Monarchia

azon államformák gyűjtőfogalma, ahol az uralmat egy személy gyakorolja, aki hatalmát örökléssel vagy választással szerzi és haláláig uralkodik

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja. Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg.

Monarchia szerkesztés

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerint szerkesztés

Abszolút monarchia szerkesztés

  • Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.[1]

Jelenlegi abszolút monarchiák:   Szaúd-Arábia,   Brunei,   Omán,   Katar,   Szváziföld

Alkotmányos monarchia szerkesztés

Parlamentáris monarchia szerkesztés

Napjaink monarchiáinak listája szerkesztés

Ország A monarchia
formája
Uralkodó Jelenlegi
uralkodó
Megjegyzés
1 császárság
  Japán Parlamentáris Tennó (császár) Naruhito
33 királyság
  Antigua és Barbuda[2] Parlamentáris Király III. Károly
  Ausztrália[2]
  Bahama-szigetek[2]
  Bahrein Alkotmányos Hamad ibn Isa Al Kalifa 2002-ig emirátus, azóta királyság. A 2000-ben megkezdett demokratikus reformok után ma alkotmányos monarchia.
  Belgium Fülöp
  Belize[2] Parlamentáris III. Károly
  Bhután Alkotmányos Dzsigme Keszar Namgyel A buddhista abszolút monarchia 1907-től 2008. július 18-ig, azóta alkotmányos monarchia.
  Dánia Parlamentáris Király X. Frigyes A dán uralkodó Grönland és a Feröer-szigetek uralkodója is. A trónöröklés 1953 óta a nők számára is nyitott.
  Szváziföld Abszolút Király III. Mswati Az utolsó abszolút monarchia Afrikában. A demokratizálódás folyamatban.
  Grenada[2] Parlamentáris III. Károly
  Jamaica[2]
  Jordánia Alkotmányos II. Abdulláh Az Egyesült Királyság hozta létre 1921-ben.
  Kambodzsa Norodom Szihamoní Az 1993-as új alkotmánya óta ismét a monarchia.
  Kanada[2] Parlamentáris III. Károly
  Hollandia Vilmos Sándor
  Lesotho Letsie III.
  Malajzia Abdullah Szultán Ahmad Shah
  Marokkó Alkotmányos Mohammed VI. Szultánság 1957-ig, azóta királyság.
  Új-Zéland[2] Parlamentáris III. Károly
  Norvégia Alkotmányos, erős parlamentáris jellemzőkkel V. Harald 1905 óta független királyság. 1990 óta az utódlás vonala a nők számára is nyitva áll.
  Pápua-Új-Guinea[2] Parlamentáris III. Károly
  Salamon-szigetek[2]
  Szaúd-Arábia Abszolút Salman ibn ʿAbd al-ʿAziz Iszlám monarchia.
  Svédország Parlamentáris Carl XVI. Gustaf A trónöröklés 1979 óta a nők számára is nyitott. Az uralkodónak nincs politikai hatalma.
  Spanyolország VI. Fülöp 1947-ben ismét királyság, de 1975 óta de facto.
  St. Kitts és Nevis[2] III. Károly
  St. Lucia[2]
  St. Vincent és a Grenadinák[2]
  Thaiföld Alkotmányos Maha Vajiralongkorn (X. Ráma) Buddhista monarchia
  Tonga Parlamentáris Tupou VI.
  Tuvalu[2] III. Károly
  Egyesült Királyság A brit uralkodó tengeren túli területeknek is uralkodója.
1 Nagyhercegség
  Luxemburg Parlamentáris Nagyherceg Henrik
3 Fejedelemség
  Andorra Parlamentáris Társfejedelmek Joan Enric Vives i Sicília
Emmanuel Macron
  Liechtenstein Alkotmányos „parlamentáris alapon“ Herceg Hans-Adam II.
  Monaco Alkotmányos Albert II.
2 Szultanátus
  Brunei Abszolút Szultán Hassanal Bolkiah
  Omán Haitham bin Tariq bin Taymur
3 Emírség
  Katar Abszolút Emír Tamīm bin Hamad ath-Thānī
  Kuvait Alkotmányos Mesál al-Ahmad al-Dzsabir 1991-ig abszolút monarchia.
  Egyesült Arab Emírségek Alkotmányos Elnök Zayid Al Nahyan kalifa Formálisan a hét szövetségi emír közül bármelyik megválasztható a szövetségi kormány élére, de hagyományosan mindig Abu-Dzabi emírjét választják meg.
1 Szentszék
  Vatikánváros Abszolút monarchia Pápa Ferenc pápa Az utolsó abszolút monarchia Európában és az egyetlen keresztény teokrácia a világon. A pápát a konklávéban szavazati joggal rendelkező bíborosok választják meg, és mint római püspök és a római katolikus egyház feje hivatalosan a Vatikán uralkodója.

Fajtái a monarcha szerint szerkesztés

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

Uralkodói címek szerkesztés

Európában szerkesztés

Egyéb hatalmat gyakorlók címei szerkesztés

Amerikában szerkesztés

  • kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
  • hueyi tlatoani: azték császár
  • ajav: maja uralkodó
  • sapa inka: inka császár
  • morubixaba: tupi vezető
  • sha-quan: indián vezető
  • Mikó (mico) krík vezető

Afrikában szerkesztés

  • fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
  • négus: Etiópia királyának címe. Hivatalos használata 1942-ben megszűnt.
  • nagasa nagasi: Etiópia császárának címe, jelentése: ’királyok királya, vagyis császár.
  • mwami: tuszi királyi cím
  • oba: juruba királyi cím
  • olu: joruba királyi és nemesi cím. Az Oluwa szó kicsinyítőképzős alakja, amely istent jelent.
  • eze: ibó királyi cím
  • kabaka: királyi cím Bugandában
  • almamy: fulbe királyi cím
  • Lámdó (laamdo) fulbe cím, jelentése: "vezető" vagy "király". A nép alacsonyabb rangú vezetői használták.
  • Lámidó (lamido, laamido) fulbe uralkodói cím, jelentése: "nagy király" vagy "nagy vezető". A nyugat-afrikai fulbe emírségek vezetői használták, az uralkodó és az alárendelt (gyakran vazallus) államok konföderációinak vezetőjeként.
  • omukama: királyi cím Ugandában.
  • muata jamvo: lunda királyi cím ( Közép-Afrika)
  • ngola: Ndongo uralkodójának címe volt (a mai Angola területe).
  • asantihene: Asanti uralkodójának címe volt (Ghána)
  • Fámá (faama) mandinka szó, jelentése "apa", "vezető" vagy "király". A Mali birodalom megalapítása előtt használták.
  • mansza: Mali uralkodójának címe volt, a jelentése: "a királyok királya"
  • afong: Bamileke uralkodójának címe volt (Kamerun)
  • mfu: Bamun uralkodójának címe volt
  • nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
  • mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
  • mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
  • bale: Ibadan uralkodójának címe volt
  • ologun: Lagos uralkodójának címe volt (Nigéria)
  • alafin: Oyo uralkodójának címe volt
  • Gárád (garad, garaad, garada) Északkelet-Afrikában használt uralkodói cím. Szomáliai nyelven „bölcs embert, bölcsességet”, ” vagy „főnököt” jelent, a szultán cím szomáliai megfelelője. Az Etiópiában beszélt harari nyelven szintén "főnök" a jelentése.
  • Inkozi / Inkosi: a zulu és a xhosza nép uralkodójának címe Dél- Afrikában.

Ázsiában szerkesztés

  • saopha: San uralkodói címe volt
  • datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
  • nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
  • thampuran: Kerala királyi címe volt
  • swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
  • szamrát / szamarát: indiai uralkodói cím volt
  • nam: Vietnámban báró volt
  • ba: Vietnámban gróf volt
  • tu: Vietnámban vicont volt
  • hau: Vietnámban őrgróf volt
  • cong: Vietnámban fejedelem volt
  • quan-cong: Vietnámban herceg volt
  • quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
  • vuong: Vietnámban király volt
  • bo: Kínában gróf volt
  • hakushaku: Japánban gróf volt
  • baejak: Koreában gróf volt
  • namjak: Koreában báró volt
  • danshaku: Japánban báró volt

A Közel-Keleten szerkesztés

Egyéb közel-keleti titulusok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.
  2. a b c d e f g h i j k l m n Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

További információk, szakirodalom szerkesztés

  • szerk.: Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila, Sulyok Gábor: Államforma., IJOTEN (Internetes Jogtudományi Enciklopédia) Alkotmányjog rovat (rovatszerkesztő: Bodnár Eszter és Jakab András)., "Monarchiák és köztársaságok" [37]–[97]. o. (2023))