Wales

tagország az Egyesült Királyságban

Wales (IPA: [weɪlz], walesiül: Cymru, IPA: ['kəmrɨ] (körülbelül kömri), magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy országrésznek.

Wales
Cymru
Wales zászlaja
Wales zászlaja
Wales címere
Wales címere
Nemzeti mottó: Cymru am byth
(Wales örökké)
Nemzeti himnusz: Hen Wlad Fy Nhadau Fájl:National Anthem of Wales- Hen Wlad Fy Nhadau (Instrumental).ogg
Wales in the UK and Europe.svg

Fővárosa Cardiff
é. sz. 51° 29′ 07″, ny. h. 3° 11′ 12″
Legnagyobb város Cardiff
Államforma hercegség
(az Egyesült Királyság tagországa)
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet
Miniszterelnök Mark Drakeford
Herceg Károly walesi herceg
Hivatalos nyelv angol, walesi
Népesség
Népszámlálás szerint3 113 000 fő (2016) +/-
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20 779 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Angol font (GBP)
Közlekedés iránya bal oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Wales témájú médiaállományokat.

Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 15351542-ig érvényben maradt.

Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek korlátozott hatásköre van. Az ország függetlenné válását a Plaid Cymru nevű ellenzéki párt támogatja.

NeveSzerkesztés

Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall „-wall” végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett. A „Cymru” (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.

FöldrajzSzerkesztés

 
Wales domborzati térképe

Wales a nyugati félgömb 2° és 5° hosszúsági körei között és az északi félteke 51° és 53° szélességi körei között, a Brit-sziget nyugati részén helyezkedik el. Északon és nyugaton az Ír-tenger, délnyugaton a Kelta-tenger és a Szent György-csatorna, míg délen a Bristoli-csatorna határolja.[1] Keleten 260 km hosszú határ választja el a szomszédos Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéitől.[2] Wales területe 20 779 km², amivel az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb országa Anglia és Skócia után.[3]

DomborzatSzerkesztés

 
Southerndown tengerpartja

Wales területének legnagyobb része hegyvidéki jellegű, különösen az ország északi és középső tájai, a vonulatok formakincse az eljegesedés hatására alakult ki. Északon helyezkedik el a legmagasabb hegység, Snowdonia (Eryri), a legmagasabb csúcs az 1085 m magas Snowdon (Yr Wyddfa). Wales középső részén a Cambriai-hegység hegyláncai húzódnak, míg délen a Brecon Beacons (Bannau Brycheiniog) csúcsai emelkednek. A hercegség partvonala 2704 km hosszú és több mint 50 kisebb-nagyobb sziget tartozik hozzá. A legnagyobb földdarab Anglesey (Ynys Môn) szigete.[4]

Wales belső területeinek felszínét elsősorban óidei (ordovícium, devon és szilur kori) kőzetek alkotját, míg a partvidéken fiatalabb üledékes kőzetek találhatóak. A legidősebb kőzetek, például gneisz Anglesey szigetén és a Llŷn-félszigeten fordulnak elő, vulkanikus formációk elsősorban a Snowdonban találhatóak meg, a délkeleten emelkedő hegyek anyaga pedig vörös homokkő.[5]

Wales a korai geológiai kutatások egyik fő helyszíne volt, így több földtörténeti korszak is az országhoz kapcsolódóan kapta a nevét. A szilurt és az ordovíciumot az ókori Wales területén élő kelta törzsek után nevezték el, míg a kambrium időszak az ország latin neve után kapta nevét.

A jégkorszakban Wales területét állandó jégtakaró borította, majd az eljegesedés határának északra tolódásával számos talajtípus alakult ki. A partvidékek alacsonyabban fekvő területeit barna erdőtalaj borítja, míg a dombvidékeken a humuszban gazdag, a nagy csapadék hatására kilúgozott umbrizol, a legmagasabb hegységekben pedig a podzol talajtakaró jellemző.[6]

VízrajzSzerkesztés

 
A Dee-folyó télen

A bőséges csapadékmennyiség ellenére a folyók többnyire kis vízhozamúak és rövid út megtétele után a tengerbe ömlenek. Ez alól kivétel a Cambriai-hegységben eredő Severn, amely a Brit-sziget leghosszabb folyójaként Walest elhagyva Anglia területén ömlik a Bristoli-csatornába. Fontos vízfolyás továbbá a Wye és a Dee-folyó is.[7] Az ország területén számos tó található, ezek elsősorban glaciális eredetűek. A legnagyobb természetes állóvíz a Bala-tó (Llyn Tegid).[8] Nagyszámú vízerőmű vesz részt az energiatermelésben és számos víztározó biztosítja a lakosság ivóvízellátását.

ÉghajlatSzerkesztés

Wales a mérsékelt öv óceáni éghajlatú területéhez tartozik, az időjárás általában felhős, nedves és szeles, de enyhe. Az éves középhőmérséklet a tengerpartokon 9,5-11°C között ingadozik, a hegységekben hűvösebb és sokkal szélsőségesebb az időjárás. Amíg a parti síkságokon enyhék a telek és az éves napfénytartam eléri az évi 1750 órát, addig a hegyvidékeken a téli évszakban gyakran előfordulnak havazások és a napfénytartam is csak 1100 óra. Az évente lehulló 850-1000 mm csapadékot az Atlanti-óceán felől érkező szelek szállítják.[9][10]

ÉlővilágSzerkesztés

 
Kocsánytalan tölgy erdő Llanberis mellett

Wales területének természetes növénytakaróját a lombhullató erdők alkotják, azonban a vaskor óta zajló erdőirtás megtizedelte az erdőségeket. A földterület 80%-át hasznosítja a mezőgazdaság, elsősorban legelőként. Az utóbbi évtizedekben komoly erdőtelepítési programok zajlottak, jelenleg az országrész területének 15%-át borítja erdő.[11] [12]A legjellemzőbb növénycsaládok a tölgy, bükk, nyír és a platán fafajtái, a cserjéket a mogyoró és berkenyefajok képviselik.

 
Borjúfóka Pembrokeshire tengerpartján

A hercegség sokféle tájai gazdag állatvilágnak adnak otthont, a madárvilág legjellegzetesebb képviselői a vörös kánya, a halászsas, a lunda és az atlanti vészmadár. A hajdan elterjedt barna medvék, farkasok, hiúzok és vaddisznók az intenzív vadászat hatására kipusztultak, jelenleg a gímszarvas és az európai őz mellett a horgasszőrű denevér, az újra betelepített eurázsiai hód és a vörös mókus képviselik a szárazföldi emlősöket. A tengerparti vizek a palackorrú delfin, a disznódelfin valamint a kúpos és borjúfóka populációnak nyújtanak élőhelyet.[13][14]

Nemzeti parkok és világörökségi helyszínekSzerkesztés

Wales területén három nemzeti park található, ezek összesen az ország 20%-át fedik le. A legrégebbi nemzeti park, Snowdonia 1951-ben jött létre, a 2142 km2-es terület a névadó hegység látványos csúcsairól, vízeséseiről, várromjairól és gőzvasútjairól híres. Wales délkeleti tengerpartját foglalja magába a 629 km2 kiterjedésű Pembrokeshire Coast Nemzeti Park, amely látványos sziklaalakzatairól, túraútvonalairól és tengeri élővilágáról ismert. A harmadik védett területet, az 1344 km2 kiterjedésű Brecon Beacons Nemzeti Parkot 1957-ben hozták létre, a dél-walesi felföld hegyeivel, tavaival és barlagjaival minden évben számos turistát vonz, a látogatók magas számához hozzájárul a főváros, Cardiff közelsége is.[15]

Az ország négy világörökségi helyszínnel rendelkezik, ezek mindegyike a kulturális kategóriába tartozik. Wales északi részén, a Snowdonban és környékén helyezkednek el a nagy múltú palafeldolgozás emlékhelyei, ezt a tevékenységet már az ókorban is folytatták a tájegységen. I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban az 1280-as években épültek fel egy esetleges walesi lázadás megelőzésének érdekében, az erődítményrendszer 1986-ban lett a Világörökség része, itt található a Caernarfoni vár is. Az ipari forradalom remekműveként tartják számon a hajózható Pontcysyllte vízvezetéket, amely 38 méteres magasságban vezeti át az Ellesmere-csatorna vizét a Dee völgye fölött. A negyedik helyszín Blaenavon ipartörténeti műemlékei, a dél-walesi kisváros 1789-ben nyílt vasfeldolgozó üzemével vált az európai ipari örökség fontos részévé.[16]

TörténelmeSzerkesztés

Wales első lakosai az utolsó jégkorszak végén telepedtek le. Az első lejegyzett történelmi esemény Britannia római meghódítása volt. Ebben az időben Wales területén sok törzs élt, délkeleten a szilurok, északnyugaton és a középső területeken pedig az ordovíciusok voltak a legerősebbek. A mai Dél-Wales területén a rómaiak egy sor erődítményt építettek, ez a rendszer nyugaton egészen Carmarthenig (Maridunum) ért; a Carmarthenshireben lévő Dolaucothiban pedig aranyat bányásztak. Vannak bizonyítékok, melyek szerint a rómaiak nyugatabbra is eljutottak. Caerleon (Isca) városában építettek egy légiós erődítményt, melynek amfiteátruma ma a legjobb állapotban van a Britanniában építettek közül. A 4. században a kereszténység is eljutott Walesbe.

410-ben, Britanniában összeomlott a római uralom, Wales területén királyságok alakultak. Az angolszász törzsek többször próbálkoztak a királyságok legyőzésével, de az emberek heves ellenállása és a walesi hegyvidék miatt nem jártak sikerrel. Mercia királya, Offa egy nagy falat és árkot csináltatott a merciai-walesi határon, hogy a legyőzött Powys Királyságot országához csatolja. A fal egyes részei még ma is láthatók.

A keleti területeket, melyeket Anglia szerzett meg, a walesi lakosság Lloegyrnek hívta, aminek szó szerinti jelentése „elveszett földek”; a kifejezés később Anglia walesi nevévé vált. Az angolszászok viszont a római-briteket a már korábban említett walha szóval jelölték, aminek jelentése idegen, külföldi. A walesiek egészen a 12. századig Brythoniaidnak (britek) nevezték magukat, bár a Cymru és az y Cymry kifejezéseket már 633-ban használta Aneirin, egy brit költő. A 930 körül íródott Armes Prydainban a Cymry és a Cymro tizenötször fordul elő, de a Brythoniaid csak a 12. századra tűnt el az írásokból.

A normannok 1066-os győzelme után Wales függetlensége fokozatosan megszűnt. 1282-ben I. Eduárd angol király csatában legyőzte II. Llywelynt, az utolsó független walesi herceget. Eduárd - hogy uralma alatt tartsa a walesieket - több kővárat építtetett, melyek közül a legismertebbek Beaumaris, Caernarfon, Conwy és Harlech. Az országot hivatalosan 1535-ben csatolták Angliához, VIII. Henrik uralkodása idején, aki történetesen walesi volt. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, ami Angliában életbe lép, az automatikusan Walesben is életbe lép (valamint az angol-skót határon fekvő Berwick nevű városban), ha a törvény mást nem mond.

A 20. században a walesi nemzeti mozgalom újjáéledt. A mozgalmat a Plaid Cymru (Wales Párt) vezette, mely nagyobb autonómiát akart szerezni az országnak Angliától és jelenleg Wales teljes függetlenségéért kampányol. 1955-ben azokra a területekre, melyeken az angliai törvények voltak érvényben, az Anglia és Wales kifejezést kezdték használni; ugyanebben az évben Wales fővárosa Cardiff lett. 1962-ben megalakult a Walesi Nyelvi Társaság, hogy megakadályozzák a nyelv kihalását. A nacionalizmus egyre erősödött, részben a Tryweryn-völgy 1965-ös elárasztása miatt, amivel egy falut, Capel Celynt víztározó építésére akarták kényszeríteni, hogy Liverpool vízellátását biztosítsák. 1966-ban a Plaid Cymru először jutott be a parlamentbe. Rövid ideig a nacionalista mozgalmak, például a Szabad Wales Hadsereg terrorhadjáratot indítottak. A Károly herceg 1969-es beiktatása előtti években vízvezetékeket, adó- és egyéb hivatalokat robbantottak fel. 1969-ben érvénytelenítették az 1746-os Wales és Berwick törvényt, törvényben mondták ki Wales létét és Angliával való szövetségét.

1979-ben népszavazást írtak ki arról, hogy alakuljon-e közgyűlés, melyen a „nem” szavazatok voltak többségben. Egy 1997-es szavazás eredményét az igen kis többség ellenére megóvták. Végül 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés; ez határozza meg a központi költségvetés walesi fejezetének felosztását.

Lásd még:

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
A Swansea-i kikötő

VárosokSzerkesztés

Walesben hat city státusszal rendelkező város van:

MegyékSzerkesztés

PolitikaSzerkesztés

 
A cardiffi városháza

Mivel Wales az Egyesült Királyság része, az államfő a mindenkori brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. A végrehajtó hatalom a királynő kezében van, de a hatalmat az Egyesült Királyság Parlamentje gyakorolja, néhány területen azonban az irányítás jogát átadták a Walesi Nemzetgyűlésnek. Wales elsődleges törvényhozó testülete az angol parlament. Másodlagos törvényhozó testületként a Nemzetgyűlésnek korlátozott joga van a Walesben érvényes törvények módosítására. A Nemzetgyűlés nem szuverén testület, elvileg a brit parlament meg is szüntetheti azt.

A Nemzetgyűlést 1998-ban alapították a Wales kormányzatáról szóló törvény rendelkezése szerint. A Nemzetgyűlésnek 60 tagja van. Közülük 40 egyszerű szavazattöbbséggel kerül be, a többi 20 pedig regionális listákról. A győztes párt választja meg Wales első miniszterét, aki a kormányfő szerepét is betölti. A végrehajtó hatalmat a Walesi Nemzetgyűlés Kormánya gyakorolja, és a Nemzetgyűlés legtöbb jogát erre a kormányra ruházza.

Wales első minisztere jelenleg Rhodri Morgan (2000 óta), a Munkáspárt tagja, aki kisebbségben lévő kormányt vezet. A legnagyobb ellenzéki párt, a Plaid Cymru az Egyesült Királyság tól való teljes függetlenséget hirdeti. Jelen van még a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták (az első Nemzetgyűlésben a Munkáspárttal kötöttek koalíciót) és az Előre Wales. Napjainkban a legtöbb vita arról folyik, hogy a Walesi Nemzetgyűlés a skót parlamenthez hasonló jogokat kapjon-e és ez legyen az elsődleges törvényhozó szervezet, vagy sem.

A brit Alsóházban Walesnek 40 képviselője van. Wales minisztere a brit kormány tagja és ott az ország ügyeit képviseli. A Wales Hivatal a brit kormány Walesért felelős minisztériuma. A miniszter jelenleg Peter Hain.

A Nemzetgyűlés új épületét Richard Rogers tervezte és 2006. március 1-jén, Szent Dávid napján a királynő nyitotta meg.

TörvényekSzerkesztés

Wales törvényhozása megegyezik Angliáéval, azzal a megkötéssel, hogy a kettőt Anglia és Wales néven említik. Walest hivatalosan 1535-ben, VIII. Henrik uralkodása idején csatolták Angliához. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, amit Angliában elfogadnak, az Walesben (és az angol-skót határon fekvő Berwickben) is érvényes, ha a törvény mást nem mond. A törvényt 1967-ben törölték el.

NépességSzerkesztés

 
A walesi nyelvűek aránya a 2011-es népszámlálás szerint

NyelvSzerkesztés

Walesben hivatalos nyelv a walesi és az angol.

Wales angol nyelvűvé válásaSzerkesztés

Walesnek kétnyelvű irodalma és kultúrája van. Egyik angol, másik walesi nyelven írott. A Welsh (walesi) szó germán eredetű, jelentése „idegen, külföldi”. A Cymru szóból eredő Cymraeg kelta szóval illetik gyakran az országot és lakosait. Ugyanakkor gyakran használatos az Anglo-Welsh, azaz walesi-angol megjelölés, ami az angol hódítás nyomán kialakult kettős nemzeti kötődésre utal és több, walesi irodalommal és kultúrával foglalkozó író és tudós számára elfogadhatatlan.

Az angol nyelv és kultúra betörésének gyökerei a XIII. századig visszanyúlnak, mikor is I. Eduárd meghódította a ma Walesként ismert kelta területeket. Ennek ellenére az ipari forradalom volt az az időszak, amikor az angol nyelvű walesi irodalmi közeg életre kelt. A XVIII. században Wales ugyanis kettészakadt: a mezőgazdasággal foglalkozó, vidékies Északra és iparosodott Dél-Walesre. Az ipar fellendülése egyre több angol és ír betelepülőt csalt a déli területekre, ami szinte egyszerre vezetett a kulturális konfliktus kiéleződéséhez, és a modern walesi függetlenségi mozgalom gondolatának megszületéséhez. A walesi kultúra elfojtásának szimbolikus dokumentuma az 1847-ben publikált bizottsági jelentés, amelyet Blue Books-ként („Kék könyvek”) emlegetnek. Ez egyrészt felfedte az akkor kiszélesedő közoktatásban jelenlévő nyelvi ellentéteket: a még túlnyomóan csak walesit beszélő gyerekeket főként angol, csak angolul beszélő, angol tankönyveket használó tanárok tanították az iskolákban. Valamint asszimiláló gesztussal a walesi nyelv használatát jelölte meg az ország kulturális elmaradottságának és erkölcsi fertőjének okaként. Ez igazolja az ezt követő rendkívül agresszívan angolosító nyelv- és kultúrpolitikát.

Közvetlen következményeként a 20. századig az angol vált kötelező nyelvvé a közoktatásban. Az eredmény a 19. század végére lett igazán látványos: kialakult a mai állapot, vagyis az országban szinte mindenki beszél angolul és az angol gyakorlatilag a fő nyelv, noha Wales 1998 óta hivatalosan is kétnyelvű. A lakosság jelentős - főleg a kevésbé iparosodott északon és nyugaton jellemzően nagyobb - százaléka beszéli a walesit. Az 1960-as évekig Walesben nem voltak angol nyelvű kiadók. Az angol nyelvű szerzők Angliában voltak kénytelenek megjelentetni műveiket.

Tehát az iparosítás, az ezzel járó népességmozgás, valamint a brit birodalmi politika erőfeszítései a XX. század fordulójára megalapoztak egy viszonylag széles körű, angol nyelvű, a walesi témák iránt érdeklődő olvasótábor létrejöttét Walesben. A nemzeti identitás meghatározásában az erőszakos nyelvpolitika következtében a walesi nyelv viszonylag háttérbe szorult, a politikával egyre inkább összefonódó vallás, illetve a mindkettő céljai számára remek terepet biztosító irodalom kezdte átvenni a szerepét. A vallás az angol kulturális befolyás elleni harc kiemelt színtere volt a XVIII. század végétől. Ennek nyomán megfigyelhető volt a nonkonformista felekezetek magas népszerűsége, vélemény- és viselkedésformáló szerepe, és az Anglikán Egyház elleni fellépése.

VallásSzerkesztés

A walesiek 95%-a anglikán, a maradék 5% egyéb vallású.

GazdaságSzerkesztés

 
Wales gazdasági adatai diagrammon

Az elmúlt 250 év során Wales mezőgazdaságon alapuló gazdasága előbb ipari termelésre állt át, majd fokozatosan egy posztindusztriális gazdasággá változott.[17] A 19. század közepétől a második világháború utáni időszakig az ország legfontosabb iparága a szén bányászata és exportálása volt. A kitermelés 1913-ban érte el csúcsát, ekkor csaknem 233 000 férfi és nő dolgozott a dél-walesi szénmezőkön, éves szinten 56 millió tonna szenet termelve ki.[18] Ebben az időszakban Cardiff a világ legnagyobb szénrakodó tengeri kikötője volt, megelőzve Londont és Liverpoolt is.[19] A walesi gazdaság szénkitermeléstől való függését jól mutatja, hogy az 1920-as években a felnőtt férfi lakosság több mint 40%-a a kapcsolódó nehéziparban dolgozott, így a nagy gazdasági világválság kitörése különösen súlyosan érintette a területet.[20] Amikor az 1970-es évektől hanyatlásnak indult a nehézipar, a munkanélküliség az egekbe szökött és a növekvő könnyűipar, valamint a szolgáltatások csak lassan tudták felszívni a felszabadult munkaerőt. A Brit-szigetek más területeihez képest az átmenet a posztindusztriális gazdaságba nem zajlott sikeresen, ezt jól mutatja a tény, hogy míg 1950-ben Wales gazdasága kétszer akkora volt, mint a jóval népesebb Írországé, 2020-ban a szigetország GDP-je már a négyszerese volt a tagországénak.[21] Ugyan az 1970-es évek vége, az 1980-as évek eleje óta jelentős mennyiségű közvetlen külföldi befektetést vonzott Wales, ezzel párhuzamosan úgynevezett összeszerelő országgá vált, ahová a nagy cégek gyártósoraikat, összeszerelő egységeiket telepítik, de a magas fizetéssel járó tervezői és irányítói munkákat máshol végzik el.[22] A Covid19-pandémia Wales gazdaságát is súlyosan érintette, különösen a vendéglátóiparban dolgozókat és az alacsony keresetűeket viselték meg a lezárások.[23]

Wales GDP-je 2019-ben 97 milliárd dollár volt, ami 31 884 $-os egy főre jutó GDP-t jelent. Ez az érték kicsit alacsonyabb mint Magyarországon (36 850 $/fő), Wales körülbelül Horvátországgal és Görögországgal áll egy szinten.[24] A népesség legnagyobb hányada a szolgáltatói szektorban dolgozik, a munkanélküliségi ráta 3,1%, ami alacsonynak számít az Egyesült Királyság 4,1%-os arányához képest.[25] Az államháztartás hiánya a 2018-19-es évben a GDP 19,4%-át tette ki.[26] Hivatalos fizetőeszköze az angol font. 1908-ig a walesi bankok is részt vettek a pénznyomtatásban, azóta ez a Bank of England monopóliuma.[27]

Wales gazdaságát területi kettősség jellemzi, a ritkán lakott északi részen a lakosság a mezőgazdaságban dolgozik, itt elsősorban állatot tartanak (a legelterjedtebb haszonállat a birka), míg a sűrűn lakott délen az ipar a jellemző. Az ipari szektort az acélgyártás, az olajfinomítás és bányászat (szén, cink, réz) képviseli. A feldolgozóipar elsősorban elektronikai eszközöket, autóalkatrészeket és vegyipari termékeket állít elő.[28]

KultúraSzerkesztés

 
Tom Jones walesi énekes

ÉtelekSzerkesztés

ZeneSzerkesztés

Wales híres a hárfásairól, férfikórusairól és szólóénekeseiről, köztük Bonnie Tyler, Tom Jones, Charlotte Church, Roger Glover, Bryn Terfel, Jem, Duffy, Katherine Jenkins és Shirley Bassey a legismertebbek. A walesi népzene, melyet sokáig elhomályosítottak az ír és skót unokatestvérek, újraéledőben van. A Welsh National Opera Company állandó helyet kapott a Wales Millennium Centre-ben, Cardiff Bay-ben. A keményebb műfajú zenék is honosak Walesben. Európa egyik legjobb koncertzenekarának tartott Newporti származású Skindred, a reggae zenét fuzionálta a metállal.

SportSzerkesztés

A walesi futball kiemelkedő alakjai Ryan Giggs, aki a Manchester United-ban játszott, Aaron Ramsey, aki az Juventus-ban, és Gareth Bale, aki 2013 nyarán igazolt a Tottenham Hotspur csapatából a Real Madrid csapatába.

MédiaSzerkesztés

Nemzeti jelképekSzerkesztés

 
A Stena komp Holyheadben

Lásd még: A walesi zászlók képtára

Híres walesiekSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

AngolulSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Google Maps adatai alapján
  2. House of Commons - Crossing the border: road and rail links between England and Wales - Welsh Affairs Committee. publications.parliament.uk. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  3. England and Wales | Countries | The EULIS service | EULIS. web.archive.org, 2011. július 20. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  4. Discover Welsh islands with unique scenery, wildlife and heritage (angol nyelven). VisitWales. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  5. UK rocks by region (angol nyelven). OpenLearn. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  6. UK Soil Observatory. mapapps2.bgs.ac.uk. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  7. Wales Factfile - Geography (amerikai angol nyelven). Institute of Welsh Affairs. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  8. Bala | Visit Snowdonia. www.visitsnowdonia.info. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  9. Met Office: Wales: Climate. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  10. Wales climate: weather by month, temperature, precipitation, when to go. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  11. Natural Resources Wales / Area Statements and farmers, foresters and land managers (brit angol nyelven). naturalresources.wales. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  12. Woodlands in Wales: a quick guide. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  13. Wildlife to see in Wales (angol nyelven). VisitWales. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  14. Mammals | North Wales Wildlife Trust. www.northwaleswildlifetrust.org.uk. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  15. National Parks of Wales. www.npapa.org.uk. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  16. A guide to visiting the four UNESCO World Heritage Sites in Wales (angol nyelven). VisitWales. (Hozzáférés: 2021. december 15.)
  17. Hall, Peter (2008. december 1.). „A spatial typology of the emerging post-industrial geography of England and Wales” (francia nyelven). Géocarrefour 83 (2), 73–77. o. DOI:10.4000/geocarrefour.5722. ISSN 1627-4873.  
  18. South Wales Coalfield Timeline. www.agor.org.uk. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  19. Rhagor | Cardiff - Coal and Shipping Metropolis of the World. web.archive.org, 2009. január 5. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  20. Phil Williams: The Psychology of Distance: Wales : One Nation. 2003. 31. o. ISBN 978-1-86057-066-7 Hozzáférés: 2022. feb. 21.  
  21. Davis, 2008: 233.oldal
  22. Archived version of http://wales.gov.uk/deet/publications/bande/wave/wavee.pdf?lang=en from 2010. www.webarchive.org.uk pp. 42. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  23. How is coronavirus affecting the Welsh economy? (angol nyelven). Economics Observatory. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  24. GDP Wales 2019 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  25. Wales' unemployment rate falls further to 3.1%”, BBC News, 2022. február 15. (Hozzáférés ideje: 2022. február 22.) (brit angol nyelvű) 
  26. Shortfall in public finances in Wales due to lower revenues, report finds (angol nyelven). Cardiff University. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  27. BBC - Wales History: The collapse of the Welsh banks (angol nyelven). www.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  28. Eurostat. archive.ph, 2013. február 13. (Hozzáférés: 2022. február 22.)