Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra). Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg azt.
MonarchiaSzerkesztés
Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.
Fajtái az uralkodó jogai szerintSzerkesztés
Abszolút monarchiaSzerkesztés
- Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.[1]
Jelenlegi abszolút monarchiák: 
Szaúd-Arábia, 
Brunei, 
Omán, 
Szváziföld
Alkotmányos monarchiaSzerkesztés
- Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve.
- A király uralkodik, de nem kormányoz.
- Alkotmányos monarchia először Angliában jött létre 1689-ben. Magyarországon 1848-ban, majd az 1867-es kiegyezés után alakult ki.
Jelenlegi alkotmányos monarchiák: 
Bahrein, 
Bhután, 
Jordánia, 
Kuvait, 
Lesotho, 
Liechtenstein, 
Marokkó, 
Monaco, 
Tonga.
Parlamentáris monarchiaSzerkesztés
- ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.
Jelenlegi parlamentáris monarchiák: 
Andorra, 
Antigua és Barbuda, 
Ausztrália, 
Bahama-szigetek, 
Barbados, 
Belgium, 
Belize, 
Dánia, 
Egyesült Királyság, 
Grenada, 
Hollandia, 
Jamaica, 
Japán, 
Kambodzsa, 
Kanada, 
Luxemburg, 
Malajzia, 
Norvégia, 
Pápua Új-Guinea, 
Saint Kitts és Nevis, 
Saint Lucia, 
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, 
Salamon-szigetek, 
Spanyolország, 
Svédország, 
Thaiföld, 
Tuvalu, 
Új-Zéland.
Megjegyzés: sokan nem tesznek különbséget a parlamentáris és az alkotmányos monarchia között, a parlamentáris monarchiát az alkotmányos monarchiák közé sorolva.
Fajtái a monarcha szerintSzerkesztés
A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.
EurópábanSzerkesztés
Európában egyéb hatalmat gyakorlók címeiSzerkesztés
Uralkodói címek AmerikábanSzerkesztés
Uralkodói címek AfrikábanSzerkesztés
- fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
- négus: Etiópia királyának címe
- nagasa nagasi: Etiópia császárának címe
- mwami: tuszi királyi cím
- oba: juruba királyi cím
- eze: ibó királyi cím
- kabaka: királyi cím Bugandában
- almamy: fulani királyi cím
- omukama: királyi cím Ugandában
- muata jamvo: lunda királyi cím
- ngola: Ndongo uralkodójának címe volt
- asantihene: Asanti uralkodójának címe volt
- mansza: Mali uralkodójának címe volt
- afong: Bamileke uralkodójának címe volt
- mfu: Bamun uralkodójának címe volt
- nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
- mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
- mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
- bale: Ibadan uralkodójának címe volt
- ologun: Lagos uralkodójának címe volt
- alafin: Oyo uralkodójána címe volt
Ázsiai uralkodói címekSzerkesztés
- arasan: tamil királyi cím,
- druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe,
- chogyal: Szikkim uralkodójának címe volt,
- kán
- kagán
- jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is),
- szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója),
- radzsa
- maharadzsa
- ókimi
- tennó, mikado
- sógun
- daimjó
- szamuráj
- naváb (magyarosan nábob alakban is)
- nojon
- saopha: San uralkodói címe volt
- datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
- nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
- thampuran: Kerala királyi címe volt
- swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
- samraat: indiai uralkodói cím volt
- nam: Vietnámban báró volt
- ba: Vietnámban gróf volt
- tu: Vietnámban vicont volt
- hau: Vietnámban őrgróf volt
- cong: Vietnámban fejedelem volt
- quan-cong: Vietnámban herceg volt
- quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
- vuong: Vietnámban király volt
- bo: Kínában gróf volt
- hakushaku: Japánban gróf volt
- baejak: Koreában gróf volt
- namjak: Koreában báró volt
- danshaku: Japánban báró volt
Közel-keleti uralkodói címekSzerkesztés
Egyéb közel-keleti titulusokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.