Sitges

település Spanyolországban

Sitges település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 30 217 fő (2021).[1] +/-

Sitges
Ansicht 4.JPG
Sitges címere
Sitges címere
Sitges zászlaja
Sitges zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Tartomány Barcelona
Polgármester Aurora Carbonell i Abella (2019. június 15. – )
Irányítószám 08870
Körzethívószám 93
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség30 217 fő (2021)[1] +/-
Népsűrűség688,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
Terület43,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sitges (Spanyolország)
Sitges
Sitges
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 14′ 02″, k. h. 1° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 41° 14′ 02″, k. h. 1° 48′ 15″
Localització de Sitges respecte del Garraf.svg
Sitges weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitges témájú médiaállományokat.

A város filmfesztiváljáról és karneváljáról ismert. A helyi művészeti élet Santiago Rusiñol festő Stigesben letelepedésével kezdődött, aki a katalán modernizmus egyik jeles képviselője volt. Az 1960-as években a Franco-korszak ellenkulturális hídfőállása volt a település és a "kicsi Ibiza" becenevet kapta a hely. Már ekkoriban is a melegek kedvelt üdülőhelye volt a település.

A város állandó lakosságának 35%-a külföldi. Főleg Hollandiából, Egyesült Királyságból , Franciaországból és Skandináviából származnak.

Gyarkan szoktak Sitgesre úgy hivatkozni mint "Spanyolország Saint-Tropezja" [2]az európai szinten is magas ingatlanárak miatt. A magas ingatlanárak a település tengerparti elhelyezkedésből, a Garraf Nemzeti Park és a Barcelona-El Prat repülőtér közelségéből adódnak.

FekvéseSzerkesztés

Sitges Begues, Gavà, Castelldefels, Sant Pere de Ribes és Olivella községekkel határos.

TörténeteSzerkesztés

Az első emberek az újkőkorszakban jelentek meg a környéken. Majd az ibériaiak és a rómaiak jelentek meg.

A középkorban felépült Sitges vára, amit a Barcelonai püspökség tulajdonolt, majd később Mir Geribert nemeshez került.

A 12. századbanm a Sitges-család uralma alá került a település, majd Agnes de Sitges eladta a tulajdonuk 1308-ban Bernat de Fonollar kasztíliai nemesnek, aki II. Jakab aragóniai királyhoz és udvarához volt hű. 1326-ban Fonollar második feleségének halála után a tulajdonrészt eladta a Pia Almoina de Barcelona nevű egyházi szegényeket megsegítő rendnek, ami 1814-ig vezette a falut.

A 17. század környékén egyre több sitgesi lakos hozott lett telepes a Cádiz melletti öbölben, a jobb halászati feltételek miatt és azért is, hogy közelebb legyen az Amerikából érkező kereskedelem miatt. Ezen sitgesieknek köszönhetően jött létre, a mai Isla Cristina település.

Ekkoriban Sitgesben a szőlőtermesztés és a borászat volt a legfontosabb gazdasági tevékenység, különösképpen a malvázia szőlőfajta, amely a mai napig jellemző a településre. A környék mezőgazdaságára a búzatermesztés illetve a kiskertekben való gyümölcs és zöldségtermesztés is. Jellemző nővény a lószőrpálma, ami egyben Garraf szimbóluma.

A 18. század végétől megindult a közvetlen tengeri kereskedelem Amerika felé.

1957-ben a városban kötötte meg a Sitgesi paktumot a Kolumbiai Liberális Párt és a Kolumbiai Konzervatív Párt. A paktum értelmében sor került az 1886-as alkotmány felülvizsgálatát célzó népszavazásra Kolumbiában. [3]

LMBTQ közösségSzerkesztés

A település ma fontos LMBTQ úticélként van számontartva Spanyolországban és Európában.

Az elfogadó és toleráns légkörhöz hozzájárult, hogy a település már akkor 100 éve otthont adott a katalán modernista festőknek és egyfajta művésztelepként is funkcionált. Alapvetően bohém és szabados életszemlélet lett jelemző a településen [4] A másik fontos szempont, hogy a barcelonai burzsoázia a meleg fiaikat rendszerint Sitgesbe küldték, hogy kívül kerüljenek a Barcelona város gyanakvó tekintetétől, ennek következtében a barátaik is Sitgesbe tartottak.

Már az 1930-as és 1940-es években megnyíltak olyan bárok, ahová csak férfiak mentek. Hivatalosan nem meleg szórakozóhelyek, bárok voltak, de köztudott volt a településen, hogy ide a saját nemükhőz vonzódó férfiak járnak. Ennek ellenére nagyon óvatosnak kellett lenni, hiszen a településen a rendőrség ekkoriban rendszeresen razziát tartott az ilyen helyeken és erőszakot alkalmazva büntettek. [5]

Sitges Spanyolország első olyan üdülőtelepülése volt, ahova tömegével érkeztek melegek. Az 1960-as években a Franco-korszak diktatúrája ellenére, a társadalomban paradigmaváltás zajlott le és fontos ellenkulturális központtá vált a települése. Ekkoirban még illegális volt a homoszexualitás.

LátnivalókSzerkesztés

NevezetességekSzerkesztés

Sitges-Terramar, egy sziklás talajba vájt, évtizedek óta pusztuló autóversenypálya.[6]

KarneválSzerkesztés

A városban évszázadok óta tartanak karnevált, amit február és március között tartanak, az egyházi naptárnak megfelelően. A fesztivál a hagyományoknak megfelelően mindig torkos csütörtökön kezdődik, ami Carnestoltes, a katalán karneváli király érkezésének napja. A fesztivál vége hamvazószerdára esik, amikor a Szardínia temetésére kerül sor késő délután.

A karneválon jellemzőek a néptáncok és a xatonades étel. Jellemző még a jelmezes utcai felvonulások megtartása is.

A város híres szülötteiSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Municipal Register of Spain of 2021
  2. Boyd, Mark: Sitges is Hot Property. blog.lucasfox.com. lucasfox.com, 2011. augusztus 1. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
  3. Declaration of Sitges | Colombian history (angol nyelven). Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. The ME Guide to Sitges. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
  5. A Gay History of Sitges on film
  6. Máth Dávid. „Sitges-Terramar: egy öreg grand prix-pálya rövid múlttal”, Totalcar.hu, 2014. február 5. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.) (magyar nyelvű) 

További információkSzerkesztés