Andorra

törpeállam Dél-Európában

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).

Andorrai Fejedelemség
Principat d'Andorra (katalán)
Andorra zászlaja
Andorra zászlaja
Andorra címere
Andorra címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (latin)
(Egységben erősebb az erény)
Nemzeti himnusz: El Gran Carlemany

Fővárosa Andorra la Vella
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′
Államforma parlamentáris választói diarchia
Vezetők
Francia társherceg Emmanuel Macron
Spanyol társherceg Joan-Enric Vives i Sicília
Miniszterelnök Xavier Espot Zamora
Törvényhozás Völgyek Általános Tanácsa
Hivatalos nyelv katalán
Beszélt nyelvek francia, spanyol, portugál
Függetlenség Aragón Koronától
Andorrai szerződés 1278
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint85 101 fő (2023)[1]
Rangsorban185
Becsült76 177[2] fő (2018)
Rangsorban185
Népsűrűség164 fő/km²
Rangsorban 53.
Főbb etnikumok andorraiak 49%
spanyolok 25%
portugálok 12%
franciák 4%
Vallások római katolikus 88,2%[3]
GDP2018
Összes3 218 000 millió USD[4] (155.)
PPP: 3 327 000 millió USD[5] (2015)
Egy főre jutó42 030 USD[6] (23.)
PPP: 49 900 USD[7]
HDI (2017) 0,858[8] (35.) – magas
Gini-index 27,21
Írástudatlanság 0%
Földrajzi adatok
Terület467,63 km²
Rangsorban 178.
Víz0,26%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel AND
Hívószám +376
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 116
  • 118
Internet TLD.ad
Villamos hálózat 230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó C és F típus
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

 
Andorra domborzati térképe

Domborzat szerkesztés

Andorra a Pireneusokban fekszik, az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, legmagasabb pontja a Coma Pedrosa 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben Spanyolország felé halad fő vízfolyása, a Valira folyó.

Vízrajza szerkesztés

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.

 
Az Estanys de Juclar

Andorra északkeleti részén található az Estanys de Juclar, az állam legnagyobb tava, amelynek 21,3 hektár a kiterjedése.[9]

Éghajlat szerkesztés

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár nyáron általában 2500 méter felett van.

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.

Nemzeti parkjai szerkesztés

Andorrának három apró nemzeti parkja van. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre fekszik.

Természeti világörökségei szerkesztés

Történelem szerkesztés

A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később az Urgelli egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell székhelyű Urgelli egyházmegye püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgelli püspök által küldött csendőrök kiűzték az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
Andorrai táj télen
 
El Pas de la Casa

Alkotmány, államforma szerkesztés

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.

Jelenlegi társhercegek:

 
Joan-Enric Vives i Sicília, Andorra spanyol társfejedelme és Urgell püspöke
 
Emmanuel Macron, Andorra francia társfejedelme és Franciaország elnöke

Francia társherceg: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

Politikai pártok szerkesztés

  • Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
  • Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
  • Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
  • Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta szerkesztés

Közigazgatási beosztás szerkesztés

 
Encamp

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

 

Védelmi rendszer szerkesztés

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata. Az országban nincs se hadsereg, se honvédelmi minisztérium.

Népessége szerkesztés

 
Santa Coloma, Andorra la Vella

Általános adatok szerkesztés

Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:

  • Népsűrűség: 150,7 fő/km²
  • Népességnövekedés: 0,842%
  • Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfiak: 80,62, nők: 86,62)

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1910 és 2023 között
Lakosok száma
5231
19 646
28 231
36 063
48 458
61 003
65 399
81 292
73 105
85 101
1910196619731980198719932000200720162023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések szerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás szerkesztés

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.

A domináns vallás a római katolikus, a lakosság 88,2%-a. Az ország védőszentje a Meritxelli Szűzanya. Habár ez nem hivatalos államvallás, az alkotmány elismer egy különleges viszonyt a katolikus egyházzal, felajánlva bizonyos kiváltságokat számára. Más keresztény felekezetek: anglikán egyház, Egyesítő Egyház, Új Apostoli Egyház. A kis muszlim közösség elsődlegesen észak-afrikai menekültekből áll. Egy kis hindu és bahá'i közösség is létezik, és nagyjából 100 zsidó is él itt.

Állampolgárság szerkesztés

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Általános adatok szerkesztés

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá,[11] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

Ipar szerkesztés

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízerőműveiben termelt villamosenergia.

Szolgáltatás szerkesztés

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

Kereskedelem szerkesztés

  • Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
  • Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatok szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

 
Egy buszmegálló, valamint Francesc Cairat mellszobra Sant Julià de Lòriában

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra közlekedése

Telekommunikáció szerkesztés

Hívójel prefix C3
ITU zóna 37
CQ zóna 14

Kultúra szerkesztés

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.

Gasztronómia szerkesztés

Az andorrai konyha katalán-francia keveredésből jött létre.[12][13] Hegyvidéki területként nagy szerepe van az étkezésben a vadhúsoknak és a gombáknak.[12] Az ország nagy gondot fordít kulináris hagyományainak megőrzésére, s e célból létrehozta a Receptari de Gastronomia Andorrana nevű receptkánont.[13]

Andorra nemzeti étele az escudella nevű pörkölt, amelyet főleg télen esznek és karácsonykor elmaradhatatlan fogásnak számít.[12] Ezt a fogást többféle húsösszetevő alkotja, úgy mint baromfi-, borjú és sertéshús, ezenkívül adnak hozzá káposztát, krumplit, fehérbabot és csicseriborsót is.[12]

Rendkívül elterjedt az éticsiga fogyasztása.[12] Készítésének speciális andorrai módja, hogy a csigát előzetesen kemencében pörkölik, majd olívaolajjal, sóval, paprikával és fokhagymás majonézzel tálalva fogyasztják.[12] A csiga elkészítésének másik népszerű változata a faszénen történő grillezzés, amit aztán fűszerrel és birsalmalekvárral történő ízesítés kísér.[13]

A vadhúsok közül a leggyakoribb és legkedveltebb a nyúl.[12] A zöldségek közül a legnépszerűbb a cikória.[12]

Andorrában a hagyományos helyi ételeket kínáló éttermeket abordes-nek nevezik. A szó eredetileg a csűrt vagy az istállót takarja, ahol régen az emberek a megtermelt élelmet, takarmányt és gabonát helyezték el, valamint elszállásolták háziállataikat.[13]

Turizmus szerkesztés

Sport szerkesztés

Ünnepek szerkesztés

Egyéb témák szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
  • Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. 13–70. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6  

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.