Hispania Tarraconensis

a római provinciák egyike

Hispania Tarraconensis a 3 Hispániában lévő római provincia egyike volt a Salamantica székhelyű Lusitania és a Corduba székhelyű Baetica mellett. Utóbbi a portugál határtól keletre, leginkább a mai Andalúziának, előbbi leginkább a mai Portugáliának felel meg.

Hispania Tarraconensis
Hispania Tarraconensis provincia a Római Birodalomban
Hispania Tarraconensis provincia a Római Birodalomban
Ország Római Birodalom
Központ Tarraco (Tarragona)
Főbb települések Carthago Nova (Carthagena), Oportus Cale (Porto), Barcino (Barcelona), Valentia (Valencia)
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek rómaiak, ibérek
Térkép
Hispania Tarraconensis 300 körül
Hispania Tarraconensis 300 körül
Hispania provincia legnagyobb kiterjedésében
Hispania a diocletiusi reform után

TörténetSzerkesztés

Az Ibériai-félszigetet római uralom alatt az Ebro völgye felől Augustus egyesítette. A kantábriai háborúk után mintegy 300 évig létezett a Nagy-Tarraconensis.

Diocletianus alatt, 293-ban Gallaecia és Carthaginensis részek leváltak, így Tarraconensis maradt a félsziget északkeleti része a Ribera del Duero borrégióig. 409 után a birodalom meggyengült, ezt a baszkok és a cantabrusok lázadása is erősítette, ezután a Vizigót Királyság szerzett befolyást a területen.

A bor- és olajbogyó-termelés mellett a terület és különösen a Duero és Ebro közti hegyek aranykitermelésben volt a legjelentősebb.

NépekSzerkesztés

Kezdetben (i. e. 8. és 6. század) között a föníciaiak és a karthágóiak foglalták el az Ibériai-félsziget partvidékét. A rómaiak a Kr. e. 2. században érkeztek. A görögöknek is voltak már ekkor kolóniái.

VallásSzerkesztés

A rómaiak előtti népek különféle többistenhívő vallásokat gyakoroltak. Itt is megfigyelhető, hogy a népesség saját isteneit a római uralom hatására római istenekkel azonosította.


KivitelSzerkesztés

Tarraconensis fő ásványi és élelmi exportcikkei többek között, arany, ezüst, vas, ón, márvány, bor, olajbogyó (olívabogyó)

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés