Kutaiszi

Kutaiszi (grúzul ქუთაისი; ókori nevei: Aia (görög), Aea (latin), Kutaia, Kutatiszi, Kutaïssi) Grúzia második legnagyobb városa, a nyugat-grúziai Imereti tartomány székhelye, Tbiliszitől 221 kilométerre nyugatra, a Rioni folyó partján.

Kutaiszi (ქუთაისი)
A Gelati kolostor, a Világörökség része
Kutaiszi címere Kutaiszi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Grúzia
Régió	Imereti
Alapítás éve	I. e. 3. század
Polgármester	Tevdoradze Giorgi
Irányítószám	4600
Körzethívószám	(+995) 431
Testvérvárosok	Lista Poznań Askelón Vitoria-Gasteiz Plovdiv Lyon Bayonne Gelsenkirchen Tiencsin Tula Doneck Harkov Lviv (2002. október 16. – ) Samsun Gəncə Níkea Gjumri Newport (1989–) Rast Kars Leskovac Columbia (1997–) Szombathely
Népesség
Teljes népesség	147 900 fő (2015) +/-
Népsűrűség	2113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125-300 m
Terület	70 km²
Időzóna	MSK (UTC+4)
Elhelyezkedése
Kutaiszi Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′42.266666666667, 42.7
Kutaiszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutaiszi témájú médiaállományokat.

Kutaiszi az ókori Kolkhisz királyság fővárosa volt, és színhelye lehetett az aranygyapjú legendájának, bár a tengerparti Phaszisz inkább illik a mítoszba. A 10. század végétől majdnem 150 évig Grúzia fővárosa volt.

Földrajza

A Rioni két partján terül el. A tengerszint felett 125-300 méteres magasságban fekszik. Keleten és északkeleten az Észak-Imereti-dombság, északra a Szamgurali-hegység, nyugatra és délre a Kolkhiszi-síkság határolja.

Éghajlata

Klimája párás szubtrópusi. Az őszi és a téli hónapokban a kolkhiszi alföldre jellemző monszun öntözi.

A nyarak általában forrók és viszonylag szárazak, a telek csapadékosak és hűvösek. A város éves átlagos hőmérséklete 14,5 °C. Január a leghidegebb, ekkor 5,2 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, júliusban pedig 23,2 °C. A mért legalacsonyabb hőmérséklet -17 °C, a legmagasabb 44 °C.

Az éves átlagos csapadék Kutaisziben 1530 mm. Minden évszakban van csapadék, bár az eloszlása nem egyenletes. Télen gyakran a hó is esik, egy-egy havazás akár 30 centiméteres réteget is létrehozhat, de a hó általában nem marad meg egy hétnél tovább. A nyáron a hegyekből gyakran erős keleti szelek csapnak le a városra.

Természeti környezete

Kutaiszit északkeleten és északnyugaton lombhullató erdők veszik körül. A város alacsonyan fekvő szegélyei mezőgazdasági vidék látképét nyújtják. A várost központjának sok parkja és az utcák magas fasorai nyáron élénkzöld, ősszel sárga-vörös színekbe öltöztetik. Tavasszal, amikor a környező hegyeken olvadásnak indul a hó, a megáradt Rioni zúgása a partoktól messzire hallatszik a városközpontban.

Története

Kutaiszi 1870-ben

Aia vagy Kutaia az ókori Kulḫa (később Kolkhisz) fővárosa volt, a régészeti bizonyítékok szerint már a Kr. e. 2. évezredtől.

A történészek közt széles körben elterjedt nézet, hogy a mondabéli Iaszón és az Argonauták Apollóniosz Rhodiosz leírta utazásának célpontja, Aiétész király székhelye Kutaiszi volt.

Jóval később Kutaiszi ismét főszerepet kapott a grúz nép történetében: 975 és 1122 között az egyesült Grúz Királyság fővárosa volt. Még később, a 15. század és 1810 közt innen uralkodtak Imeréti királyai. Ekkor Imerétit a cári Oroszország kebelezte be. Mielőtt Grúzia 1991-ben kivívta függetlenségét, Kutaiszi fontos ipari központ volt. Ekkor azonban az ország gazdasága összeomlott és Kutaiszit sokan hagyták el, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.

Oktatás, tudomány

Kutaiszi Grúzia egyik legjelentősebb oktatási és tudományos központja. Itt van a Gelati Tudományos Akadémia, amelyet a 12. századi grúz király, Dávid, az Építő alapított. Ugyancsak Kutaisziben van az egyik legfontosabb grúz felsőoktatási intézmény, az 1930-ban létrehozott Akaki Tszereteli Állami Egyetem. A város más egyetemeknek és főiskoláknak is otthont ad.

Látnivalók

• Bagrati katedrális
• Gelati kolostor (a város mellett)
• A geguti palota romjai (a várostól 7 km-re délre)
• A Fehér-híd
• Sataplia Nemzeti Park
• Motsameta-templom
• Botanikus kert

Híres szülöttei

Lakóházak

Házak a Rioni partján

• Aiétész – Kolkhiszi király
• III. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 975-1014
• I. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1014-1027
• IV. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 1027-1072
• II. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1072-1089
• IV. Dávid grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1089-1125
• Revaz Gabriadze (1936–) – cinematográfus, író
• Niko Nikoladze (1843–1928) – politikus
• Zakaria Paliasvili (1871–1933) – zeneszerző
• Meliton Balanchivadze (1862–1937) – zeneszerző
• Veriko Andzsaparidze (1897–1987) – színésznő
• Akaki Vaszadze – színész
• Jakob Nikoladze (1876–1951) – szobrász
• David Kakabadze (1889–1952) – festő
• Władysław Raczkiewicz (1885–1947) – a lengyel emigráns kormány első elnöke, 1939-1947.
• Zurab Szakandelidze (1945–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
• Mikheil Korkiya (1948–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
• David Khakhaleisvili (1971–) – birkózó olimpiai bajnok
• Teimuraz Apkhazava – birkózó világ- és Európa-bajnok
• Revaz Dzodzuasvili – labdarúgó, az 1966-os világbajnokság bronzérmese
• Otar Korkiya – kosárlabda játékos, Európa Kupa győztes és olimpiai ezüstérmes
• Katie Melua – énekes
• Nino Burdzsanadze, politikus, 2001–2008 között a grúz parlament elnöke

Testvérvárosai

A Bagrati katedrális

• Columbia, Missouri, Amerikai Egyesült Államok
• Newport, Wales, Egyesült Királyság
• Gelsenkirchen, Németország
• Vitoria-Gasteiz, Spanyolország
• Níkea, Görögország
• Tula, Oroszország
• Plovdiv, Bulgária
• Askelón, Izrael
• Rast, Irán
• Samsun, Törökország
• Ganja, Azerbajdzsán
• Gjumri, Örményország
• Tiandzsin, Kína
• Hszinhua, Kína
• Lyon, Franciaország
• Monterey, Franciaország
• Bayonne, Franciaország
• Doneck, Ukrajna
• Harkiv, Ukrajna
• Lviv, Ukrajna
• Szombathely, Magyarország

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kutaisi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• https://web.archive.org/web/20070708062841/http://www.kutaisi.com.ge/
• http://www.nkta.org/
• http://www.kutaisi.ucoz.com/