Bahrein

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Bahreini Királyság
مملكة البحرين (Mamlakatu l-Bahrajn)
Bahrein zászlaja Bahrein címere
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk Nemzeti himnusz: Bahrainuná
Fővárosa	Manáma
é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″26.0675, 50.551111
Államforma	monarchia
Vezetők
Malik	Hamad ibn Ísza Ál Halífa
Miniszterelnök	Halífa ibn Szalmán Ál Halífa
Koronaherceg	Szalmán ibn Hamad ibn Ísza Ál Halífa
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol, újperzsa, urdu
független	1971
Tagság	Lista ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	1 332 171 fő (2013) +/-
Rangsorban	155
Becsült	1 490 000 fő (2018)
Rangsorban	155
Népsűrűség	1150 fő/km²
GDP
Egy főre jutó	20 759
Földrajzi adatok
Terület	765 km²
Időzóna	UTC+03:00 (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Bahreini dinár (BHD)
Nemzetközi gépkocsijel	BRN
Hívószám	973
Segélyhívó telefonszám	999 112
Internet TLD	.bh
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahreini Királyság témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Bahrein domborzati térképe

A Rózsás flamingók őshonosak a szigeten

Domborzat

Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz

Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.

Éghajlat

Télen enyhe az időjárás. Nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

Az ókori Mezopotámiában sumerül Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:

Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

Akkád neve Dilmun.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

A világörökség része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza

Ókor

I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként

Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.

Arad erődje, 15. századi építmény

1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között

A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította a bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave ellenőrré való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnan a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.

Államszervezet és közigazgatás

Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király

Manama látképe

Manama egy más nézetből

Muharrak (az előtérben) és Manama (a háttérben)

Muharrak tengerpartja

Egy mecset a szigeten

Alkotmány, államforma

Örökletes alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Főváros (Manáma) Centrum Muharrak Észak Dél

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

• Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év
• Népességnövekedés: 1,61%
• Csecsemőhalandóság: 11‰
• Írástudatlanság: 10,9%
• Városi lakosság aránya: 93%
• Férfiak/nők aránya: 1,28

Legnépesebb települések

Bahrein városai
Rangsor	Név		Lakosság			Régió
	Latin betűkkel	arab betűkkel	1991-es népszámlálás	2001-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Manáma	المنامة	127 978	143 035	147 074	Manama
2.	el-Muharrak	المحرق	74 245	91 307	97 458	el-Muharrak
3.	er-Rifá el-Garbi	الرفاع الغربي	45.596	79 550	94 344	er-Rifá
4.	Madínat Hamad	مدينة حمد	29 055	52 718	65 466	Hamad
5.	Aali	عالي	n.a.	47 529	55 052	el-Vuszta
6.	Madínat Ísza	مدينة عيسى	34 509	36 833	38 090	Madínat Ísza
7.	Szitra	سترة	36 800	34 317	37 657	Szitra
8.	el-Budajja	البديع	n.a.	30 702	33 700	es-Samalijja
9.	Dzsid Hafsz	جد حفص	44 800	30 099	31 735	Dzsid Hafsz
10.	el-Malikijja	المالكية	n.a.	13 658	14 573	el-Garbijja
11.	el-Hidd	الحد	8 610	11 637	12 797	el-Hidd

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.

A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).

A lakosság 85%-a muszlim (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.

Szociális rendszer

Az egészségügyi ellátás ingyenes.

Gazdaság

Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye

Manama egy képe

A Batelco telekommunikációs társaság egy hálózati központja

Általános adatok

Olajipari ország. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 19 817 USD (2009)
• Munkanélküliség: 15%
• Munkaerő: 295 000 fő
• Infláció: 0,5% (2002)

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

Ipar

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

Kereskedelem

• Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
• Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Szaúd-Arábia, USA, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Dél-Korea.

A szigetet Szaúd-Arábiával összekötő híd

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.

Közlekedés

• Közúthálózat hossza 3261 km.
• Repülőterek száma: 4 (a Bahreini nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében).
• Kikötők száma: 3
• Kereskedelmi hajóflotta: 7 hajó (234 599 BRT)

Kultúra

• Internethasználat: 21%

A Nemzeti Múzeum épülete

Oktatási rendszer

Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.

Kulturális intézmények

Tudomány

A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

A turizmus fellendítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (luxusszállodák, golfpályák, búvárkodás).

Javasolt oltás a turistáknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)

Sport

A Formula–1 bahreini pályájának egy része

Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta Rashid Ramzi a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és kétéves eltiltást szabott ki rá.

• Bővebben: Bahrein az olimpiai játékokon

A Bahreini labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es Ázsia Kupán elért 4. helye volt.

• Bővebben: Bahreini labdarúgó-válogatott

2004 óta megrendezésre kerül a Formula–1 bahreini nagydíj is. A versenynaptárban általában a negyedik helyen áll. 2011-ben elmaradt a verseny az országban uralkodó helyzet miatt.

Ünnepek

Ásúrá ünnep

December 16. - Nemzeti ünnep - A függetlenség napja 1971

Források

• http://www.mdgmonitor.org/factsheets_00.cfm?c=BHR
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Nagy Világatlasz országlexikonnal és tematikus fejezetekkel. NYÍR-KARTA Bt., Nyíregyháza, 2005. 2., javított kiadás. ISBN 963 951699-6 CM

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bahrein témájú médiaállományokat.

• Bahrain Virtual Guide – Bahrein turizmus info (angolul)
• Bahrein - linkgyűjtemény
• Miért áll a bál a Perzsa-öbölben?