Valencia (Spanyolország)

Valencia (katalánul és valenciaiul València) Spanyolország harmadik legnagyobb városa, egyben Valencia autonóm közösség és Valencia tartomány székhelye. A város a Valenciai főegyházmegye érseki székvárosa.

Valencia (València)
Collage de la ciudad de Valencia, capital de la Comunidad Valenciana, España.png
Valencia címere
Valencia címere
Valencia zászlaja
Valencia zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségValencia
Tartomány Valencia tartomány
Hivatalos nyelv
Székhely València
Alapítás éveKr. e. 137
Polgármester Joan Ribó i Canut (Compromís)
Irányítószám 46000
Körzethívószám 96
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség789 744 fő (2021)[1] +/-
Népsűrűség5916 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Terület134,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Valencia (Spanyolország)
Valencia
Valencia
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 28′ 36″, ny. h. 0° 22′ 28″Koordináták: é. sz. 39° 28′ 36″, ny. h. 0° 22′ 28″
Localització de Ciutat de València respecte del País Valencià.png
Valencia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valencia témájú médiaállományokat.

Nevének jelentéseSzerkesztés

Valencia neve az ókori Valentia nevéből alakult ki, amely latinul annyit tesz erősség. Az arab megszállás idején Medina bu-Tarab, azaz az öröm városának nevezték.

FöldrajzaSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A város Spanyolország keleti felén, a Földközi-tenger partján fekszik, Barcelonától 350 km-re délre, Madridtól 352 km-re keletre.

Az egykoron a várost átszelő Túria folyót egy 50-es évek beli áradás miatt a város mellett vezettek el. Mára a várost meghatározó parkrendszere hasznosítja a kiszáradt folyómedret.

ÉghajlataSzerkesztés

A város klímája mediterrán. Az évi átlagos középhőmérséklet 17,8 °C. Januárban 11,5

 °C (átlagos napi max. 16,5 °C, min. 7,0 °C) az átlagos hőmérséklet.[2] Télen többnyire nem esik 6 °C alá, nyáron viszont nappal 40 °C feletti hőség is előfordulhat. Az évi csapadék mennyisége 470–480 mm körüli.

Valencia (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,517,319,620,823,427,129,730,227,924,319,817,022,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,17,89,711,514,618,621,521,919,115,210,88,113,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)37363338392282070774748475
Havi napsütéses órák száma1711712152342592763152882352021671552688
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[3][4]


KözlekedéseSzerkesztés

VasútSzerkesztés

A városból indul ki a Tarragona–Valencia-vasútvonal Tarragona, majd tovább Barcelona felé. Legnagyobb vasúti pályaudvara a Valencia Estación del Norte.

Elővárosi vasúthálózata a Cercanías Valencia.

MetrovalenciaSzerkesztés

Valencia városi vasúti rendszere, amely magában foglalja a metrót, elővárosi vasútat és villamosvonalakat is. 9 vonalból áll a hálózat. Az 1-es vonal Valencia belvárosától 50 km-re délre található Castelló de la Riberáig el lehet jutni. A legforgalmasabb állomás 2019-ben a Xátiva volt – évi 5.5 millió utassal , ami az Estació del Nord fejpályaudvarnál található és a repülőtérre közlekedő 3-as és 5-ös vonalnak is itt van megállója.

LégiSzerkesztés

VíziSzerkesztés

A valenciai kikötő 2013 táján Európa ötödik legforgalmasabbja; a Földközi-tenger és Spanyolország legforgalmasabb kikötője egyben.[5]

TörténeteSzerkesztés

Római korSzerkesztés

A várost a római konzul Decimus Iunius Brutus alapította Kr. e. 138-ban Valentia néven. 100 évvel később az első római kolónia is létrejött.

KözépkorSzerkesztés

711-ben elfoglalták az arabok és a Córdobai Kalifátus része lett. Abid al-Raman után a város szerepe visszaesett. A mór megszállás alatt a város neve Balansiya volt, ami egyben egy nagyobb terület megnevezését is magába foglalta. Az emírségi idők alatt a területet berber törzsfőnökök irányították, akik hajlamosak voltak az emírrel szembeni engedetlenségre. Al-Andalus fitnájának kezdetekor Valencia egy független emírség fejévé vált, amit eunuchok vezettek, majd 1021-től Abud al-Azîz vezetése alatt Valencia jelentős fejlesztésen esett át. [6] Ekkoriban jelentős számú zsidó élt Valenciában, köztük is a legismertebb Salamon ibn Gavirol költő, filozófus, aki élete utolsó éveit itt élte. 1065 után a kasztília-leóni seregek súlyos ellentámadásai miatt a terület a Toledói taifa szatelitállama lett.

1094-ben El Cid vezetésével a keresztény csapatok ugyan visszafoglalták, de már 1102-ben ismét a mórok kezére került és az almorávidák vették át a város irányítását. Ám az álmorávidák biradalma a 12. század közepére összeomlott, így ibn Mardanīsh Murcia királyának megszállása alá került a város. Valencia elfoglalásával egy Murcia-központú független emírséget hozott létre, amely 1172-ben az almohádok megszállása alá került. Az almohádok vezetése alatt a városnak 20 ezer lakosa volt. [7]

I. Aragóniai Jakab 1238. szeptember 28-án az általa vezetett katalánokból, aragóniaiakból, navarraiakból és a Calatrava-rend kereszteslovagaiból álló sereg visszaszerezte a várost és a Valenciai Királyság fővárosává tette. Ekkoriban a zsidó közösség a város lakosságának 7%-át adta. [8]

A 14. század közepén súlyos csapások érték Valenciát: a pestisjárvány jelentősen megtizedelte Valencia lakosságát, ezzel egyidőben rendszeresek voltak a háborúk és a felkelések. 1391-ben szétrombolták a város zsidónegyedét. A század végén genovai kereskedők jelentek meg a városban. Ugyanis a fehéreperfa művelésse egyre jobban elterjedt, ami a selyem készítéséhez elengedhetetlen volt. Ennek következtében számos selyemmanufaktúra jött létre a városban, a környék legfontosabb selyemkészítő központjává vált Valencia. A kereskedőkből, kézművesekből és iparosokból álló genovai közösség jelenléte – Sevilla után – itt volt az egyik legfontosabb az Ibériai félszigeten. [9]

A 15. századra a nagy gazdasági fellendülés volt jellemző, a törénészek ezt tekintik Valencia aranykorának, a kultúra és a művészet is virágzott. Az Aragón Korona legnépesebb városává vált. A késő középkorban épültek a város olyan fontos nevezetességei, mint a Selyembörze, Serranos Kapu, Micalet, Királyi Kápolna és a Convent of Sant Domènec. A valenciai festészetben és szobrászatban flamand és itáliai hatások váltak meghatározóvá.[10] Ekkoriban város jelentős rabszolgakereskedő központtá vált. A Mediterráneum legbefolyásosabb városa volt ekkoriban. [11]

Korai újkorSzerkesztés

Aragón KoronaSzerkesztés

A Reconquista során Kasztíliai Izabella 1492-ben Spanyolországhoz csatolta. 1478-ban kinyomtatták az első Bibliát romani nyelven. [forrás?] . II. Ferdinánd 1516-os halála után a nemesség birtokai a királyéval vetekedett. A nemesség Valencia népének ellenszenvét is magáénak tudhatta és az egész királyság fegyveres felkelésbe sodródott Testvériségek forradalma néven, ami 1521 és 1522 között polgárháborúvá fajult. A forradalom monarchiaellenes és feudalizmus ellenes valamint muszlimellenes is volt. A helyi lázadók nem nézték jó szemmel a földműves muszlim lakosság létezését, akik mudejároknak neveztek, szemben a moriszkó kifejezéssel. A muszlim alattvalókat keresztény hitre való áttérésre és V.Károly iránti behódolásra kényszerítették. [12]

Ezek mellett a Valenciai Királyság területén mind városi, mind falusi környezetben jelentősen megnőtt a bűnözés, mint a csavargás, tolvajlás, kártyázás, kerítés, hamis koldulás. A nemesség körében is gyakorivá váltak a rivalizálások, klánháborúk, akik a 16. századig felvirágoztatták Valenciát.

A 16. század alatt jellemzővé váltak, a berber kalózok támadásai, akik a Valenciai Királyság teljes partszakaszát megtámadták rendszeresen. Az 1520-as évekre felerősödtek a kalóztámadások, a konfliktusokkal teli belpolitikai helyzet, az Atlanti-óceánnak a felbukkanása a világkereskedelemi hálózatban mind hozzájárultak, ahhoz hogy Valencia pompája véget érjen. Válaszul keresztény kalózcsapatok is megjelentek, aminek főbázisa a Földközi-tengeren Valencia volt. A berber kalózok fenyegetése – amit eleinte az oszmánok támogattak – nagy bizonytalanságot eredményezett, ami az 1580-as évekig nem csökkent érdemben. [13]

A berber kalóztámadásoknak is volt köszönhető, hogy 1609-ben száműzték a reconquista után keresztény hitre áttért muszlimokat, a moriszkókat és a zsidókat. Ez súlyos válságot eredményezett a város életében. A moriszkókat és zsidókat Észak-Afrikába száműzték, akik nagy részt az Aragón Korona területén, különösképpen a Valenciai Királyság területén éltek, ezutóbbi helyen a népesség egyharmada közülük került ki. Aki nem vállalta a száműzetést az az inkvizícióval találta magát szembe. A száműzetéssel súlyos árat fizetett a város: parlagon maradtak szántóföldek, a helyi nemesség anyagi csődbe jutott, valamint a helyi pénzintézet, a Taula de canvi csődbe ment 1613-ban. [14]

Az Aragón Korona törekedett arra, hogy kártalanítsa a nemességet, akik munkaerejük jelentős részét elvesztette. Ez a száműzetés generációkra gazdasági kárt okozott. Később a katalán forradalom alatt Valencia ürüggyel szolgált ahhoz hogy IV.Fülöp király sereggel és pénzzel fegyverkezzen fel, amivel újabb gazdasági csapásokat szenvedett el a város, hisz több helyről is érkeztek spanyol csapatoktól támadások.

Valencia Bourbonok vezetése alattSzerkesztés

A spanyol örökösödési háborúval a város elérte mélypontját: véget ért a politikai és jogi függetlensége a Valenciai Királyságnak. A spanyol örökösödési háború alatt Valencia VI. Károly révén Habsburg megszállás alá került. 1706. január 24.-én Charles Mordaunt, Peterborough 3. grófjának vezetésével angol lovasság indult el Barcelonától délre és ostromolták Sagunt erődjét. A spanyol Bourbonokat rászedte csapatkivonásra.

16 hónapra angol megszállás alá került Valencia, számos ostromot hajtottak végre angolok a városban, hogy a Bourbonokat kiűzzék onnan. Az 1707-es Almansai csata a Bourbonok győzelmével ért véget. Ezt követően az angol csapatok elhagyták a várost, V. Fülöp elvette Valencia kiváltságait, büntetésképp amiért a valenciaiak VI. Károlyt támogatták. A Nueva Planta értelmében, eltörölték a helyi törvénykönyv Valencia Chartáját, és a kasztílliai Chartát vezették be. A Bourbonok fontos városokat égettek fel, tiltakozásképp Bourbonokat ábrázoló jelképeket fejjel lefelé akasztották ki. A Valenciai Királyság új fővárosának Orihuelát, egy kietlen helyen fekvő várost nevezték ki.

A király utasította a corteszt, hogy találkozzon Valencia alkirályával, Luis de Belluga bíborossal, aki ellenezte hogy Orihuela legyen az új politikai, gazdasági és vallási központja a Valenciai Királyságnak. Az elutasítás oka az volt, hogy Orihuela Murciától csak 30 km-re volt, ami egy másik jelentős alkirályság és egyházmegyei központ volt. Emellett gyűlölte Oirhuela városát, mert az örökösödési háború alatt rendszeresen megtámadták Valenciát. Így Fülöp elleni tiltakozásul lemondott az alkirályságról, a király végül megenyhült és Valenciát nevezte meg ismét fővárosnak. [15]

A város intézményei kiüresedtek, Madrid utasításait végrehajtó alkirályok vezették a várost. A 18. században ismét felvirágzott Valencia, a selyem és porcelánkereskedelmének fellendülése miatt. Ehhez hozzájárult, hogy Toledo helyett Valencia lett Spanyol Királyság selyemközpontja. Ekkor épült a Palau de Justícia, III. Károly uralkodása alatt. A század jellemzője volt a felvilágosodás Európában, aminek valenciai képviselői Gregorio Mayans történész, nyelvész és Francisco Pérez Bayer filológus, jogász és író. Ők mind rendszeres levelezést folytattak a korabeli francia és német gondolkodókkal.[16]

Modern korSzerkesztés

19. századSzerkesztés

A napóleoni háborúk idején, 1812. január 9-én hosszas ostrom után elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák.

1873-ban az Első Spanyol Köztársaság kikiáltása után kitört, a kantonális lázadás. Ennek lényege, hogy Valencia, Murcia és Andalúzia egy szövetségi köztársaságot szeretett volna Spanyolországon belül és nem egy olyan országot, ahol minden döntést a madridi központú cortesznek kell meghozni. Valencia polgársága ekkor a környező városokkal együtt létrehozta a Valenciai Szövetségi Kantont, amely 2 hétig létezett. Madrid válaszul Arsenio Martínez Campos ezredest küldte a seregével, hogy letörje a lázadást, és Valenciát intenzíven ostromolták. Augusztus 7-én megadta magát a város, 1874 decemberében XII. Alfonz lett a király. A Bourbon restauráció ellenére konzervatívokból és liberálisokból álló kormány alakult Valenciában. 1890-ben bevezették az általános választójogot a férfiaknak, miután a köztársaságpártiak Vicente Blasco Ibáñez vezetésével több szavazatra tettek szert.

A 19. század második felére a polgárság komoly fejlesztéseket hajtott végre a városban, a földtulajdonosok meggazdagodtak a narancstermesztés és a szőlőültetvények kiterjesztése miatt. A gazdasági fellendüléssel együtt újjáéledtek a helyi tradíciók és a valenciai nyelv, amit V. Fülöp uralma alatt jelentősen elnyomtak. 1870-ben a valenciai reneszánsz olyan művészeket tett ismertté, mint Teodor Llorente költő, Constantine Llombart pedig alapítója volt a Lo Rat Penat kulturális társaságot, amely a valenciai nyelvet és kultúrát népszerűsítik.

20. századSzerkesztés

A spanyol polgárháború alatt a város mindvégig a köztársaságiak kezén volt. 1937-ben Franco katonái blokád alá vették.

NépességeSzerkesztés

 
Valencia demográfiai fejlődése(1900–2005)
Valencia népességének növekedése [17]
Év 1787 1857 1877 1887 1900 1910 1920 1930 1940 1950
Lakosság 103 918 137 960 165 466 192 569 213 550 233 348 251 258 320 195 450 756 509 075
Év 1960 1970 1981 1991 1996 2001 2003 2004 2005 2006
Lakosság 505 066 653 690 751 734 777 427 738 441 750 476 782 846 790 754 797 291 805 304

Az elővárosi övezetével együtt 1,5 millió lakos van itt.[forrás?]

KözigazgatásSzerkesztés

KerületeiSzerkesztés

 
Valencia kerületei

Valencia kerületei és azon belül negyedei a következők:

  • Ciutat Vella de València: la Seu, la Xerea, Barri del Carme, el Pilar, el Mercat, Sant Francesc.
  • L'Eixample de València: Russafa, el Pla del Remei, Gran Via
  • Extramurs: el Botànic, la Roqueta, la Petxina, Arrancapins
  • Campanar: Campanar, Tendetes, el Calvari, Sant Pau
  • La Saïdia: Marxalenes, Morvedre, Trinitat, Tormos, Sant Antoni
  • El Pla del Real: Exposició, Mestalla, Jaume Roig, Ciutat Universitària
  • L'Olivereta: Nou Moles, Soternes, Tres Forques, la Fontsanta, la Llum
  • Patraix: Patraix, Sant Isidre, Vara de Quart, Safranar, Favara
  • Jesús: Raiosa, Hort de Senabre, Creu Coberta, Sant Marcellí, Camí Reial
  • Quatre Carreres: Montolivet, En Corts, Malilla, la Font de Sant Lluís, Na Rovella, la Punta, Ciutat de les Arts i les Ciències
  • Poblats Marítims de València: el Grau de València, Cabanyal, la Malva-rosa, Beteró, Natzaret
  • Camins al Grau de València: Aiora, Albors, Creu del Grau, Camí Fondo, Penya-roja
  • Algirós: Illa Perduda, Ciutat Jardí, Amistat, Vega Baixa, la Carrasca
  • Benimaclet: Benimaclet, Camí de Vera
  • Rascanya: els Orriols, Torrefiel, Sant Llorenç
  • Benicalap: Benicalap, Ciutat Fallera

Külső kerületek:

  • Pobles del Nord: Benifaraig, Poble Nou, Carpesa, Cases de Bàrcena, Mauella, Massarrojos, Borbotó
  • Pobles de l'Oest: Benimàmet, Beniferri
  • Pobles del Sud: Forn d'Alcedo, Castellar-l'Oliveral, Pinedo, el Saler, el Palmar, el Perellonet, la Torre, Faitanar

PolgármestereiSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

 
A katedrális tornya
 
Torres de Serranos

OktatásSzerkesztés

A városban található két egyetem:

  • Valencia Egyetem
  • Valenciai Műszaki Egyetem

LátnivalóiSzerkesztés

MúzeumokSzerkesztés

  • Vicente Blasco Ibáñez Múzeum (Casa Museo Vicente Blasco Ibáñez)
  • Concha Piquer Múzeum (Casa Museo Concha Piquer)
  • José Benlliure Múzeum (Casa Museo José Benlliure)
  • Casa Museo Semana Santa Marinera
  • Galería del Tossal
  • Museo Casa de las Rocas
  • Rizsmúzeum (Museo del Arroz)
  • Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
  • Természettudományi Múzeum (Museo de Ciencias Naturales)
  • Informatikai Múzeum (Museo de Informática)
  • Museo de la Asociación Valenciana de Arte y Tecnología Eléctrica, rövidítve: ARTTEL
  • A Katedrális múzeuma (Museo de la Catedral)
  • Városi Múzeum (Museo de la Ciudad)
  • Museo del Colegio Arte Mayor de la Seda
  • A XIX. század Múzeuma (Museo del Siglo XIX)
  • Fallero-múzeum
  • Orvostörténeti Múzeum (Museo de Historia de la Medicina)
  • Valencia Történeti Múzeuma (Museo de Historia de Valencia)
  • Hadtörténeti Múzeum (Museo Histórico Militar)
  • Városi Történeti Múzeum (Museo Histórico Municipal)
  • Museo Marítimo Joaquín Saludes
  • Museo Municipal de Ciencias Naturales
  • Museo Municipal del 'Trenet'
  • González Martí Nemzeti Kerámia Múzeum (Museo Nacional de Cerámica "González Martí")
  • Valenciai Természetrajzi Múzeum (Museo Valenciano de Historia Natural)
  • Museo Valenciano de la Ilustración y la Modernidad, rövidítve: MUVIM
  • Valencia Prehistorikus Múzeuma (Museo de Prehistoria de Valencia)

HagyományokSzerkesztés

 
Gyermekek történelmi kosztümökben
  • Las Fallas: minden esztendő márciusában megrendezett ünnepség, óriási papírmaséfigurák készítésével és elégetésével zajlik.

SzórakozásSzerkesztés

Partjai, strandjaiSzerkesztés

  • Malvarrosa
  • El Cabanyal
  • Pinedo
  • El Saler
  • La Devesa
  • El Perellonet/Recatí

Híres emberekSzerkesztés

 
San Vicente Ferrer
 
Vicente Blasco Ibáñez

Itt születtekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

PanorámákSzerkesztés

Valencia
Valencia egy városképe a Micaletről

JegyzetekSzerkesztés

  1. Municipal Register of Spain of 2021
  2. Agencia Estatal de Meteorología
  3. [1] – Agencia Estatal de Meteorología
  4. Valores climatológicos extremos – Agencia Estatal de Meteorología
  5. El puerto de Valencia es el primero de España y el trigésimo del mundo. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  6. Del Šarq al-Andalus a la Valencia cristiana. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  7. Valencia - medieval kingdom, Spain. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  8. Clausura y delimitación de la Judería de Valencia en 1390 a 1391. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  9. ALENCIA y SEVILLA EN EL SISTEMA ECONÓMICO GENOVÉS DE FINALES DEL SIGLO XV. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  10. THE GLENCAIRN PIETÀ: A 15TH-CENTURY PAINTING FROM VALENCIA. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  11. Torres de Serranos - Plaza de los Fueros s/n. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  12. La nobleza valenciana del Quinientos: lo social y su nomenclatura. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  13. La piratería berberisca y España: siglos XV – XVIII. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  14. History. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  15. El cardenal Belluga. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  16. Pérez Bayer. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  17. Instituto Nacional de Estadística

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés