Monarchia

A „Monarchia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Osztrák–Magyar Monarchia.

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra). Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg azt.

MonarchiaSzerkesztés

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerintSzerkesztés

Abszolút monarchiaSzerkesztés

Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.^[1]

Bővebben: Abszolút monarchia

Jelenlegi abszolút monarchiák: Szaúd-Arábia, Brunei, Omán, Katar, Szváziföld

Alkotmányos monarchiaSzerkesztés

Bővebben: Alkotmányos monarchia

Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve.
A király uralkodik, de nem kormányoz.
Alkotmányos monarchia először Angliában jött létre 1689-ben. Magyarországon 1848-ban, majd az 1867-es kiegyezés után alakult ki.

Parlamentáris monarchiaSzerkesztés

Bővebben: Parlamentáris monarchia

ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.

Napjaink monarchiáinak listájaSzerkesztés

Ország		A monarchia formája	Uralkodó	Jelenlegi uralkodó	Megjegyzés
1 császárság
	Japán	Parlamentáris	Tennó (császár)	Naruhito
33 királyság
	Antigua és Barbuda^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Ausztrália^[2]				—
	Bahama-szigetek^[2]				—
	Bahrain	Alkotmányos	Király	Hamad ibn Isa Al Kalifa	2002-ig emirátus, azóta királyság. A 2000-ben megkezdett demokratikus reformok után ma alkotmányos monarchia.
	Barbados^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet
	Belgium		Király	Fülöp	—
	Belize^[2]		Királynő	II. Erzsébet	—
	Bhután	Alkotmányos	Király	Dzsigme Keszar Namgyel	A buddhista abszolút monarchia 1907-től 2008. július 18-ig, azóta alkotmányos monarchia.
	Dánia	Parlamentáris	Király	II. Margit	A dán uralkodó Grönland és a Feröer-szigetek uralkodója is. A trónöröklés 1953 óta a nők számára is nyitott.
	Eswatini	Abszolút	Király	III. Mswati	Az utolsó abszolút monarchia Afrikában. A demokratizálódás folyamatban.
	Grenada^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Jamaica^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Jordánia	Alkotmányos	Király	II. Abdulláh	Az Egyesült Királyság hozta létre 1921-ben.
	Kambodzsa	Alkotmányos	Király	Norodom Szihamoní	Az 1993-as új alkotmánya óta ismét a monarchia.
	Kanada^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Hollandia		Király	Willem-Alexander
	Lesotho			Letsie III.
	Malajzia			Abdullah Szultán Ahmad Shah
	Marokkó	Alkotmányos		Mohammed VI.	Szultánság 1957-ig, azóta királyság.
	Új-Zéland^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Norvégia	Alkotmányos, erős parlamentáris jellemzőkkel	Király	Harald V.	1905 óta független királyság. 1990 óta az utódlás vonala a nők számára is nyitva áll.
	Pápua-Új-Guinea^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Salamon-szigetek^[2]	Parlamentáris	Királynő	II. Erzsébet	—
	Szaúd-Arábia	Abszolút	Király	Salman ibn ʿAbd al-ʿAziz	Iszlám monarchia.
	Svédország	Parlamentáris		Carl XVI. Gustaf	A trónöröklés 1979 óta a nők számára is nyitott. Az uralkodónak nincs politikai hatalma.
	Spanyolország			VI. Fülöp	1947-ben ismét királyság, de 1975 óta de facto.
	St. Kitts és Nevis^[2]		Királynő	II. Erzsébet	—
	St. Lucia^[2]				—
	St. Vincent és a Grenadinák^[2]				—
	Thaiföld	Alkotmányos	Király	Maha Vajiralongkorn (X. Ráma)	Buddhista monarchia
	Tonga	Parlamentáris	Király	Tupou VI.
	Tuvalu^[2]		Királynő	II. Erzsébet	—
	Egyesült Királyság		Királynő	II. Erzsébet	A brit uralkodó tengeren túli területeknek is uralkodója.
1 Nagyhercegség
	Luxemburg	Parlamentáris	Nagyherceg	Henrik
3 Fejedelemség
	Andorra	Parlamentáris	Társfejedelmek	Joan Enric Vives i Sicília
	Andorra	Parlamentáris	Társfejedelmek	Emmanuel Macron
	Liechtenstein	Alkotmányos „parlamentáris alapon“	Herceg	Hans-Adam II.	—
	Monaco	Alkotmányos	Herceg	Albert II.	—
2 Szultanátus
	Brunei	Abszolút	Szultán	Hassanal Bolkiah
	Omán	Abszolút	Szultán	Haitham bin Tariq bin Taymur	—
3 Emírség
	Katar	Abszolút	Emír	Tamīm bin Hamad ath-Thānī	—
	Kuvait	Alkotmányos	Emír	Nawaf al-Ahmad al-Dzsabir	1991-ig abszolút monarchia.
	Egyesült Arab Emírségek	Alkotmányos	Elnök	Zayid Al Nahyan kalifa	Formálisan a hét szövetségi emír közül bármelyik megválasztható a szövetségi kormány élére, de hagyományosan mindig Abu-Dzabi emírjét választják meg.
1 Szentszék
	Vatikánváros	Abszolút monarchia	Pápa	Ferenc pápa	Az utolsó abszolút monarchia Európában és az egyetlen keresztény teokrácia a világon. A pápát a konklávéban szavazati joggal rendelkező bíborosok választják meg, és mint római püspök és a római katolikus egyház feje hivatalosan a Vatikán uralkodója.

Fajtái a monarcha szerintSzerkesztés

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

EurópábanSzerkesztés

pápa, papa
császár, cár, imperator
király, rex
alkirály, proconsul
nagyherceg, magnus dux
választófejedelem, elector
főherceg, archi dux
fejedelem, princeps
herceg, dux
őrgróf, márki
gróf, comes
algróf, vicecomes
báró, baro
lovag, ritter

Európában egyéb hatalmat gyakorlók címeiSzerkesztés

Uralkodói címek AmerikábanSzerkesztés

kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
hueyi tlatoani: azték császár
ajav: maja uralkodó
sapa inka: inka császár
morubixaba: tupi vezető
sha-quan: indián vezető

Uralkodói címek AfrikábanSzerkesztés

fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
négus: Etiópia királyának címe
nagasa nagasi: Etiópia császárának címe
mwami: tuszi királyi cím
oba: juruba királyi cím
eze: ibó királyi cím
kabaka: királyi cím Bugandában
almamy: fulani királyi cím
omukama: királyi cím Ugandában
muata jamvo: lunda királyi cím
ngola: Ndongo uralkodójának címe volt
asantihene: Asanti uralkodójának címe volt
mansza: Mali uralkodójának címe volt
afong: Bamileke uralkodójának címe volt
mfu: Bamun uralkodójának címe volt
nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
bale: Ibadan uralkodójának címe volt
ologun: Lagos uralkodójának címe volt
alafin: Oyo uralkodójána címe volt

Ázsiai uralkodói címekSzerkesztés

arasan: tamil királyi cím,
druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe,
chogyal: Szikkim uralkodójának címe volt,
kán
kagán
jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is),
szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója),
radzsa
maharadzsa
ókimi
tennó, mikado
sógun
daimjó
szamuráj
naváb (magyarosan nábob alakban is)
nojon
saopha: San uralkodói címe volt
datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
thampuran: Kerala királyi címe volt
swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
samraat: indiai uralkodói cím volt
nam: Vietnámban báró volt
ba: Vietnámban gróf volt
tu: Vietnámban vicont volt
hau: Vietnámban őrgróf volt
cong: Vietnámban fejedelem volt
quan-cong: Vietnámban herceg volt
quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
vuong: Vietnámban király volt
bo: Kínában gróf volt
hakushaku: Japánban gróf volt
baejak: Koreában gróf volt
namjak: Koreában báró volt
danshaku: Japánban báró volt

Közel-keleti uralkodói címekSzerkesztés

Egyéb közel-keleti titulusokSzerkesztés

beke
koppány
gyula
horka
bak-sah

JegyzetekSzerkesztés

↑ Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

[1] Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.

[Commonwealth_Realms-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

[1]

[2]