Monemvaszia

Monemvaszia (hangsúly "-vász"-on) avagy Monemvassia, ill. Monembasia, Malvasy, (görögül: Μονεμβάσια) görög település volt, a Bizánci Birodalom idején vált jelentős erődítménnyé, fontos támaszponttá, amely híres volt bevehetetlenségéről. Eredetileg sziklás szigetre épült, de ma már út köti össze a közeli parttal. Az újgörög történelemben is hatalmas jelentősége van. Ez volt az utolsó szabad bizánci város és egyben az első, amely felszabadult az oszmán uralom alól.

Monemvaszia fellegvára

Görög telepesek alapították 583-ban, a Peloponnészoszi-félsziget délkeleti részén, Lakónia tartományban, miután I. Justinianus idejében Bizánc a Balkán védelmét elhanyagolta és a görög lakosság a szlávok és avarok támadásainak volt kitéve.

Ebben a városban írták a jelentős Monemvasiai Krónikát.

A város az elkövetkező évszázadokban a Bizánci Birodalom fontos erősségévé, sőt mentsvárává vált és az elszlávosodó Peloponnészoszi-félszigetet visszahódító bizánciak támaszpontjaként szolgált. Az erődítmény sokáig bevehetetlen volt, számtalan arab és az 1147-es normann hódítási szándéknak is ellenállt. Azt mesélik, hogy a fellegvárban volt egy búzamező, amely a ciszternákkal együtt lehetővé tette 30 várvédő túlélését akár évekig is.

Monemvaszia városa a fellegvárból

Miután a Konstantinápoly a negyedik keresztes hadjáratban elesett és latin uralom alá került, Monemvasia szabad bizánci város maradt, és a frankok csak három évi ostrom után tudták bevenni 1249-ben.

1263-ban, csupán tizennégy évvel később a frankoknak vissza kellett adniuk Monemvasiát Mystrasszal együtt a Bizánci Birodalomnak. Konstantinápoly 1453-as meghódítása után csak Misztrász (1460-ig), Trapezusz (1461-ig) ill. Monemvasia (1463-ig) maradt meg a Keletrómai Birodalomból.

Külső hivatkozások

szerkesztés