Főmenü megnyitása

Konstantinápoly (a mai Isztambul, görögül: Κωνσταντινούπολις, latinul: Constantinopolis, törökül: Konsztantinije és İstanbul, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt. A trák Boszporusz déli kijáratánál feküdt. A Bizánci Birodalom régi fővárosa, azaz a mai szorosabb értelemben vett Isztambul háromszöget alkot mintegy 15 km-es kerülettel; északnyugaton az Aranyszarv-öböl, nyugaton a szárazföld, délen és délkeleten pedig a Márvány-tenger határolja.

Konstantinápoly
Bizánc
Isztambul
Byzantine Constantinople-en.png
Elhelyezkedése
Konstantinápoly (Törökország)
Konstantinápoly
Konstantinápoly
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 44″, k. h. 28° 58′ 34″Koordináták: é. sz. 41° 00′ 44″, k. h. 28° 58′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantinápoly
Bizánc
témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

 
Byzantium távlati képe, rekonstrukció
 
Konstantinápoly (Nürnbergi Krónika, 1493)

Büzantion (Byzantium)Szerkesztés

Bizánc (Büzantion, latinosan Byzantium) eredetileg megarai görögök alapította település volt (i. e. 667), amit Büzasz királyról neveztek el, és Sarayburnu (Szeráj csúcs) területére épült.[1]

Római korSzerkesztés

Miután a város Pescennius Nigert támogatta Septimius Severus-szal szemben, a rómaiak 196-ban ostrom alá vették a várost, amely súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot, melyet fia után Augusta Antoninának nevezett át.[2]

Konstantinápolyt I. Constantinus alapította 330. május 11-én a korábbi Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén. Ekkor kezdődött el világtörténeti szerepe.

Hivatalos neve (1453-ig) Νέα Ῥώμη (Nea Rómé), latinul Nova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Κωνσταντινούπολις (Konsztantinupolisz, azaz Konsztantin városa) név terjedt el, s a történelmi emlékezetben is ez a név maradt meg.[3]

Bizánci korSzerkesztés

A Római Birodalom kettéválása után Konstantinápoly lett a Kelet-római Birodalom fővárosa. 500 körül a Római Birodalom nyugati része hanyatlásnak indult mind politikai, mind kulturális és gazdasági téren, miközben a Keletrómai Birodalom virágzott. A történészek ettől az időponttól számítva nevezik Bizánci Birodalomnak, hogy megkülönböztessék a Római Birodalomtól.[4] A birodalom kultúráját tekintve teljes egészében görög volt.

A 6. században I. Justinianus császár korában egymillió lakosával a világ legnagyobb városa. A 7. század végére nagyság és gazdagság tekintetében Bagdad túlszárnyalta, de Konstantinápoly lakossága ekkor is elérte az 1 milliót. [5]

A századok során a várost sok támadás érte: Attila, a hunok fejedelme 447-ben idáig hatolt, de beérte azzal, hogy Bizáncot évi adó fizetésére kötelezze. Az avarok 610-ben Bizánc elővárosáig jutottak el, 626 nyarán azonban már magát a várost is elfoglalással fenyegették. Bizánc akkori történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte. Ezt követően az ázsiai parton Khalkédónt (mai nevén Kadiköyt) a perzsák ostromolták, Bizáncot azonban ez alkalommal se sikerült elfoglalni. [5]

655-ben nagy arab törzs jelent meg Bizánc falai alatt: Yezid kalifa megsemmisítő flottája a város meghódítását is fenyegette. 781-ben Harun ar-Rasid kalifa hódította meg a város jelentős területeit, de évi adófizetés ellenében visszavonult. Később a legnagyobb veszélyt a bolgár-törökök jelentették. Krum kán 813-ban a hadrianopoliszi (Edirne) csatamezőn megsemmisítette a bizánci hadsereget (→ Hadrianopoliszi csata) és a várost is ostrom alá vette és meghódítással fenyegette. A kalandozások korában a magyar hadak is megjelentek itt, az erős falak azonban megvédték a várost. [5]

A nagy egyházszakadást követően (1054) az ortodox kereszténység központja lett.

A negyedik keresztes hadjáratban (1204) a keresztesek elfoglalták a várost, majd VIII. (Palaiologosz) Mihály 1261-ben újra visszafoglalta a Nikaiai Császárság részére.

A különféle hódítási kísérletek után Bizánc helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a török hadak döngették a hatalmas városkapuit.

Oszmán-török korSzerkesztés

Végül II. Mehmed szultán foglalta el Konstantinápolyt 1453. május 29-én.[6]

Az oszmán időkben mindkét név: Konstantinápoly és Istanbul is használatban volt, habár a nyugatiak inkább Konstantinápolynak nevezték a várost. Csak 1930 után lett a város török neve hivatalosan is İstanbul (magyar helyesírás szerint Isztambul). Amikor 1923-ban megalakult a Török Köztársaság, a fővárost Ankarába helyezték át.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. İSKİ İstanbul Su ve Kanalizasyon İdaresi: Tarihce. Istanbul water and sewerage administration (history). [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 11.)
  2. Britannica Online Encyclopedia: Augusta Antonina
  3. John Bagnall Bury, Chapter III. Constantinople.
  4. Hunt, Lynn. op.cit. 272. old.
  5. a b c Panoráma: Isztambul, 1987
  6. Rubicon
  7. NG, 2006.03.28.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés