Katar

	Katari Állam
	Davlat Katar; دولة قطر (arabul)
; Katar zászlaja	; Katar címere
	Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri;
Fővárosa	Doha
	é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″
Államforma	monarchia
	Vezetők
Emír	Tamím bin Hamád
Miniszterelnök	Abdullah bin Nasszer
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol
Függetlenség	Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása	1971. szeptember 1.
Függetlenség elismerése	1971. szeptember 3.
Tagság	Lista ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga, Frankofónia
	Népesség
Népszámlálás szerint	2 168 673 fő (2013)
Becsült	2 174 035 fő (2014)
Népsűrűség	195,34 fő/km²
Főbb etnikumok	arab, indiai, filippínó
Vallások	iszlám, hinduizmus, kereszténység
GDP	2018-as becslés
Összes	183,807 milliárd USD (56.) ; PPP: 357,338 milliárd USD
Egy főre jutó	66 202 USD (6.) ; PPP: 128 702 USD
HDI (2018)	0,856 (37.) – magas
	Földrajzi adatok
Terület	11 437 km²
Rangsorban	158.
Víz	0,8%
Időzóna	AST (UTC+3)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	katari riál (QAR)
Nemzetközi gépkocsijel	Q
Hívószám	+974
Segélyhívó telefonszám	999; 112;
Internet TLD	.qa
Villamos hálózat	240 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	D és G típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat.

Katar (arabul قطر IPA: [ˈqɑtˁɑr]; hivatalosan Katari Állam,^[6] arabul دولة قطر, Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a kilencede. A világon Katarban a legmagasabb az egy főre jutó hazai össztermék (GDP): 2010-ben 90 000 USD/fő volt,^[7]^[8]^[9] 2012-ben 102 800 USD/fő (becslés).^[10]^[11] A volt brit protektorátus 1971 óta független.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Katar domborzati térképe

Az ország nagy része sivatag

DomborzatSzerkesztés

Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.

VízrajzSzerkesztés

Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.

ÉghajlatSzerkesztés

A tél enyhe, a nyár nagyon forró és párás.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.

TörténelemSzerkesztés

A Zubara erőd

A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét. 1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban Katar volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása. Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni jelenlegi emír

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Katar kerületei

Al Shamal
Al Khor
Al-Shahaniya
Umm Salal
Al Daayen
Ad-Dawhah
Al Rayyan
Al Wakrah

Védelmi rendszerSzerkesztés

Bővebben: Katar hadereje

NépességSzerkesztés

A katari népesség korfája

Alwakhra mecset Dohában

Általános adatokSzerkesztés

Városi lakosság aránya: 93%.
Születéskor várható élettartam: férfiaknál 71 év, nőknél 76 év.
Népességnövekedés: 2,87%.
Írástudatlanság: 17,5%.

Legnépesebb településekSzerkesztés

A főváros, Doha egy képe

Bővebben: Katar települései

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az arab, beszélt nyelv még az angol is.

A lakosság etnikai összetétele: 20% katari arab, 20% egyéb arab, 20% indiai, 13% nepáli, 10% Fülöp-szigeteki, 7% pakisztáni, 5% srí lankai és 5% egyéb.^[12]

Vallási összetétel 2004-ben: 77% muszlim (ennek kb. 90%-a szunnita, 5%-a síita), 8%-a keresztény és 15%-a más vallású.^[13]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Olajfúrótorony az Arab-öbölben

A Pearl nevű mesterséges félsziget építése (2009.)

Általános adatokSzerkesztés

Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet vezetett be a halídzsit.

Hazai össztermék (GDP)/fő: 68 871 USD (2009-ben).
Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 67%, szolgáltatások 32%.
Munkanélküliség: 2,7%.
Munkaerő: 280 122 fő.
Infláció: 1,9% (2002-ben).

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

IparSzerkesztés

KereskedelemSzerkesztés

A katari export megoszlása

Exportcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
Importtermékek: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.
Fontosabb kereskedelmi partnerek: Japán, Franciaország, Dél-Korea, USA, Egyesült Királyság, Szingapúr.

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

A dohai nemzetközi repülőtér egy része

Katarban nincs vasút. A közúthálózat 1230 km műút. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.^[14]

Lásd még: Dohai nemzetközi repülőtér

KultúraSzerkesztés

Qatar University (egyetem) egy épülete, Doha

Bővebben: Katar világörökségi helyszínei

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

Khalifa Nemzeti Stadion Dohában

2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapatvilágbajnokságot.
2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
Itt kerül sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.^[15]
2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.^[16]

ÜnnepekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

↑ Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
↑ Világbank-adatbázis
↑ Hivatalos népességszámláló. [2012. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
↑ http://www.hdr.undp.org/en/2018-update
↑ fvm.hu
↑ Qatar - Economy. CIA - The World Factbook. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
↑ Qatar's GDP! Richest in the world?. qatarliving.com. (Hozzáférés: 2011. június 8.)^{[halott link]}
↑ Qatar country report. Global Finance magazine. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
↑ http://www.indexmundi.com/qatar/gdp_per_capita_(ppp).html
↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/qa.html
↑ http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
↑ http://pewforum.org/Muslim/Mapping-the-Global-Muslim-Population%286%29.aspx
↑ The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
↑ Origo.hu 2010
↑ Ihf.info 2011

Felhasznált forrásokSzerkesztés

↑ fvm.hu: Országnévjegyzék (PDF)^{[halott link]} Vidékfejlesztési Minisztérium
↑ Origo.hu 2010: „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) Sport >> Focivilág
↑ Ihf.info 2011: „Denmark and Qatar host World Championships 2015”, ihf.info, 2011. január 27. (Hozzáférés ideje: 2011. január 27.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Katar témájú médiaállományokat.

Katar kormányának weboldala (angolul) és (arabul)
The world factbook
University of Colorado–Boulder Libraries
Wikivoyage
Wikimedia atlasz
NOL: Katar külpolitikájáról

Az arab világ portálja
Földrajzportál

[1] Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)

[8c14cb4b8567b731d8e10b136e04434d0c2c462e-2] Világbank-adatbázis

[3] Hivatalos népességszámláló. [2012. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)

[4] ttps://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=

[5] ttp://www.hdr.undp.org/en/2018-update

[fvm.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] vm.hu

[7] Qatar - Economy. CIA - The World Factbook. (Hozzáférés: 2011. június 8.)

[8] Qatar's GDP! Richest in the world?. qatarliving.com. (Hozzáférés: 2011. június 8.)^{[halott link]}

[9] Qatar country report. Global Finance magazine. (Hozzáférés: 2011. június 8.)

[10] ttp://www.indexmundi.com/qatar/gdp_per_capita_(ppp).html

[11] ttps://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/qa.html

[12] ttp://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm

[13] ttp://pewforum.org/Muslim/Mapping-the-Global-Muslim-Population%286%29.aspx

[14] The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)

[Origo.hu_2010_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15] Origo.hu 2010

[Ihf.info_2011_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16] Ihf.info 2011

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]