Kuvait
- Ez a szócikk az országról szól. A város a Kuvaitváros szócikkben található.
Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Az olajban gazdag országot az emír irányítja a koronaherceg és a miniszterelnök segítségével alkotmányos módon.
| Kuvaiti Állam | |||
| دولة الكويت (Davlat al-Kuvajt) | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: an-Nasíd al-Vatani | |||
 | |||
| Fővárosa | Kuvaitváros | ||
| é. sz. 29° 10′ 00″, k. h. 47° 36′ 00″ | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Emír | Naváf al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh | ||
| Miniszterelnök | Nászer al-Mohammed al-Ahmed asz-Szabáh | ||
| Hivatalos nyelv | Arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol | ||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1961. június 19. | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 4 600 000 fő (2019)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 137 | ||
| Becsült | 3 065 850[2] fő (2011. július) | ||
| Rangsorban | 137 | ||
| Népsűrűség | 115 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17 818 km² | ||
| Rangsorban | 152 | ||
| Időzóna | UTC+03:00 (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Kuvaiti dinár (KWD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | KWT | ||
| Hívószám | 965 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
| Internet TLD | .kw | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuvaiti Állam témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
FöldrajzSzerkesztés
DomborzatSzerkesztés
Kuvaitban nincsenek nagy magasságkülönbségek, a legmagasabb pontja 306 m magas a tenger szintje felett. Kilenc sziget tartozik hozzá, egy kivételével lakatlanok. A legnagyobb a Bubiyan-sziget (860 km²). Ez is lakatlan, de egy 2380 méter hosszú híddal összekötötték a szárazfölddel.
VízrajzSzerkesztés
Kuvaitban nincs semmiféle természetes tó vagy patak.
ÉghajlatSzerkesztés
A forró hónapok (májustól szeptemberig) alatt 30 °C körüli a középhőmérséklet. Az éjszaka és a nappal között nagy a hőingadozás. Az évi csapadék mennyisége 220 mm. Ennek legnagyobb része télen esik, amikor a hőmérséklet átlaga 13 °C körüli, de fagyhat is, meg lehet nyárias meleg is. A szél többnyire északnyugati, de nyáron délkeletire fordulhat. Ez a szél nagyon meleg és párás levegőt hoz, de nem okoz esőt.
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
Kuvait eredetileg sivatag, a tengerparton gyér növényzettel.
Az 1991-es öbölháborúban felgyújtott olajkutak súlyos kárt okoztak a természeti környezetben. A kiömlő olaj nagy tócsákba gyűlt, ezek teljes felülete 35,7 km² volt. A korom és az olajcseppek nagy területeket borítottak be. Homokkal keveredve aszfaltszerű anyag keletkezett. Ez teljesen lakhatatlanná tette az ország keleti és délkeleti részét. A tengerbe is sok olaj ömlött, károsítva a környező vizek élővilágát.
Nemzeti parkjaiSzerkesztés
- Jal az-Zor Nemzeti Park egy tengerbe nyúló félszigeten fekszik, madárvilága érdekes.[3]
TörténelemSzerkesztés
Kuvaitot a 16. században alapították, amikor az Ál Anisza törzs számos klánja vándorolt a Perzsa-öböl északi partjára a Nedzsdből, éhség sújtotta arábiai hazájukból. A mai Katar területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kis erődöt (kút; kicsinyített alakja a névadó kuvajt) alapítottak. Kuvait nem volt része sem az Abbászida Kalifátusnak, sem az Oszmán Birodalomnak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis falu volt, és ez biztosította számára az autonómiát. Az ország mai vezetői I. Szabáhtól származnak, akit a főleg kereskedőkből álló közösség választott. Feladataik közé tartozott az állam ügyeinek intézése, az adók és a vámok kiszabása. Másképp történt a Perzsa-öböl többi arab emírségével, ott az uralkodók erővel szerezték meg a hatalmat.
Amikor a térségben megnőtt a török befolyás, Kuvait kaza (egy város a környező falvakkal) lett Törökországon belül. Az 1913-as angol-török egyezményben mindkét fél elismerte, hogy Kuvait emírje, Mubarak al-Szabáh egy autonóm kaza ura Kuvaitban és környékén. Az I. világháború végén angol csapatok vonultak be és Kuvaitot protektorátus alatt álló független sejkséggé nyilvánították, így gyakorlatilag a Brit Birodalom része lett. 1922-ben kijelölték Kuvait és Szaúd-Arábia határát, egy 5180 km² nagyságú semleges területet hozott létre a két ország között Kuvait déli határán. Az 1930-as években olajat fedeztek fel, ez ösztönözte a kormányt a nemzetközileg elismert határok pontos meghatározására.
A Nagy-Britannia és a kuvaiti emír közötti jegyzékváltást követően Kuvait 1961. június 19-én nyerte el függetlenségét. A Reserve Bank of India által kibocsátott öböl-rúpiát a kuvaiti dinár váltotta fel. Nagy olajmezőket fedeztek fel, ez jelentős külföldi tőkebeáramlást váltott ki. Az olajipar növekedése nyomán Kuvait az Arab-félsziget egyik leggazdagabb államává és 1952-re a Perzsa-öböl legnagyobb olajexportőrévé vált. A növekedés szükségessé tette sok külföldi munkás alkalmazását, különösen Egyiptomból és Indiából. A Szaúd-Arábiával fennálló határvitát úgy rendezték, hogy a két ország a semleges övezetben akár szárazföldön, akár tengeren kitermelt olajat egyenlő arányban osztotta fel egymás között.
Azonban röviddel a függetlenség bejelentése után az addigi nyugati orientációval szakító, puccsal hatalomra került iraki Kászim elnök-hadügyminiszter bejelentette, hogy országa igényt tart Kuvait területére, egy 1913-as, aláíratlan, Anglia és Törökország közti szerződésre hivatkozva. Az iraki érdekek érvényesítését megakadályozandó, Nagy-Britannia azonnal egy hétezer főből álló katonai csapattestet küldött a miniállam területére, valamint a haditengerészetet is mozgósította („Fölény hadművelet” [Operation Vantage]). A belsőleg instabil, hatalmi torzsalkodástól sújtott Irak nem tudta területigényét érvényesíteni, rövid határvita után 1963. októberében elismerte Kuvait függetlenségét és határait, novemberben pedig a Baasz-párt és korábbi puccsista szövetségesei összefogásával újabb államcsíny döntötte meg Kászim elnök hatalmát, akit rövid időn belül kivégeztek. A britek hamarosan lefújták a riadót, bár 1971-ig megfigyelés alatt tartották a helyzetet, a kuvaiti területek Irak elleni katonai védelmét pedig az Arab Liga vállalta át.
A hetvenes években a kuvaiti kormány államosította az olajipart. 1982-ben Kuvaitban komoly gazdasági válságot okozott az olaj árának csökkenése. A válság nem tartott soká, Kuvait olajtermelése nőtt, pótolni tudta azt a hiányt, amit Irak és Irán termelésének csökkenése váltott ki. Annak oka a két ország közötti háború volt.
Kuvait pénzügyileg nagymértékben támogatta Irak Irán elleni nyolcéves háborúját. A háború végére Irak Kuvaittal szemben fennálló tartozása 65 milliárd amerikai dollár volt. Gazdasági háború tört ki a két ország között, amikor Kuvait 40%-kal növelte az olaj kitermelését. A két ország közötti feszültség fokozódott, amikor Irak azt állította, hogy Kuvait ferde fúrásokkal csapolja meg az iraki Rumaila olajmezőt. 1990. augusztus 2-án az iraki csapatok megszállták Kuvaitot. Irak elnöke, Szaddám Huszein letette trónjáról Dzsaber al-Szabah emírt és Ali Hasszán al-Madzsidot ("Vegyi Ali") nevezte ki Kuvait kormányzójává. A diplomáciai lépések kudarca után az Amerikai Egyesült Államok által vezetett, 34 ország részvételével felálló koalíciós hadsereg kiűzte az iraki csapatokat Kuvaitból. Kuvait az iraki megszállás alól 1991. február 26-án szabadult fel teljesen.
A felszabadításért Kuvait 17 milliárd dollárt fizetett a koalíciónak.
Visszavonulásuk során az iraki csapatok a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, megrongáltak 700 olajkutat Kuvaitban, közülük nagyjából 600-at felgyújtottak. Akkoriban úgy becsülték, hogy naponta 5-6 millió hordó olaj ég el. A füst beborította az egész Perzsa-öblöt és egy nagy olajtó keletkezett, amely kiterjedt Kuvait területének 5%-ára. A tóban lévő kőolaj mennyisége 25-50 millió hordó volt. A Perzsa-öbölbe 11 millió hordó folyt el. A tomboló tűzben 96 millió hordó égett el, Kuvait olajkészletének 2%-a. A tüzek kilenc hónapig égtek és Kuvaitnak további két évébe telt, amíg az infrastruktúrát helyreállították és az olajtermelés elérte a háború előtti szintet. Kuvaitban azóta helyreállították az öbölháború társadalmi és gazdasági, környezeti és közegészségügyi következményeit.
Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés
Alkotmány, állam- és kormányforma, jogrendszerSzerkesztés
Az ország államformája monarchia (sejkség), kormányformája alkotmányos monarchia. Írott alkotmányát 1962. november 11-én fogadták el.
Polgári jog az iszlám joggal keverve a személyes élet vonatkozásában, nem fogadta el a nemzetközi jogi normákat (ICJ).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Végrehajtó hatalom a sejk által kinevezett kormány.
Választások a csak a népgyűlés tagjaira vannak négy évente, a kormányt a sejk nevezi ki, a sejk posztja pedig öröklődik.
A hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg teljes mértékben, hiszen a kormányt az uralkodó nevezi ki, a választott nemzetgyűlésnek értékelhető jogai nincsenek, az igazságszolgáltatás (Legfelsőbb Bíróság) viszont elviekben független.
Politikai pártokSzerkesztés
Nincsenek
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
- 5 kormányzóság: al-Ahmadi, al-Farvánijja, al-Ászima (a főváros), al-Dzsahra, Havalli.
Az ország tagsági viszonya nemzetközi szervezetekbenSzerkesztés
- Kuvait az alábbi nemzetközi szervezetek tagja: ABEDA, AfDB, AFESD, AMF, BDEAC, CAEU, FAO, G-77, Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC), IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt (alapító), ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO, ITU, LAS, MIGA, NAM, OAPEC, OIC, OPCW, OPEC, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNITAR, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTO.
Védelmi rendszerSzerkesztés
NépességSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
Népességének változásaSzerkesztés
Legnépesebb településekSzerkesztés
Vallási megoszlásSzerkesztés
Vallások: a lakosság zöme muszlim: 75-90% (szunnita, síita, vahhabita), a többi egyéb (keresztény, párszi stb.)
Etnikai megoszlásSzerkesztés
2018-ban az etnikai megoszlás:[4] kuvaiti arab: 30.4%, más arab 27.4%, ázsiai 40.3%, afrikai 1%, egyéb 0.9% (európai, latin-amerikai, ausztrál)
Nyelvi megoszlásSzerkesztés
Nyelvek: arab (hivatalos), az angol széles körben ismert.
Szociális rendszerSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
_headquarter.jpg)
Kuvait gazdasága viszonylag nyitott és szabad. A kőolaj a 2010-es évek végén még mindig a GDP több mint felét, az exportbevételek 92% -át és az állami bevételek 90% -át teszi ki.[4] A gazdaság stabilnak nevezhető, hiszen az olajkitermelés, ami a gazdaság gerince, folyamatos. Kisebb bevételi forrás még a halászat.
- GDP termelési ágak szerinti megoszlása (2017):
- mezőgazdaság: 0,4%
- ipar: 58,7%
- szolgáltatás: 40,9%
KülkereskedelemSzerkesztés
- Exporttermékek: olaj és finomított termékek, műtrágyák.
- Főbb exportpartnerek 2017-ben:[5]
Dél-Korea 18.3%, 
Kína 17.4%, 
Japán 11.5%, 
India 11.2%, Szingapúr 6.3%, USA 5.7% - Főbb importpartnerek 2017-ben:[5] Kína 13.5%,
USA 13.3%, 
Egyesült Arab Emírségek 9.5%, Szaúd Arábia 5.8%, Németország 5.4%, Japán 5%, India 4.7% - Import termékek: élelmiszer, építkezési anyagok, járművek és alkatrészek, ruházat.
EgyébSzerkesztés
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. A tervezett új pénznem, az öböl-államokbeli halídzsi bevezetése 2019-ig még nem valósult meg.
Gazdasági ágazatokSzerkesztés
MezőgazdaságSzerkesztés
Az ország területének mintegy 1%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez a Wafra és Jahra területeken lehetséges, ahol van némi természetes vízforrás. Gabonaféléket, paradicsomot, dinnyét, retket és uborkát termesztenek. Ez csak olyan kis mennyiségben lehetséges, hogy az ország minden mezőgazdasági terményből behozatalra szorul.
IparSzerkesztés
Kőolaj, kőolajszármazékok előállítása, cement gyártás, hajó építés és javítás, élelmiszer előállítás és építkezési termékek előállítása.
KereskedelemSzerkesztés
Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés
Csővezetékek egy olajmezőn
As-Suaibá kikötője
Öntözéses növénytermesztés a sivatagban
Kuvaitváros a kép jobb szélén a Liberation Tower telekommunikációs toronnyal
Egy halászhajó felújítás alatt
Kuvaitváros egy útja
KözlekedésSzerkesztés
Kuvait egy kiterjedt modern és jól karbantartott autópályával rendelkezik. Közutak hossza 5.749 km amiből 4.887 km aszfaltozott. 2000-ben 552.400 személyképkocsi és 167.800 taxi, tehergépkocsi és busz volt forgalomban. Az autópályákon a sebességkorlátozás 120 km/h.
Kuvaitban nincs vasút, a lakosság legnagyobb része autóval közlekedik.
KultúraSzerkesztés
A kuvaiti populáris kultúra - dialektus költészet, film, színház, televíziós szappanopera formájában - virágzik, sőt, a szomszédos államokba is exportálja a kultúráját.[6][7] A Perzsa-öböl arab államaiban Kuvait kultúrája a legközelebb Bahrein kultúrájához áll.[8]
Oktatási rendszerSzerkesztés
Kulturális intézményekSzerkesztés
TudománySzerkesztés
MűvészetekSzerkesztés
Hagyományok, néprajzSzerkesztés
Multikulturális
GasztronómiaSzerkesztés
A kuvaiti konyha az arab, perzsa, indiai és mediterrán konyha keveréke. Kiemelkedő étele a machboos (kabsza), a rizs alapú különlegesség, amelyet általában fűszeres rizzsel készítenek, csirkével vagy birkahússal (a sertéshús vallási okok miatt nagyon korlátozott).
A tenger gyümölcsei, de különösen a halak a kuvaiti étrend nagyon jelentős részét képezik. A helyi kedvencek a hamour (sügér), amelyet általában grillezve, sütve vagy rizzsel szolgálnak fel, továbbá, a safi (siganus) és a sobaity (keszeg).
A vendégmunkások nagy száma miatt a helyin kívül sok más elérhető konyha létezik az országban.
TurizmusSzerkesztés
SportSzerkesztés
OlimpiaSzerkesztés
ÜnnepekSzerkesztés
Lásd mégSzerkesztés
További információkSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
- ↑ hivatalos (becslés)
- ↑ Archivált másolat. [2009. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ Clive Holes. Modern Arabic: Structures, Functions, and Varieties. Georgetown University Press, 75. o. (2004. március 28.). ISBN 978-1-58901-022-2
- ↑ Ali Alawi: Ali's roadtrip from Bahrain to Kuwait (PHOTOS). „The trip to Kuwait – a country that has built a deep connection with people in the Arabian Gulf thanks to its significant drama productions in theater, television, and even music – started with 25 kilometers of spectacular sea view”
- ↑ The Sustainable City VIII (2 Volume Set): Urban Regeneration and Sustainability, Volume 179 of WIT Transactions on Ecology and the Environment. Ashurst, Southampton, UK: WIT Press, 599. o. (2014. március 28.). ISBN 978-1-84564-746-9
