas fasorai nyáron élénkzöld, ősszel sárga-vörös színekbe öltöztetik. Tavasszal, amikor a környező hegyeken olvadásnak indul a hó, a megáradt Rioni zúgása a partoktól messzire hallatszik a városközpontban.
TörténeteSzerkesztés
Aia vagy Kutaia az ókori Kulḫa (később Kolkhisz) fővárosa volt, a régészeti bizonyítékok szerint már a Kr. e. 2. évezredtől.
A történészek közt széles körben elterjedt nézet, hogy a mondabéli Iaszón és az Argonauták Apollóniosz Rhodiosz leírta utazásának célpontja, Aiétész király székhelye Kutaiszi volt.
Jóval később Kutaiszi ismét főszerepet kapott a grúz nép történetében: 975 és 1122 között az egyesült Grúz Királyság fővárosa volt. Még később, a 15. század és 1810 közt innen uralkodtak Imeréti királyai. Ekkor Imerétit a cári Oroszország kebelezte be. Mielőtt Grúzia 1991-ben kivívta függetlenségét, Kutaiszi fontos ipari központ volt. Ekkor azonban az ország gazdasága összeomlott és Kutaiszit sokan hagyták el, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.
Oktatás, tudománySzerkesztés
Kutaiszi Grúzia egyik legjelentősebb oktatási és tudományos központja. Itt van a Gelati Tudományos Akadémia, amelyet a 12. századi grúz király, Dávid, az Építő alapított. Ugyancsak Kutaisziben van az egyik legfontosabb grúz felsőoktatási intézmény, az 1930-ban létrehozott Akaki Tszereteli Állami Egyetem. A város más egyetemeknek és főiskoláknak is otthont ad.
LátnivalókSzerkesztés
- Bagrati katedrális
- Gelati kolostor (a város mellett)
- A geguti palota romjai (a várostól 7 km-re délre)
- A Fehér-híd
- Sataplia Nemzeti Park
- Motsameta-templom
- Botanikus kert
Híres szülötteiSzerkesztés
- Aiétész – Kolkhiszi király
- III. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 975-1014
- I. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1014-1027
- IV. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 1027-1072
- II. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1072-1089
- IV. Dávid grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1089-1125
- Revaz Gabriadze (1936–) – cinematográfus, író
- Niko Nikoladze (1843–1928) – politikus
- Zakaria Paliasvili (1871–1933) – zeneszerző
- Meliton Balanchivadze (1862–1937) – zeneszerző
- Veriko Andzsaparidze (1897–1987) – színésznő
- Akaki Vaszadze – színész
- Jakob Nikoladze (1876–1951) – szobrász
- David Kakabadze (1889–1952) – festő
- Władysław Raczkiewicz (1885–1947) – a lengyel emigráns kormány első elnöke, 1939-1947.
- Zurab Szakandelidze (1945–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
- Mikheil Korkiya (1948–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
- David Khakhaleisvili (1971–) – birkózó olimpiai bajnok
- Teimuraz Apkhazava – birkózó világ- és Európa-bajnok
- Revaz Dzodzuasvili – labdarúgó, az 1966-os világbajnokság bronzérmese
- Otar Korkiya – kosárlabda játékos, Európa Kupa győztes és olimpiai ezüstérmes
- Katie Melua – énekes
- Nino Burdzsanadze, politikus, 2001–2008 között a grúz parlament elnöke
TestvérvárosaiSzerkesztés
- Columbia, Missouri, Amerikai Egyesült Államok
- Newport, Wales, Egyesült Királyság
- Gelsenkirchen, Németország
- Vitoria-Gasteiz, Spanyolország
- Níkea, Görögország
- Tula, Oroszország
- Plovdiv, Bulgária
- Askelón, Izrael
- Rast, Irán
- Samsun, Törökország
- Ganja, Azerbajdzsán
- Gjumri, Örményország
- Tiandzsin, Kína
- Hszinhua, Kína
- Lyon, Franciaország
- Monterey, Franciaország
- Bayonne, Franciaország
- Doneck, Ukrajna
- Harkiv, Ukrajna
- Lviv, Ukrajna
- Szombathely, Magyarország
JegyzetekSzerkesztés
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kutaisi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.