Aragóniai Királyság

Ibéria királyságainak egyike (1035–1715)

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének. Nem szabad összetéveszteni az Aragón Korona országaival, amely nagyhatalom volt és egy ideig olyan területeket is tartalmazott, mint Katalónia Hercegségét, a Valenciai Királyságot, Mallorca Királyságát, Szardíniát, Korzikát, a Nápolyi és Szicíliai Királyságot, továbbá a mai Görögország és Dél-Franciaország egy kis részét. Ezek a területek szintén az aragón király uralma alatt álltak, de az Aragóniai Királyságtól elkülönítve irányították őket.

Aragóniai Királyság
10351707. június 29.
Aragóniai Királyság címere
Aragóniai Királyság címere
Aragóniai Királyság zászlaja
Aragóniai Királyság zászlaja
Fővárosa
  • Jaca City
  • Huesca City
  • Zaragoza
Államvallás
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Királyság témájú médiaállományokat.

A királyság 1035-ben született meg, Aragon, Sobrarbe és Ribagorza grófságainak egyesülésével. Első uralkodója I. Ramiro lett.

A 15. század végén Kasztília és Aragónia perszonálunióra lépett: megszületett az egységes spanyol állam és létrehozták a mai Spanyolország magját.

1715-től, a Bourbonok győzelmével véget ért spanyol örökösödési háború befejeződésétől érvénybe lépnek az 1707-ben VII. (V./Bourbon) Fülöp kibocsátotta Decretos de Nueva Planta rendelkezései, amelyek az ibériai királyságokat (Portugália kivételével) egységes Spanyol Királysággá formálták.

A királyság bővebb történetét lásd az egyes uralkodóknál.

Uralkodók szerkesztés

Térképek, képek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kingdom of Aragon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.