Főmenü megnyitása

Wales

tagország az Egyesült Királyságban

Wales (ejtsd: velsz, IPA: weɪlz, walesiül Cymru; kiejtése: /'kəmrɨ/, körülbelül kamrí) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

Wales
Cymru
Wales zászlaja
Wales zászlaja
Wales címere
Wales címere
Nemzeti mottó: Cymru am byth
(Wales örökké)

Nemzeti dal: Hen Wlad Fy Nhadau
Europe location WAL2.png

Fővárosa Cardiff
é. sz. 51° 29′ 07″, ny. h. 3° 11′ 12″
Legnagyobb város Cardiff
Államforma hercegség
(az Egyesült Királyság tagországa)
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet
Miniszterelnök Carwyn Jones
Herceg Károly walesi herceg
Hivatalos nyelv angol, walesi
Népesség
Népszámlálás szerint 3 113 000 fő (2016)
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20 779 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Angol font (GBP)
Közlekedés iránya bal oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wales témájú médiaállományokat.

Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 15351542-ig érvényben maradt.

Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek korlátozott hatásköre van.

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall „-wall” végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett. A „Cymru” (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.

FöldrajzSzerkesztés

 
Wales domborzati térképe
 
Southerndown tengerpartja

Területileg a Brit-sziget délnyugati részén helyezkedik el, keletről Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéi, délről a Bristoli-csatorna, délnyugatról a Szent György-csatorna, nyugatról és északról az Ír-tenger határolja. Legnagyobb szigete: Anglesey. Az országon végighúzódik a Cambriai-hegység (avagy Walesi-hegység). Legmagasabb pontja a Snowdon (1085 m) az azonos nevű hegységben északnyugaton.

TörténelemSzerkesztés

Wales első lakosai az utolsó jégkorszak végén telepedtek le. Az első lejegyzett történelmi esemény Britannia római meghódítása volt. Ebben az időben Wales területén sok törzs élt, délkeleten a szilurok, északnyugaton és a középső területeken pedig az ordovíciusok voltak a legerősebbek. A mai Dél-Wales területén a rómaiak egy sor erődítményt építettek, ez a rendszer nyugaton egészen Carmarthenig (Maridunum) ért; a Carmarthenshireben lévő Dolaucothiban pedig aranyat bányásztak. Vannak bizonyítékok, melyek szerint a rómaiak nyugatabbra is eljutottak. Caerleon (Isca) városában építettek egy légiós erődítményt, melynek amfiteátruma ma a legjobb állapotban van a Britanniában építettek közül. A 4. században a kereszténység is eljutott Walesbe.

410-ben, Britanniában összeomlott a római uralom, Wales területén királyságok alakultak. Az angolszász törzsek többször próbálkoztak a királyságok legyőzésével, de az emberek heves ellenállása és a walesi hegyvidék miatt nem jártak sikerrel. Mercia királya, Offa egy nagy falat és árkot csináltatott a merciai-walesi határon, hogy a legyőzött Powys Királyságot országához csatolja. A fal egyes részei még ma is láthatók.

A keleti területeket, melyeket Anglia szerzett meg, a walesi lakosság Lloegyrnek hívta, aminek szó szerinti jelentése „elveszett földek”; a kifejezés később Anglia walesi nevévé vált. Az angolszászok viszont a római-briteket a már korábban említett walha szóval jelölték, aminek jelentése idegen, külföldi. A walesiek egészen a 12. századig Brythoniaidnak (britek) nevezték magukat, bár a Cymru és az y Cymry kifejezéseket már 633-ban használta Aneirin, egy brit költő. A 930 körül íródott Armes Prydainban a Cymry és a Cymro tizenötször fordul elő, de a Brythoniaid csak a 12. századra tűnt el az írásokból.

A normannok 1066-os győzelme után Wales függetlensége fokozatosan megszűnt. 1282-ben I. Eduárd angol király csatában legyőzte II. Llywelynt, az utolsó független walesi herceget. Eduárd - hogy uralma alatt tartsa a walesieket - több kővárat építtetett, melyek közül a legismertebbek Beaumaris, Caernarfon, Conwy és Harlech. Az országot hivatalosan 1535-ben csatolták Angliához, VIII. Henrik uralkodása idején, aki történetesen walesi volt. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, ami Angliában életbe lép, az automatikusan Walesben is életbe lép (valamint az angol-skót határon fekvő Berwick nevű városban), ha a törvény mást nem mond.

A 20. században a walesi nemzeti mozgalom újjáéledt. A mozgalmat a Plaid Cymru (Wales Párt) vezette, mely nagyobb autonómiát akart szerezni Walesnek Angliától. 1955-ben azokra a területekre, melyeken az angliai törvények voltak érvényben, az Anglia és Wales kifejezést kezdték használni; ugyanebben az évben Wales fővárosa Cardiff lett. 1962-ben megalakult a Walesi Nyelvi Társaság, hogy megakadályozzák a nyelv kihalását. A nacionalizmus egyre erősödött, részben a Tryweryn-völgy 1965-ös elárasztása miatt, amivel egy falut, Capel Celynt víztározó építésére akarták kényszeríteni, hogy Liverpool vízellátását biztosítsák. 1966-ban a Plaid Cymru először jutott be a parlamentbe. Rövid ideig a nacionalista mozgalmak, például a Szabad Wales Hadsereg terrorhadjáratot indítottak. A Károly herceg 1969-es beiktatása előtti években vízvezetékeket, adó- és egyéb hivatalokat robbantottak fel. 1969-ben érvénytelenítették az 1746-os Wales és Berwick törvényt, törvényben mondták ki Wales létét és Angliával való szövetségét.

1979-ben népszavazást írtak ki arról, hogy alakuljon-e közgyűlés, melyen a „nem” szavazatok voltak többségben. Egy 1997-es szavazás eredményét az igen kis többség ellenére megóvták. Végül 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés; ez határozza meg a központi költségvetés walesi fejezetének felosztását.

Lásd még: A walesiek argentínai emigrációja

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
A Swansea-i kikötő

VárosokSzerkesztés

Walesben hat city státusszal rendelkező város van:

MegyékSzerkesztés

PolitikaSzerkesztés

 
A cardiffi városháza

Mivel Wales az Egyesült Királyság része, az államfő a mindenkori brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. A végrehajtó hatalom a királynő kezében van, de a hatalmat az Egyesült Királyság Parlamentje gyakorolja, néhány területen azonban az irányítás jogát átadták a Walesi Nemzetgyűlésnek. Wales elsődleges törvényhozó testülete az angol parlament. Másodlagos törvényhozó testületként a Nemzetgyűlésnek korlátozott joga van a Walesben érvényes törvények módosítására. A Nemzetgyűlés nem szuverén testület, elvileg a brit parlament meg is szüntetheti azt.

A Nemzetgyűlést 1998-ban alapították a Wales kormányzatáról szóló törvény rendelkezése szerint. A Nemzetgyűlésnek 60 tagja van. Közülük 40 egyszerű szavazattöbbséggel kerül be, a többi 20 pedig regionális listákról. A győztes párt választja meg Wales első miniszterét, aki a kormányfő szerepét is betölti. A végrehajtó hatalmat a Walesi Nemzetgyűlés Kormánya gyakorolja, és a Nemzetgyűlés legtöbb jogát erre a kormányra ruházza.

Wales első minisztere jelenleg Rhodri Morgan (2000 óta), a Munkáspárt tagja, aki kisebbségben lévő kormányt vezet. A legnagyobb ellenzéki párt, a Plaid Cymru az Egyesült Királyságtól való teljes függetlenséget hirdeti. Jelen van még a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták (az első Nemzetgyűlésben a Munkáspárttal kötöttek koalíciót) és az Előre Wales. Napjainkban a legtöbb vita arról folyik, hogy a Walesi Nemzetgyűlés a skót parlamenthez hasonló jogokat kapjon-e és ez legyen az elsődleges törvényhozó szervezet, vagy sem.

A brit Alsóházban Walesnek 40 képviselője van. Wales minisztere a brit kormány tagja és ott az ország ügyeit képviseli. A Wales Hivatal a brit kormány Walesért felelős minisztériuma. A miniszter jelenleg Peter Hain.

A Nemzetgyűlés új épületét Richard Rogers tervezte és 2006. március 1-jén, Szent Dávid napján a királynő nyitotta meg.

TörvényekSzerkesztés

Wales törvényhozása megegyezik Angliáéval, azzal a megkötéssel, hogy a kettőt Anglia és Wales néven említik. Walest hivatalosan 1535-ben, VIII. Henrik uralkodása idején csatolták Angliához. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, amit Angliában elfogadnak, az Walesben (és az angol-skót határon fekvő Berwickben) is érvényes, ha a törvény mást nem mond. A törvényt 1967-ben törölték el.

NépességSzerkesztés

 
A walesi nyelvű lakosság aránya Walesben

NyelvSzerkesztés

Walesben hivatalos nyelv a walesi és az angol.

Wales angol nyelvűvé válásaSzerkesztés

Walesnek két nyelvű irodalma és kultúrája van. Egyik angol, másik walesi nyelven írott. A Welsh (walesi) szó germán eredetű, jelentése „idegen, külföldi”. A Cymru szóból eredő Cymraeg kelta szóval illetik gyakran az országot és lakosait. Ugyanakkor gyakran használatos az Anglo-Welsh, azaz walesi-angol megjelölés, ami az angol fennhatóság termékeként kialakult kettős nemzeti kötődésre utal és több, walesi irodalommal és kultúrával foglalkozó író és tudós számára elfogadhatatlan.

Az angol nyelv és kultúra betörésének gyökerei a XIII. századig visszanyúlnak, mikor is I. Eduárd meghódította a ma Walesként ismert kelta területeket. Ennek ellenére az ipari forradalom volt az az időszak, amikor az angol nyelvű walesi irodalmi közeg életre kelt. A XVIII. században Wales ugyanis kettészakadt: a mezőgazdasággal foglalkozó, vidékies Északra és iparosodott Dél-Walesre. Az ipar fellendülése egyre több angol és ír betelepülőt csalt a déli területekre, ami szinte egyszerre vezetett a kulturális konfliktus kiéleződéséhez, és a modern walesi függetlenségi mozgalom gondolatának megszületéséhez. A walesi kultúra elfojtásának szimbolikus dokumentuma az 1847-ben publikált bizottsági jelentés, amelyet Blue Books-ként („Kék könyvek”) emlegetnek. Ez egyrészt felfedte az akkor kiszélesedő közoktatásban jelenlévő nyelvi ellentéteket: a még túlnyomóan csak walesit beszélő gyerekeket főként angol, csak angolul beszélő, angol tankönyveket használó tanárok tanították az iskolákban. Valamint asszimiláló gesztussal a walesi nyelv használatát jelölte meg az ország kulturális elmaradottságának és erkölcsi fertőjének okaként. Ez igazolja az ezt követő rendkívül agresszívan angolosító nyelv- és kultúrpolitikát.

Közvetlen következményeként a XX. századig az angol vált kötelező nyelvvé a közoktatásban. Az eredmény a XIX. század végére lett igazán látványos: kialakult a mai állapot, vagyis az országban szinte mindenki beszél angolul és az angol gyakorlatilag a fő nyelv, noha Wales 1998 óta hivatalosan is kétnyelvű. A lakosság jelentős - főleg a kevésbé iparosodott északon és nyugaton jellemzően nagyobb - százaléka beszéli a walesit. Az 1960-as évekig Walesben nem voltak angol nyelvű kiadók. Az angol nyelvű szerzők Angliában voltak kénytelenek megjelentetni műveiket.

Tehát az iparosítás, az ezzel járó népességmozgás, valamint a brit birodalmi politika erőfeszítései a XX. század fordulójára megalapoztak egy viszonylag széles körű, angol nyelvű, a walesi témák iránt érdeklődő olvasótábor létrejöttét Walesben. A nemzeti identitás meghatározásában az erőszakos nyelvpolitika következtében a walesi nyelv viszonylag háttérbe szorult, a politikával egyre inkább összefonódó vallás, illetve a mindkettő céljai számára remek terepet biztosító irodalom kezdte átvenni a szerepét. A vallás az angol kulturális befolyás elleni harc kiemelt színtere volt a XVIII. század végétől. Ennek nyomán megfigyelhető volt a nonkonformista felekezetek magas népszerűsége, vélemény- és viselkedésformáló szerepe, és az Anglikán Egyház elleni fellépése.

VallásSzerkesztés

A walesiek 95%-a anglikán, a maradék 5% egyéb vallású.

GazdaságSzerkesztés

Wales gazdaságát kettősség jellemzi, az északi részen a mezőgazdaság és az állattartás, míg délen az ipar honosodott meg. Az ipari szektort az acélgyártás, az olajfinomítás és bányászat (szén, cink, réz) képviseli. A feldolgozóipar elsősorban elektronikai eszközöket, autóalkatrészeket és vegyipari termékeket állít elő.

KultúraSzerkesztés

 
Tom Jones walesi énekes

ÉtelekSzerkesztés

ZeneSzerkesztés

Wales híres a hárfásairól, férfikórusairól és szólóénekeseiről, köztük Bonnie Tyler, Tom Jones, Charlotte Church, Roger Glover, Bryn Terfel, Jem, Duffy, Katherine Jenkins és Shirley Bassey. A walesi népzene, melyet sokáig elhomályosítottak az ír és skót unokatestvérek, újraéledőben van. A Welsh National Opera Company állandó helyet kapott a Wales Millennium Centre-ben, Cardiff Bay-ben. A keményebb műfajú zenék is honosak Walesben. Európa egyik legjobb koncertzenekarának tartott Newporti származású Skindred, a reggae zenét fuzionálta a metállal.

SportSzerkesztés

A walesi futball kiemelkedő alakjai Ryan Giggs, aki a Manchester United-ban játszott, Aaron Ramsey, aki az Arsenal-ban, és Gareth Bale, aki 2013 nyarán igazolt a Tottenham Hotspur csapatából a Real Madrid csapatába.

MédiaSzerkesztés

Nemzeti jelképekSzerkesztés

 
A Stena komp Holyheadben

Lásd még: A walesi zászlók képtára

Híres walesiekSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

AngolulSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés