Wikipédia

Kutaiszi

Kutaiszi (grúzul ქუთაისი; ókori nevei: Aia (görög), Aea (latin), Kutaia, Kutatiszi, Kutaïssi) Grúzia második legnagyobb városa, a nyugat-grúziai Imereti tartomány székhelye, Tbiliszitől 221 kilométerre nyugatra, a Rioni folyó partján.

Kutaiszi (ქუთაისი)
A Gelati kolostor, a világörökség része
A Gelati kolostor, a világörökség része
Kutaiszi címere
Kutaiszi címere		 Kutaiszi zászlaja
Kutaiszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Grúzia
Régió Imereti
Alapítás éveI. e. 3. század
Polgármester Tevdoradze Giorgi
Irányítószám 4600
Körzethívószám (+995) 431
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség147 900 fő (2015)[1] +/-
Népsűrűség2113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125-300 m
Terület70 km²
IdőzónaMSK (UTC+4)
Elhelyezkedése
Kutaiszi (Grúzia)
Kutaiszi
Kutaiszi
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′Koordináták: é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′
Kutaiszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutaiszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kutaiszi az ókori Kolkhisz királyság fővárosa volt, és színhelye lehetett az aranygyapjú legendájának, bár a tengerparti Phaszisz inkább illik a mítoszba. A 10. század végétől majdnem 150 évig Grúzia fővárosa volt.

FöldrajzaSzerkesztés

A Rioni két partján terül el. A tengerszint felett 125-300 méteres magasságban fekszik. Keleten és északkeleten az Észak-Imereti-dombság, északra a Szamgurali-hegység, nyugatra és délre a Kolkhiszi-síkság határolja.

ÉghajlataSzerkesztés

Klimája párás szubtrópusi. Az őszi és a téli hónapokban a kolkhiszi alföldre jellemző monszun öntözi.

A nyarak általában melegek, időnként forrók, a telek csapadékosak és hűvösek. A város éves átlagos hőmérséklete 14,5 °C. Január a leghidegebb, ekkor 5,2 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, júliusban pedig 23,2 °C. A mért legalacsonyabb hőmérséklet -17 °C, a legmagasabb 42 °C körüli.

Az éves átlagos csapadék Kutaisziben 1300 –1400 mm. Minden évszakban van csapadék, bár az eloszlása nem egyenletes. Télen gyakran a hó is esik, egy-egy havazás akár 30 centiméteres réteget is létrehozhat, de a hó általában nem marad meg egy hétnél tovább. A nyáron a hegyekből gyakran erős keleti szelek csapnak le a városra.

Kutaiszi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,026,032,034,037,040,042,040,040,035,029,025,042,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,78,913,118,223,326,428,128,925,821,315,210,319,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,21,84,67,712,415,918,919,516,111,97,53,510,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,0−14,0−10,0−3,02,07,010,010,03,0−3,0−11,0−14,0−17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)10612910011285105106861161081411391333
Forrás: Deutscher Wetterdienst[2]


Természeti környezeteSzerkesztés

Kutaiszit északkeleten és északnyugaton lombhullató erdők veszik körül. A város alacsonyan fekvő szegélyei mezőgazdasági vidék látképét nyújtják. A várost központjának sok parkja és az utcák magas fasorai nyáron élénkzöld, ősszel sárga-vörös színekbe öltöztetik. Tavasszal, amikor a környező hegyeken olvadásnak indul a hó, a megáradt Rioni zúgása a partoktól messzire hallatszik a városközpontban.

TörténeteSzerkesztés

 
Kutaiszi 1870-ben

Aia vagy Kutaia az ókori Kulḫa (később Kolkhisz) fővárosa volt, a régészeti bizonyítékok szerint már a Kr. e. 2. évezredtől.

A történészek közt széles körben elterjedt nézet, hogy a mondabéli Iaszón és az Argonauták Apollóniosz Rhodiosz leírta utazásának célpontja, Aiétész király székhelye Kutaiszi volt.

Jóval később Kutaiszi ismét főszerepet kapott a grúz nép történetében: 975 és 1122 között az egyesült Grúz Királyság fővárosa volt. Még később, a 15. század és 1810 közt innen uralkodtak Imeréti királyai. Ekkor Imerétit a cári Oroszország kebelezte be. Mielőtt Grúzia 1991-ben kivívta függetlenségét, Kutaiszi fontos ipari központ volt. Ekkor azonban az ország gazdasága összeomlott és Kutaiszit sokan hagyták el, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.

Oktatás, tudománySzerkesztés

Kutaiszi Grúzia egyik legjelentősebb oktatási és tudományos központja. Itt van a Gelati Tudományos Akadémia, amelyet a 12. századi grúz király, Dávid, az Építő alapított. Ugyancsak Kutaisziben van az egyik legfontosabb grúz felsőoktatási intézmény, az 1930-ban létrehozott Akaki Tszereteli Állami Egyetem. A város más egyetemeknek és főiskoláknak is otthont ad.

LátnivalókSzerkesztés

  • Bagrati katedrális
  • Gelati kolostor (a város mellett)
  • A geguti palota romjai (a várostól 7 km-re délre)
  • A Fehér-híd
  • Sataplia Nemzeti Park
  • Motsameta-templom
  • Botanikus kert

Híres szülötteiSzerkesztés

 
Lakóházak
 
Házak a Rioni partján

TestvérvárosaiSzerkesztés

 
A Bagrati katedrális

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ http://geostat.ge/cms/site_images/_files/english/population/01%20Population%20by%20municipalities%20for%20the%20beginning%20of%20the%20year.xls, 2016. április 29.
  2. ↑ Klimatafel von Kutaisi / Georgien (német nyelven). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. február 14.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kutaisi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kutaiszi&oldid=24734313”