Dél-Európa
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik.
A szűkebb értelemben vett Dél-EurópaSzerkesztés
A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint ebbe a régióba az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai, valamint a kettő között elhelyezkedő földközi-tengeri szigetek tartoznak:
- Ibériai-félsziget:
Andorra
Portugália
Spanyolország
Gibraltár – az Egyesült Királyság függő területe
- Appennini-félsziget:
Málta
A felsoroltakon kívül szokás Dél-Európához sorolni 
Franciaország egyes déli, mediterrán területeit (Korzika, Földközi-tenger partvidéke, esetenként Pireneusok), valamint velük együtt ide sorolható 
Monaco is.
Az Ibériai-félsziget országait egyes felosztások Délnyugat-Európa néven külön régiónak is tekintik.
Dél-Európa tágabb értelembenSzerkesztés
.png)
Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el, tehát Délkelet-Európa nagy részét is.
A szűkebb értelemben vett Dél-Európa országain kívül ide tartozik még:
- Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia
- Törökország európai része (Kelet-Trákia)[1]
- Ciprus[1]
A hidegháború idején politikai szempontok alapján szokás volt Görögországot (valamint Ciprust és Törökország európai területét) Dél-Európához, míg a többi balkáni államot Délkelet-Európához sorolni. Egyes felosztások kulturális szempontok alapján azóta is inkább Dél-Európához sorolják Görögországot, elkülönítve a balkáni térségtől.
A tágabb földrajzi meghatározásSzerkesztés
Földrajzi szempontból a tágabban értelmezett Dél-Európa az európai földrész egész déli felét is jelentheti. Ez a meghatározás azonban szükségszerűen viszonylagos, mivel a térségnek nincsenek pontos határai.
Az Alpok hegység fizikai határt képez Olaszország és Közép-Európa között, a Pireneusok pedig Nyugat-Európa és Dél-Európa között, ez határ azonban eltűnik Franciaország délkeleti részén, ahol Európa déli és északi fele világos határ nélkül találkozik. Ugyanígy, Európa keleti részén sem határozható meg egy egyértelmű határvonal.
Az ENSZ geopolitikai meghatározásaSzerkesztés
Az ENSZ saját hivatalos jelentéseiben és publikációiban régió elnevezéssel csoportosítja az országokat. Ez a csoportosítás gyakran önkényes, elsősorban az országhatárok alapján határozzák meg az egyes régiókat, így Dél-Európát is. Ez a gyakorlat olyan furcsaságokhoz vezet, hogy a földközi-tengeri Korzika szigetét (mivel Franciaországhoz tartozik) nem sorolják Dél-Európához, de például a németlakta Dél-Tirolt igen (mivel Olaszország részét alkotja).
Éghajlati meghatározásSzerkesztés
Dél-Európa éghajlatát talán mediterránként lehetne legjobban meghatározni. Legtöbben úgy tartják, hogy a jól ismert hagyományos élelmiszerek jelentős részének eredete is a mediterrán éghajlathoz köthető, mint például az olajbogyó, a bor és a búza kultúrája.
A mediterrán éghajlati övben igen hasonló tájakat láthatunk (száraz dombok, kis síkságok, tűlevelű erdők, olajfák) és az állatvilág is igen jellemző.
Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát.
Nyelvi és kulturális meghatározásSzerkesztés
A térség újlatin (spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha „Latin-Európának” is.
Az országok népessége, területeSzerkesztés
| Ország | Terület (km²) |
Népesség (2016)[2] |
Népsűrűség (per km²) |
Főváros |
|---|---|---|---|---|
 Albánia
|
28 748 | 2 926 348 | 111 | Tirana |
 Andorra
|
468 | 77 281 | 180 | Andorra la Vella |
 Horvátország
|
56 594 | 4 213 265 | 81 | Zágráb |
 Gibraltár (UK)
|
6,8 | 34 408 | 4328 | |
 Görögország
|
131 990 | 11 183 716 | 85 | Athén |
 Málta
|
316 | 429 362 | 1307 | Valletta |
 Montenegró
|
13 812 | 628 615 | 50 | Podgorica |
 Olaszország
|
301 338 | 59 429 938 | 200 | Róma |
 Portugália
|
92 090 | 10 371 627 | 114 | Lisszabon |
 San Marino
|
61 | 33 203 | 501 | |
 Spanyolország
|
504 030 | 46 347 576 | 93 | Madrid |
 Törökország (európai rész)
|
23 764 | 10 620 739 | 447 | Ankara |
 Vatikán
|
0,44 | 801 | 1877 |
Legnagyobb agglomerációkSzerkesztés
| Városi terület | Állam | Népesség (2016)[3] |
Népsűrűség (fő/km²) | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Isztambul (európai rész) | TUR
|
8 963 431 | 2620 |
| 2 | Madrid | ESP
|
6 171 000 | 4600 |
| 3 | Milánó | ITA
|
5 257 000 | 2800 |
| 4 | Barcelona | ESP
|
4 693 000 | 4300 |
| 5 | Róma | ITA
|
3 906 000 | 3400 |
| 6 | Nápoly | ITA
|
3 706 000 | 3600 |
| 7 | Athén | GRE
|
3 484 000 | 5000 |
| 8 | Lisszabon | POR
|
2 666 000 | 2800 |
| 9 | Marseille | FRA
|
1 578 000 | 3600 |
| 10 | Valencia | ESP
|
1 570 000 | 5700 |
Külső hivatkozásokSzerkesztés
MegjegyzésSzerkesztés
- ↑ a b Az ENSZ ezeket az országokat Nyugat-Ázsiához sorolja.
- ↑ ESA.UN.org - United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. Retrieved 10 September 2017.
- ↑ United Nations: World Urbanization Prospects. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
