Szerda

a hét egyik napja

Szerda: a kedd és a csütörtök közé eső nap, a hét harmadik napja. (Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, ott a negyedik.)

Az elfogadott értelmezés szerint a magyar 'szerda' szó szláv eredetű. A szláv nyelvekben etimológiailag a 'közép' jelentésű szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a hét közepe. Körmendi Ferenc ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy szerda szavunk a türk nyelvekben is megvan.[1]

Az asztrológiában a szerdát a Merkúr bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Merkúr római istenhez (görög megfelelője Hermész) kötik.

A szerda más nyelvekben szerkesztés

Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét negyedik napja a szerda.

Újlatin nyelvekben

  • olasz: mercoledì
  • spanyol: miércoles
  • francia: mercredi
  • román: miercuri
  • katalán: dimecres

Germán nyelvekben

  • angol: Wednesday
  • német: Mittwoch
  • holland: woensdag
  • svéd: onsdag
  • norvég: onsdag
  • dán: onsdag

Szláv nyelvekben

  • orosz: среда
  • bolgár: сряда
  • lengyel: środa
  • cseh: středa
  • szlovák: streda
  • horvát: srijeda

Jegyzetek szerkesztés

  1. "A (...) szerda szavunkat a szláv sreda=középső (nap) szóból eredeztetik, de itt is fenntartásaink vannak. A szerda szó az oszmán és belső-ázsiai török nyelvekben egyaránt parancs, a szerdár parancsoló jelentésű. Ezt a szót a magyarok átvehették még abban az időben valamelyik török néptől, amikor a vasárnap napnevünkben levő vásár szó átkerült az alán nyelvből, vagy később az avaroktól, s megfelelő értelemmel bírhat, éppúgy, mint a görögben a hét első napja, a Küriaké=Úr napja. A Kárpát-medencében a nagyszámú Szerdahely nevű település között több olyan lehet, mely a valamikori avar (katonai) parancsnokság helyét jelöli (hasonlóan a már tárgyalt Becsehely névhez), hiszen a középkori bizánci íróktól tudjuk, hogy a népvándorlás korában a katonai igazgatás ilyen parancsnokságokra volt alapozva. Mivel e napnévvel kapcsolatban még több tényt kívánunk feltárni, ennek eredményét máshol fogjuk részletesebben tárgyalni." http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm