Monarchia

azon államformák gyűjtőfogalma, ahol az uralmat egy személy gyakorolja, aki hatalmát örökléssel vagy választással szerzi és haláláig uralkodik

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra). Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg azt.

MonarchiaSzerkesztés

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerintSzerkesztés

Abszolút monarchiaSzerkesztés

  • Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.[1]

Jelenlegi abszolút monarchiák:   Szaúd-Arábia,   Brunei,   Omán,   Katar,   Szváziföld

Alkotmányos monarchiaSzerkesztés

Parlamentáris monarchiaSzerkesztés

Napjaink monarchiáinak listájaSzerkesztés

Ország A monarchia
formája
Uralkodó Jelenlegi
uralkodó
Megjegyzés
1 császárság
  Japán Parlamentáris Tennó (császár) Naruhito
33 királyság
  Antigua és Barbuda[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Ausztrália[2]
  Bahama-szigetek[2]
  Bahrain Alkotmányos Király Hamad ibn Isa Al Kalifa 2002-ig emirátus, azóta királyság. A 2000-ben megkezdett demokratikus reformok után ma alkotmányos monarchia.
  Barbados[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Belgium Király Fülöp
  Belize[2] Királynő II. Erzsébet
  Bhután Alkotmányos Király Dzsigme Keszar Namgyel A buddhista abszolút monarchia 1907-től 2008. július 18-ig, azóta alkotmányos monarchia.
  Dánia Parlamentáris Király II. Margit A dán uralkodó Grönland és a Feröer-szigetek uralkodója is. A trónöröklés 1953 óta a nők számára is nyitott.
  Eswatini Abszolút Király III. Mswati Az utolsó abszolút monarchia Afrikában. A demokratizálódás folyamatban.
  Grenada[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Jamaica[2]
  Jordánia Alkotmányos Király II. Abdulláh Az Egyesült Királyság hozta létre 1921-ben.
  Kambodzsa Norodom Szihamoní Az 1993-as új alkotmánya óta ismét a monarchia.
  Kanada[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Hollandia Király Willem-Alexander
  Lesotho Letsie III.
  Malajzia Abdullah Szultán Ahmad Shah
  Marokkó Alkotmányos Mohammed VI. Szultánság 1957-ig, azóta királyság.
  Új-Zéland[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Norvégia Alkotmányos, erős parlamentáris jellemzőkkel Király Harald V. 1905 óta független királyság. 1990 óta az utódlás vonala a nők számára is nyitva áll.
  Pápua-Új-Guinea[2] Parlamentáris Királynő II. Erzsébet
  Salamon-szigetek[2]
  Szaúd-Arábia Abszolút Király Salman ibn ʿAbd al-ʿAziz Iszlám monarchia.
  Svédország Parlamentáris Carl XVI. Gustaf A trónöröklés 1979 óta a nők számára is nyitott. Az uralkodónak nincs politikai hatalma.
  Spanyolország VI. Fülöp 1947-ben ismét királyság, de 1975 óta de facto.
  St. Kitts és Nevis[2] Királynő II. Erzsébet
  St. Lucia[2]
  St. Vincent és a Grenadinák[2]
  Thaiföld Alkotmányos Király Maha Vajiralongkorn (X. Ráma) Buddhista monarchia
  Tonga Parlamentáris Tupou VI.
  Tuvalu[2] Királynő II. Erzsébet
  Egyesült Királyság A brit uralkodó tengeren túli területeknek is uralkodója.
1 Nagyhercegség
  Luxemburg Parlamentáris Nagyherceg Henrik
3 Fejedelemség
  Andorra Parlamentáris Társfejedelmek Joan Enric Vives i Sicília
Emmanuel Macron
  Liechtenstein Alkotmányos „parlamentáris alapon“ Herceg Hans-Adam II.
  Monaco Alkotmányos Albert II.
2 Szultanátus
  Brunei Abszolút Szultán Hassanal Bolkiah
  Omán Haitham bin Tariq bin Taymur
3 Emírség
  Katar Abszolút Emír Tamīm bin Hamad ath-Thānī
  Kuvait Alkotmányos Nawaf al-Ahmad al-Dzsabir 1991-ig abszolút monarchia.
  Egyesült Arab Emírségek Alkotmányos Elnök Zayid Al Nahyan kalifa Formálisan a hét szövetségi emír közül bármelyik megválasztható a szövetségi kormány élére, de hagyományosan mindig Abu-Dzabi emírjét választják meg.
1 Szentszék
  Vatikánváros Abszolút monarchia Pápa Ferenc pápa Az utolsó abszolút monarchia Európában és az egyetlen keresztény teokrácia a világon. A pápát a konklávéban szavazati joggal rendelkező bíborosok választják meg, és mint római püspök és a római katolikus egyház feje hivatalosan a Vatikán uralkodója.

Fajtái a monarcha szerintSzerkesztés

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

EurópábanSzerkesztés

Európában egyéb hatalmat gyakorlók címeiSzerkesztés

Uralkodói címek AmerikábanSzerkesztés

  • kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
  • hueyi tlatoani: azték császár
  • ajav: maja uralkodó
  • sapa inka: inka császár
  • morubixaba: tupi vezető
  • sha-quan: indián vezető

Uralkodói címek AfrikábanSzerkesztés

  • fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
  • négus: Etiópia királyának címe
  • nagasa nagasi: Etiópia császárának címe
  • mwami: tuszi királyi cím
  • oba: juruba királyi cím
  • eze: ibó királyi cím
  • kabaka: királyi cím Bugandában
  • almamy: fulani királyi cím
  • omukama: királyi cím Ugandában
  • muata jamvo: lunda királyi cím
  • ngola: Ndongo uralkodójának címe volt
  • asantihene: Asanti uralkodójának címe volt
  • mansza: Mali uralkodójának címe volt
  • afong: Bamileke uralkodójának címe volt
  • mfu: Bamun uralkodójának címe volt
  • nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
  • mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
  • mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
  • bale: Ibadan uralkodójának címe volt
  • ologun: Lagos uralkodójának címe volt
  • alafin: Oyo uralkodójána címe volt

Ázsiai uralkodói címekSzerkesztés

  • arasan: tamil királyi cím,
  • druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe,
  • chogyal: Szikkim uralkodójának címe volt,
  • kán
  • kagán
  • jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is),
  • szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója),
  • radzsa
  • maharadzsa
  • ókimi
  • tennó, mikado
  • sógun
  • daimjó
  • szamuráj
  • naváb (magyarosan nábob alakban is)
  • nojon
  • saopha: San uralkodói címe volt
  • datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
  • nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
  • thampuran: Kerala királyi címe volt
  • swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
  • samraat: indiai uralkodói cím volt
  • nam: Vietnámban báró volt
  • ba: Vietnámban gróf volt
  • tu: Vietnámban vicont volt
  • hau: Vietnámban őrgróf volt
  • cong: Vietnámban fejedelem volt
  • quan-cong: Vietnámban herceg volt
  • quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
  • vuong: Vietnámban király volt
  • bo: Kínában gróf volt
  • hakushaku: Japánban gróf volt
  • baejak: Koreában gróf volt
  • namjak: Koreában báró volt
  • danshaku: Japánban báró volt

Közel-keleti uralkodói címekSzerkesztés

Egyéb közel-keleti titulusokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.
  2. a b c d e f g h i j k l m n o Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).