Katalónia
Katalónia (katalánul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.
Katalónia (Catalunya (katalán), Catalonha (okcitán), Cataluña (spanyol)) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Spanyolország | ||
Rang |
| ||
Hivatalos nyelv | |||
Székhely | Barcelona | ||
Alapítás éve | Katalán megyében: 988 Katalán alkotmányok: 1283 Generalitat: 1359 | ||
Elnök | Quim Torra | ||
Polgármester | Pere Aragonès i Garcia (2021. május 21. – , Quim Torra, Katalán Republikánus Baloldal) | ||
Körzethívószám |
+34 97- +34 93 (Barcelona) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7 747 709 fő (2022)[1] | ||
Népsűrűség | 240 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32 114 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″Koordináták: é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″ | |||
![]() | |||
Katalónia weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Katalónia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Katalán Köztársaságot (katalánul: República Catalana) a katalán parlament kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségi nyilatkozattal 2017. október 27-én.[2] A függetlenséget egy alkotmányügyi válság közepette kiáltották ki, amit a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás okozott. Miután a katalán parlament kikiáltotta Katalónia autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól, a spanyol Szenátus érvényesítette az 1978-as spanyol alkotmány 155. cikkét,[3] amely lehetővé teszi, hogy a spanyol kormány közvetlenül irányítsa az autonóm Katalóniát.[4]
FöldrajzaSzerkesztés
DomborzataSzerkesztés
Északon a Pireneusok (kat. Pirineus catalans, sp. Pirineos catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).
VízrajzaSzerkesztés
Folyói:
A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
Tavai:
Banyolesi-tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.
Állat- és növényvilágaSzerkesztés
Természetvédelmi területei
Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.
Védelem alatt álló parkjai:
- Aigüestortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional d'Aigüestortes i Estany de Sant Maurici)
- Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
- Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
- Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
- Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
- Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
- Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
- Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
- Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
- Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
- Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...
TörténelmeSzerkesztés
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyószöveggé! |
- A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
- i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
- i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
- i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
- i. e. 3. század: föníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilkar Barkasz települést alapított Barcino néven.
- Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
- 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
- 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
- 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
- 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
- IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai-ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
- 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra, és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
- 1415-ben I. Ferdinánd aragóniai királyt, miután a (törvényes) római pápával szemben XIII. Benedek avigoni (ellen)pápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király személyesen látogatta meg az akkor még Katalóniához tartozó Perpignanban, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.
- 1479-ben Katalónia és Aragónia perszonálunióba kerül Kasztíliával megőrizve nyelvét és alkotmányát.
- 1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
- 1652-ben francia kézre került és a protektorátus alatt köztársaság formában működött, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
- 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
- Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
- A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
- 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
- 1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.
- 2014. november 9-én a megjelentek 85%-a (a szavazásra jogosultak közel fele) nemzeti konzultáción a függetlenséget támogatta.
- 2015. január 14-én a CiU és a hangsúlyosan köztársasági ERC megállapodtak, hogy szeptember 27-ére a függetlenség kivívásáért előrehozott választást tartanak.
A 2017. október 1-ejei népszavazás utánSzerkesztés
- 2017. október 1-jén népszavazást rendeztek a Spanyolországtól való elszakadásról. Előzetesen mind az alkotmánybíróság, mind a kormányfő több alkalommal is törvénytelennek minősítette a népszavazást. A spanyol rendőrség nyílt erőszakkal próbálta a népszavazást megakadályozni: A szavazóhelyiségek egy részét bezárta, elrabolta az urnák egy részét és több millió szavazólapot. A szavazóhelyiségek felé tartó emberek közül több százat súlyosan megsebesített.[5]
- 2017. október 27-én a katalán parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás mellett kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A nem elszakadáspárti ellenzék kivonult a parlamentből, így ők nem adtak le szavazatot.[6][7][8]
- Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények vádjával 2017. október 30-án a spanyol állami főügyész büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.[9]
- 2019 februárjában Madridban a spanyol legfelsőbb bíróságon megkezdődött a per 12 katalán függetlenségi politikus ellen, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy 2017. október 1-jén alkotmányellenesen szerveztek függetlenségi népszavazást, majd fogadtak el katalán függetlenségi nyilatkozatot. Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetést kért különböző olyan bűncselekmények miatt, amelyekkel az ügyészség érvelése szerint veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét.[10]
- 2019. október 14-én hirdetett a spanyol legfelsőbb bíróság ítéletet a katalán politikusok ügyében: A vádlottak közül kilencre 9 és 13 év között börtönbüntetést szabott ki, három vádlottat egy időre a köztisztség viselésétől tiltott el, illetve pénzbüntetéssel sújtotta őket.[11] Az ítélet elleni tiltakozásul Barcelonában egy erőszakba torkolló tüntetés tört ki, amelyben több mint százan megsebesültek.[12]
KözigazgatásaSzerkesztés
Katalónia (Spanyolország más vidékeihez hasonlóan) tartományokra (províncies / provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipis / municipios) és a nyolc megye (vegueria / regió) képezi. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarques / comarcas).
TartományokSzerkesztés
Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:
- Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7733 km²
- Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6283 km²
- Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
- Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5886 km²
MegyékSzerkesztés
A nyolc megye (kat. vegueries / regions, sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.
JárásokSzerkesztés
A községeket az alábbi 41 járásba (kat.: "comarques", sp.:comarcas) szervezték (1936/1988):
Hivatalos (katalán) név | Spanyol név | Lakosság | Terület (km²) | Székhely |
---|---|---|---|---|
Alt Camp | - | 33 635 | 544,7 | Valls |
Alt Empordà | Alto Ampurdán | 99 321 | 1342,4 | Figueres |
Alt Penedès | Alto Penedés | 80 976 | 592,4 | Vilafranca del Penedès |
Alt Urgell | Alto Urgel | 19 105 | 1446,9 | La Seu d’Urgell |
Alta Ribagorça | Alta Ribagorza | 3477 | 426,8 | El Pont de Suert |
Anoia | - | 93 529 | 866,6 | Igualada |
Bages | - | 155 112 | 1295,2 | Manresa |
Baix Camp | - | 145 675 | 695,3 | Reus |
Baix Ebre | Bajo Ebro | 66 369 | 987,9 | Tortosa |
Baix Empordà | Bajo Ampurdán | 102 566 | 700,5 | La Bisbal |
Baix Llobregat | Bajo Llobregat | 692 892 | 486,5 | Sant Feliu de Llobregat |
Baix Penedès | Bajo Penedés | 61 256 | 295,5 | El Vendrell |
Baixa Cerdanya | Baja Cerdaña | 14 158 | 546,4 | Puigcerdà |
Barcelonès | Barcelonés | 2 093 670 | 143,1 | Barcelona |
Berguedà | Berguedá | 37 995 | 1182,5 | Berga |
Conca de Barberà | Cuenca de Barberá | 18 766 | 648,9 | Montblanc |
Garraf | - | 108 194 | 592,4 | Vilanova i la Geltrú |
Garrigues | Garrigas | 18 999 | 799,7 | Borges Blanques |
Garrotxa | Garrocha | 47 747 | 592,4 | Olot |
Gironès | Gironés | 136 543 | 575,5 | Girona |
Maresme | - | 356 545 | 396,9 | Mataró |
Montsià | Montsiá | 57 550 | 708,7 | Amposta |
Noguera | - | 34 744 | 1733,0 | Balaguer |
Osona | - | 129 543 | 1263,8 | Vic |
Pallars Jussà | Pallars Jussá | 12 057 | 1290,0 | Tremp |
Pallars Sobirà | Pallars Sobirá | 6174 | 1355,2 | Sort |
Pla de l’Estany | - | 24 347 | 262,7 | Banyoles |
Pla d’Urgell | Plana de Urgell | 29 723 | 304,5 | Mollerussa |
Priorat | Priorato | 9196 | 496,2 | Falset |
Ribera d’Ebre | Ribera de Ebro | 21 656 | 825,3 | Mora d’Ebre |
Ripollès | Ripollés | 25 744 | 958,7 | Ripoll |
Segarra | - | 18 497 | 721,2 | Cervera |
Segrià | Segriá | 166 090 | 1393,7 | Lleida |
Selva | - | 117 393 | 995,5 | Santa Coloma de Farners |
Solsonès | Solsonés | 11 466 | 998,6 | Solsona |
Tarragonès | Tarragonés | 181 374 | 317,1 | Tarragona |
Terra Alta | - | 12 196 | 740,0 | Gandesa |
Urgell | Urgel | 31 026 | 586,2 | Tàrrega |
Val d’Aran[13] | Valle de Arán | 7691 | 620,5 | Vielha |
Vallès Occidental | Vallés Occidental | 736 682 | 580,7 | Sabadell i Terrassa |
Vallès Oriental | Vallés Oriental | 321 431 | 851,9 | Granollers |
KözségekSzerkesztés
Katalóniában (Spanyolország más részeihez hasonlóan) nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:
- Barcelona tartomány – 310 település. Például: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L’Hospitalet de Llobregat, Igualada, Malgrat de Mar, El Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic …
- Tarragona tartomány – 183 település. Például: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus…
- Lleida tartomány – 230 település. Például: Balaguer, Bellver de Cerdanya, La Seu d’Urgell…
- Girona tartomány – 221 település. Például: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d’Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamós, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar…
PolitikaSzerkesztés
Katalónia parlamentje a Katalán Parlament, melybe legutóbb a 2021-es katalóniai regionális választás alkalmával választottak képviselőket.
Katalónia elnökei:
- Francesc Macià i Llussà (ERC) 1932–1933
- Lluís Companys i Jover (ERC) 1933–1940
- Josep Irla i Bosch (ERC) 1940–1954
- Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954–1980
- Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980–2003
- Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003-2006
- José Montilla Aguilera (PSC) 2006-2010
- Artur Mas i Gavarró (CiU) 2010-2016
- Carles Puigdemont i Casamajó (JxSí) 2016-
- Lásd még: Katalónia elnökeinek listája
NépességSzerkesztés
Katalóniában a várható élettartam 83 év felett van.[14]
Nyelvek megoszlása és használataSzerkesztés
Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv, Okcitán nyelv
A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.
Katalónia nyelvhasználata
Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok (2003) | |||
Anyanyelv | Saját nyelv | Általában használt nyelv | |
Katalán | 40,4% | 48,8% | 50,1% |
Kasztíliai | 53,5% | 44,3% | 44,1% |
Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai) | 2,8% | 5,2% | 4,7% |
Aráni | 0,1% | 0,0% | 0,0% |
Más nyelvek | 3,2% | 1,7% | 1,1% |
A katalán nyelv ismerete Katalóniában
A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001) | ||
Az ismeret foka | Lakosság | Százalék |
Érti a nyelvet | 5 872 202 | 94,5% |
Beszéli a nyelvet | 4 630 640 | 74,5% |
Olvas katalánul | 4 621 404 | 74,4% |
Ír katalánul | 3 093 223 | 49,8% |
2 éves kor feletti teljes lakosság | 6 215 281 |
KultúraSzerkesztés
TudománySzerkesztés
A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, Josep Comas i Solà csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.
ÉpítészetSzerkesztés
- Antoni Gaudí i Cornet (1852–1926),
- Lluís Domènech i Montaner (1850–1923),
- Josep Puig i Cadafalch (1867–1953),
- Josep Lluís Sert i López (1902–1983).
IrodalomSzerkesztés
Lásd még: Katalán irodalom
Ünnepek, szokásokSzerkesztés
Katalónia ünnepnapjai:
- április 23., Sant Jordi napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
- június 24., Sant Joan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
- szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980-ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11–ét.
GazdaságSzerkesztés
A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségűvé vált a turizmus is. A régió által megtermelt GDP éves szinten mintegy 215 milliárd euró összeget tesz ki. A terület GDP-jének ötödét az ipar adja, akárcsak a szintén közel a GDP egy ötödéért felelős turizmus. Az export összege 2016-ban mintegy 64 milliárd euró volt.[14]
MezőgazdaságSzerkesztés
A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A campo secanót (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az árpa, a búza és a hüvelyesek. A campo regadíón (öntözött földön) citrusfélék, gabona, szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország és Katalónia a világ első olajbogyótermesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).
Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az 1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák.
IparSzerkesztés
Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.
Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, ami jelenleg a Volkswagen csoport tagja.
KereskedelemSzerkesztés
IdegenforgalomSzerkesztés
2016-ban a régióba mintegy 17 400 000 fő látogatott külföldről.[14]
Üdülőturizmus a tengerparton
- A Costa Brava üdülőhelyei: Llançà, Port de la Selva, Cadaqués, Roses, l'Estartit, Begur, Palafrugell, Palamós, Sant Antoni de Calonge, Platja d'Aro, S'Agaró, Sant Feliu de Guíxols, Tossa de Mar, Lloret de Mar, Blanes.
- A Costa Maresme / Costa del Maresme üdülőhelyei: Malgrat de Mar, Santa Susanna, Pineda de Mar, Calella, Sant Pol de Mar.
- A Costa Daurada üdülőhelyei: Torredembarra, Sitges, Salou, Cambrils, l'Ampolla, Sant Carles de la Ràpita, Miami Platja
Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Val d’Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).
* A kulturális turizmus célpontjai, nevezetességek
Katalónia UNESCO világöröksége:
- Antoni Gaudí épületei: a Güell park (Parc Güell), Barcelona, a Güell-palota (Palau Güell), Barcelona, a Casa Milà, Barcelona, a Casa Batlló, Barcelona, a Casa Vicens, Barcelona, a Sagrada Família egy részlete, Barcelona, a Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
- Lluís Doménech i Montaner épületei: A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona,
- Poblet-kolostor (Monestir de Santa Maria de Poblet)
- Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tàrraco), Tarragona.
KözlekedésSzerkesztés
Repülőterek
- Aeroport Internacional de El Prat – El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
- Aeroport de Girona-Costa Brava – Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
- Aeroport de Reus – Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
- Aeroport de Sabadell – Sabadelli Repülőtér.
- Aeroport de Lleida-Alguaire – Lleidai Repülőtér (2007–2009)
Kikötők
SportSzerkesztés
Jelentős sporteseményekSzerkesztés
- 1992: XXV. Nyári Olimpiai Játékok (Barcelona)
- 1982: 1982-es labdarúgó-világbajnokság (Barcelona, részben)
Minden esztendőben:
- Formula–1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
- MotoGP – Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (kat. Gran Premi de Catalunya de MotoGP, sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
- Rally Costa Brava (Lloret de Mar).
SportklubokSzerkesztés
- FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) – Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
- RCD Espanyol (Barcelona) – Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.
- Girona FC, teljes nevén Girona Fútbol Club gironai székhelyű labdarúgócsapat, mely 2017-18-ban az élvonalban szerepel.
SportlétesítményekSzerkesztés
- Formula–1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
- Camp Nou – FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
- Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico – Barcelona, Montjuich)
- RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonès), épült: 2003–2009
SportolókSzerkesztés
- A labdarúgás katalán származású legendái és játékosai: José Samitier (1902–1972), Ricardo Zamora Martínez (1901–1978), Carles Puyol i Saforcada (1978), Víctor Valdés Arribas (1982), Xavier Hernández Creus (1980), Gerard Piqué (1987).
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.idescat.cat/indicadors/?id=anuals&n=10328&col=1
- ↑ „Catalan parliament votes to declare independence from Spain”, Guardian, 2017. október 27. (Hozzáférés ideje: 2017. október 27.)
- ↑ „Catalans declare independence from Spain”, BBC News, 2017. október 27. (Hozzáférés ideje: 2017. október 27.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Catalan crisis: Spain PM Rajoy demands direct rule”, BBC, 2017. október 27. (Hozzáférés ideje: 2017. október 27.)
- ↑ https://mno.hu/kulfold/ezrevel-gyulekeznek-a-katalanok-a-betiltott-nepszavazasra-2419419
- ↑ https://index.hu/kulfold/2017/10/27/katalonia_spanyolorszag_elszakadas_mariano_rajoy/
- ↑ „Catalan crisis: Regional MPs debate Spain takeover bid”, BBC, 2017. október 26. (Hozzáférés ideje: 2017. október 27.)
- ↑ „Catalan parliament declares independence from Spain”, BBC, 2017. október 27. (Hozzáférés ideje: 2017. október 27.)
- ↑ http://m.origo.hu/nagyvilag/20171030-buntetoeljaras-meginditasat-kezdemenyezi-az-ugyeszseg-a-levaltott-katalan-kormany-ellen.html
- ↑ https://hu.euronews.com/2019/02/12/megkezdodott-a-katalan-politikusok-pere
- ↑ https://merce.hu/2019/10/14/osszesen-csaknem-100-ev-bortont-osztott-ki-a-legfelso-birosag-a-katalan-fuggetlensegparti-vezetoknek/
- ↑ https://merce.hu/2019/10/15/barcelona-ego-barikadokkal-halalta-meg-a-fuggetlensegparti-vezetok-bebortonzeset/
- ↑ Aráni nyelven; katalánul Vall d’Aran.
- ↑ a b c Kis Finnország a Földközi-tenger partján: ilyen lenne Katalónia, ha ország lenne. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
ForrásokSzerkesztés
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
- Katalán Wikipédia (nyelvi, népességi, járási táblázatok)
További információkSzerkesztés
- Pàgina de la Generalitat de Catalunya
- Estatut d'Autonomia del 2006
- Katalónia.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Katalónia tényleg elszakadhat? – Index, 2013. február 19.
- Előd Fruzsina, Szémann Tamás: Kis Finnország a Földközi-tenger partján: ilyen lenne Katalónia, ha ország lenne. Index.hu, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2017. október 10.)