Andorra
Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).
Földrajz szerkesztés
Domborzat szerkesztés
Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.
Vízrajza szerkesztés
A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.
Andorra északkeleti részén található az Estanys de Juclar, az állam legnagyobb tava, amelynek 21,3 hektár a kiterjedése.[9]
Éghajlat szerkesztés
Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár nyáron általában 2500 méter felett van.
Élővilág, természetvédelem szerkesztés
Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.
Nemzeti parkjai szerkesztés
Andorrának három apró nemzeti parkja van. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre fekszik.
Természeti világörökségei szerkesztés
- Madriu–Perafita-Claror-völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.[10]
Történelem szerkesztés
A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később az Urgelli egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell székhelyű Urgelli egyházmegye püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgelli püspök által küldött csendőrök kiűzték az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
Államszervezet és közigazgatás szerkesztés
Alkotmány, államforma szerkesztés
Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.
Jelenlegi társhercegek:
.jpg)
.jpg)
Francia társherceg: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke
Lásd még: Andorra társhercegeinek listája
Politikai pártok szerkesztés
- Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
- Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
- Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
- Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)
Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta szerkesztés
| Sorszám | Név | Hivatalba lépés ideje | Hivatali idő vége | Párt |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Òscar Ribas Reig | 1982. január 8. | 1984. május 21. | Partit Nacional Liberal |
| 2 | Josep Pintat-Solans | 1984. május 21. | 1990. január 12. | Partit Conservador |
| 3 | Òscar Ribas Reig | 1990. január 12. | 1994. december 7. | Agrupament Nacional Democràtic |
| 4 | Marc Forné Molné | 1994. december 7. | 2005. május 27. | Partit Liberal d’Andorra |
| 5 | Albert Pintat Santolària | 2005. május 27. | 2009. június 5. | Partit Liberal d’Andorra |
| 6 | Jaume Bartumeu Cassany | 2009. június 5. | 2011. április 28. | Partit Socialdemòcrata |
| 7 | Pere López Agràs (ideiglenes) | 2011. április 28. | 2011. május 12. | Partit Socialdemòcrata |
| 8 | Antoni Martí Petit | 2011. május 12. | 2019. május 16. | Demòcrates per Andorra |
| 9 | Xavier Espot Zamora | 2019. május 16. | hivatalban | Demòcrates per Andorra |
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:
|
Védelmi rendszer szerkesztés
Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata. Az országban nincs se hadsereg, se honvédelmi minisztérium.
Népessége szerkesztés
Általános adatok szerkesztés
Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:
- Népsűrűség: 150,7 fő/km²
- Népességnövekedés: 0,842%
- Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfiak: 80,62, nők: 86,62)
Népességének változása szerkesztés
| Lakosok száma | 5231 | 19 646 | 28 231 | 34 819 | 46 515 | 61 003 | 65 399 | 81 877 | 79 218 | 81 588 |
| 1910 | 1966 | 1973 | 1979 | 1986 | 1993 | 2000 | 2006 | 2013 | 2022 |
Legnépesebb települések szerkesztés
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás szerkesztés
Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.
A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.
A domináns vallás a római katolikus, a lakosság 88,2%-a. Az ország védőszentje a Meritxelli Szűzanya. Habár ez nem hivatalos államvallás, az alkotmány elismer egy különleges viszonyt a katolikus egyházzal, felajánlva bizonyos kiváltságokat számára. Más keresztény felekezetek: anglikán egyház, Egyesítő Egyház, Új Apostoli Egyház. A kis muszlim közösség elsődlegesen észak-afrikai menekültekből áll. Egy kis hindu és bahá'i közösség is létezik, és nagyjából 100 zsidó is él itt.
Állampolgárság szerkesztés
Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.
Szociális rendszer szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
Általános adatok szerkesztés
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá,[11] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.
Gazdasági ágazatok szerkesztés
Mezőgazdaság szerkesztés
A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.
Ipar szerkesztés
Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízerőműveiben termelt villamosenergia.
Szolgáltatás szerkesztés
Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.
Andorra gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.
A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.
Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.
Kereskedelem szerkesztés
- Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
- Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.
Az országra jellemző egyéb ágazatok szerkesztés
Közlekedés szerkesztés
Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.
Lásd még: Andorra közlekedése
Kultúra szerkesztés
Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.
Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.
A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.
Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.
A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.
Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
Gasztronómia szerkesztés
Az andorrai konyha katalán-francia keveredésből jött létre.[12][13] Hegyvidéki területként nagy szerepe van az étkezésben a vadhúsoknak és a gombáknak.[12] Az ország nagy gondot fordít kulináris hagyományainak megőrzésére, s e célból létrehozta a Receptari de Gastronomia Andorrana nevű receptkánont.[13]
Andorra nemzeti étele az escudella nevű pörkölt, amelyet főleg télen esznek és karácsonykor elmaradhatatlan fogásnak számít.[12] Ezt a fogást többféle húsösszetevő alkotja, úgy mint baromfi-, borjú és sertéshús, ezenkívül adnak hozzá káposztát, krumplit, fehérbabot és csicseriborsót is.[12]
Rendkívül elterjedt az éticsiga fogyasztása.[12] Készítésének speciális andorrai módja, hogy a csigát előzetesen kemencében pörkölik, majd olívaolajjal, sóval, paprikával és fokhagymás majonézzel tálalva fogyasztják.[12] A csiga elkészítésének másik népszerű változata a faszénen történő grillezzés, amit aztán fűszerrel és birsalmalekvárral történő ízesítés kísér.[13]
A vadhúsok közül a leggyakoribb és legkedveltebb a nyúl.[12] A zöldségek közül a legnépszerűbb a cikória.[12]
Andorrában a hagyományos helyi ételeket kínáló éttermeket abordes-nek nevezik. A szó eredetileg a csűrt vagy az istállót takarja, ahol régen az emberek a megtermelt élelmet, takarmányt és gabonát helyezték el, valamint elszállásolták háziállataikat.[13]
Turizmus szerkesztés
Sport szerkesztés
- Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott
- Lásd még: Andorra az olimpiai játékokon
Ünnepek szerkesztés
- január 1.: újév
- január 7.: Szent Júlia napja
- január 17.: Szent Antal napja
- március 14.: Az alkotmány napja
- május 8.: Szent Miguel napja
- május 27.:
- június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
- június 29.: Szent Péter napja
- szeptember 8.: Nemzeti ünnep (a társfejedelemségi szerződés napja 1278)
- szeptember 16.: d'Ordino napja
- december 25.: karácsony
Egyéb témák szerkesztés
- Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Departament d'Estadística
- ↑ Hivatalos becslés. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?year_high_desc=true
- ↑ Archivált másolat. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?year_high_desc=true
- ↑ Archivált másolat. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ http://hdr.undp.org/sites/default/files/2018_human_development_statistical_update.pdf
- ↑ visitandorra.com
- ↑ Madriu-Perafita-Claror Valley - UNESCO World Heritage Centre
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között
- ↑ a b c d e f g h The 10 Most Traditional Dishes From Andorra
- ↑ a b c d Andorran gastronomy
Források szerkesztés
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
- Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. 13–70. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6
További információk szerkesztés
- Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
- Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
