Rózsás flamingó

Rózsás flamingó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Columbea;
Csoport:	Mirandornithes;
Rend:	Flamingóalakúak (Phoenicopteriformes);
Család:	Flamingófélék (Phoenicopteridae);
Nem:	Phoenicopterus;
Faj:	P. roseus;
Tudományos név
	Phoenicopterus roseus; (Pallas, 1811)
Szinonimák
	Phoenicopterus ruber roseus
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rózsás flamingó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás flamingó témájú médiaállományokat és Rózsás flamingó témájú kategóriát.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) a madarak osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe és a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus roseus) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). A három típusról ma is gyakran a rózsás flamingó alfajaiként beszélnek (Phoenicopterus ruber roseus, Phoenicopterus ruber ruber és Phoenicopterus ruber chilensis).

Származása, elterjedése

Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vízű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.

Kedvelt állatkerti madár: Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Győri Állatkertben és a Debreceni Állatkertben is látható.

Megjelenése, felépítése

Testhossza 125–145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–165 centiméter, testtömege 2,1–3 kilogramm; a tojó kisebb és könnyebb, mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halványrózsaszín, a szárnya felső része sötétrózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól.

Röpképe

Életmódja

Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja annak felszínét. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Egyik legkedvesebb tápláléka a héjatlan levéllábú rákok (Anostraca) rendjébe tartozó sórák (sóféreg, Artemia salina).

Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Az állatkertekben mindig levágják az egyik szárnyukról az evezőtollakat, hogy ne tudjanak elrepülni.

A legidősebb ismert rózsás flamingó 83 évet élt az ausztráliai Adelaide állatkertben.^[1]

Szaporodása

Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.

Jegyzetek

↑ „Vének tanácsa” a flamingóknál. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
Fővárosi Állat- és Növénykert, tájékoztató
http://www.zoogyor.com/index.php/hu/madar-adatlapok/98-rozsas-flamingo

Külső hivatkozások

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] „Vének tanácsa” a flamingóknál. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)

[1]