Dél-Európa

az európai földrész egyik régiója

Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik.

Partíció a Római Birodalom alábbi populációk és földrajzi területek.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa szerkesztés

 
Dél-Európa országai pirossal jelölve, a Dél-Európához sorolt területek piros vonallal határolva.

A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint ebbe a régióba az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai, valamint a kettő között elhelyezkedő földközi-tengeri szigetek tartoznak:

A felsoroltakon kívül szokás Dél-Európához sorolni   Franciaország egyes déli, mediterrán területeit (Korzika, Földközi-tenger partvidéke, esetenként Pireneusok), valamint velük együtt ide sorolható   Monaco is.

Az Ibériai-félsziget országait egyes felosztások Délnyugat-Európa néven külön régiónak is tekintik.

 
Európa régiói a CIA World Factbook szerint, Dél-Európa zölddel, Délnyugat-Európa pirossal jelölve

Dél-Európa tágabb értelemben szerkesztés

 
Európa régiói az ENSZ szerint, Dél-Európa zölddel jelölve
 
Európa régiói az EuroVoc szerint, Dél-Európa sárgával jelölve

Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el, tehát Délkelet-Európa nagy részét is.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa országain kívül ide tartozik még:

A hidegháború idején politikai szempontok alapján szokás volt Görögországot (valamint Ciprust és Törökország európai területét) Dél-Európához, míg a többi balkáni államot Délkelet-Európához sorolni. Egyes felosztások kulturális szempontok alapján azóta is inkább Dél-Európához sorolják Görögországot, elkülönítve a balkáni térségtől.

A tágabb földrajzi meghatározás szerkesztés

Földrajzi szempontból a tágabban értelmezett Dél-Európa az európai földrész egész déli felét is jelentheti. Ez a meghatározás azonban szükségszerűen viszonylagos, mivel a térségnek nincsenek pontos határai.

Az Alpok hegység fizikai határt képez Olaszország és Közép-Európa között, a Pireneusok pedig Nyugat-Európa és Dél-Európa között, ez határ azonban eltűnik Franciaország délkeleti részén, ahol Európa déli és északi fele világos határ nélkül találkozik. Ugyanígy, Európa keleti részén sem határozható meg egy egyértelmű határvonal.

Az ENSZ geopolitikai meghatározása szerkesztés

Az ENSZ saját hivatalos jelentéseiben és publikációiban régió elnevezéssel csoportosítja az országokat. Ez a csoportosítás gyakran önkényes, elsősorban az országhatárok alapján határozzák meg az egyes régiókat, így Dél-Európát is. Ez a gyakorlat olyan furcsaságokhoz vezet, hogy a földközi-tengeri Korzika szigetét (mivel Franciaországhoz tartozik) nem sorolják Dél-Európához, de például a németlakta Dél-Tirolt igen (mivel Olaszország részét alkotja).

Éghajlati meghatározás szerkesztés

Dél-Európa éghajlatát talán mediterránként lehetne legjobban meghatározni. Legtöbben úgy tartják, hogy a jól ismert hagyományos élelmiszerek jelentős részének eredete is a mediterrán éghajlathoz köthető, mint például az olajbogyó, a bor és a búza kultúrája.

A mediterrán éghajlati övben igen hasonló tájakat láthatunk (száraz dombok, kis síkságok, tűlevelű erdők, olajfák) és az állatvilág is igen jellemző.

Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát.

Nyelvi és kulturális meghatározás szerkesztés

A térség újlatin (spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha „Latin-Európának” is.

Az országok népessége, területe szerkesztés

Ország Terület
(km²)
Népesség
(2016)[2]
Népsűrűség
(per km²)
Főváros
  Albánia 28 748 2 926 348 111 Tirana
  Andorra 468 77 281 180 Andorra la Vella
  Horvátország 56 594 4 213 265 81 Zágráb
  Gibraltár (UK) 6,8 34 408 4328
  Görögország 131 990 11 183 716 85 Athén
  Málta 316 429 362 1307 Valletta
  Montenegró 13 812 628 615 50 Podgorica
  Olaszország 301 338 59 429 938 200 Róma
  Portugália 92 090 10 371 627 114 Lisszabon
  San Marino 61 33 203 501
  Spanyolország 504 030 46 347 576 93 Madrid
  Törökország (európai rész) 23 764 10 620 739 447 Ankara
  Vatikán 0,44 801 1877

Legnagyobb agglomerációk szerkesztés

Városi terület Állam Népesség
(2016)[3]
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Isztambul (európai rész)   TUR 8 963 431 2620
2 Madrid   ESP 6 171 000 4600
3 Milánó   ITA 5 257 000 2800
4 Barcelona   ESP 4 693 000 4300
5 Róma   ITA 3 906 000 3400
6 Nápoly   ITA 3 706 000 3600
7 Athén   GRE 3 484 000 5000
8 Lisszabon   POR 2 666 000 2800
9 Marseille   FRA 1 578 000 3600
10 Valencia   ESP 1 570 000 5700

Külső hivatkozások szerkesztés

Megjegyzés szerkesztés

  1. a b Az ENSZ ezeket az országokat Nyugat-Ázsiához sorolja.
  2. ESA.UN.org - United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. Retrieved 10 September 2017.
  3. United Nations: World Urbanization Prospects. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 24.)