Hamvazószerda
A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda,[1] szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.[1] Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
| Hamvazószerda | |
 | |
| Hamvazkodás | |
| Alternatív neve | szárazszerda, böjtfogószerda |
| Ünneplik | elsősorban a katolikusok |
| Típusa | keresztény |
| Tartalma, jelentése | a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete |
| Ideje | húsvét előtti hetedik hét szerdája (húsvétvasárnap előtti 46. nap) |
| 2023 | február 22. |
| 2024 | február 14. |
| 2025 | március 5. |
| Rituálé | hamvazkodás |
| Kapcsolódó ünnep | nagyböjt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvazószerda témájú médiaállományokat. | |
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a orthodox egyházban és több keleti katolikus részegyházban szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.[1]
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Története
szerkesztésAz ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
.jpg)
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (az előző évi virágvasárnapi szentelt barka elhamvasztva) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével:„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel” vagy: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak”[2] Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
Liturgia
szerkesztésA templomban a homília után a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), amely a nagyböjt kezdetén végzett szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
Népszokások
szerkesztésA néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.
- ↑ Hamvazás, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Hamukeresztek jelzik a nagyböjt kezdetét, mult-kor.hu
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés
- Feke György – Kováts Annamária: Hamvazószerda üzenete (A református és a katolikus egyházban). Református.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
