Köznevelés

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 8. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A közoktatás mint gyűjtőfogalom magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.[1]

A magyar közoktatás rendszere 2018-ban

Története

szerkesztés

1918-as megfogalmazás szerint: "A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, a melyből meríteni s minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség is, az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie."[2][3]

Az 1993. évi törvény

szerkesztés

A közoktatásról szóló[4] 1993. évi LXXIX. törvény bevezetője szerint: "A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságára és a vallásszabadság, a hazaszeretetre nevelés érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósulása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesülése."

A fogalom cseréje köznevelésre

szerkesztés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatás helyett a köznevelés kifejezést alkalmazza.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Bíró Endre: Jogi szótár, 392. o.
  2. Archivált másolat. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  3. Bors Jolán (1918). „Előadói javaslat a Gyermektanulmányi társaság Közoktatási Reformbizottsága számára” (PDF). A Gyermek XII. (7-10.), 437–439. o. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.) 
  4. többször módosított