II. Ferdinánd aragóniai király

aragóniai király

II. Ferdinánd (ismert még történelmi ragadványnevén, mint Katolikus Ferdinánd, spanyolul: Fernando el Católico; Sos, Aragónia, 1452. március 10. – Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), Aragónia királya 1479-től 1516-os haláláig. Kasztíliai Izabella férjeként és társuralkodójaként Kasztília iure uxoris királya is volt (V. Ferdinánd néven) 1475-től felesége 1504-ben bekövetkezett haláláig. Izabellával a „Katolikus királyok” néven ismeretesek. Ugyan Kasztília és Aragónia külön királyság maradt, ám feleségével őket tekintik az első spanyol uralkodóknak, akik megteremtették a mai egységes Spanyolország alapjait.[1]

Aragóniai Ferdinánd
II. Ferdinánd király Michael Sittow festő munkáján (Bécsi Szépművészeti Múzeum)
II. Ferdinánd király Michael Sittow festő munkáján (Bécsi Szépművészeti Múzeum)

Aragónia királya
II. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1479. január 20. 1516. január 23.
ElődjeII. János
UtódjaJohanna
Kasztília iure uxoris királya
V. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1475. január 15. 1504. november 26.
ElődjeIV. Henrik
UtódjaJohanna
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara
Született1452. március 10.
Sos, Aragónia
Elhunyt1516. január 25. (63 évesen)
Madrigalejo, Kasztília
NyughelyeKirályi kripta, Granada
ÉdesapjaII. János aragóniai király
ÉdesanyjaJuana Enríquez
HázastársaI. Izabella kasztíliai királynő (1498–1504)
Germaine de Foix (1506–)
GyermekeiIzabella portugál királyné
János, Asztúria hercege
Johanna kasztíliai és aragón királynő
Mária portugál királyné
Katalin angol királyné
János, Girona hercege
Vallásnyugati keresztény
Aragóniai Ferdinánd aláírása
Aragóniai Ferdinánd aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ferdinánd 1479-ben örökölte az Aragón Korona országainak trónját, amely magába foglalta az Aragón, a Valenciai, a Mallorcai, a Szardíniai és a Szicíliai Királyságokat, valamint a Katalán Hercegséget egyaránt. Izabellával való uralkodásuk alatt sikerrel zárult a reconquista, továbbá jelentős szerepük volt amerika európai gyarmatosításában, mivel az ő támogatásukkal indult útnak Kolumbusz Kristóf 1492-ben.

Izabella 1504-es halálát követően leányuk, Johanna lett Kasztília királynője, azonban arra hivatkozva, hogy a leány megőrült, Ferdinánd átvette a hatalmat és régensként kormányozta az országot. A második itáliai háborút követően 1504-ben sikeresen meghódította és uralma alá vonta a Nápolyi Királyságot is. 1506-ban a franciákkal kötött szerződés részeként Ferdinánd feleségül vette Germaine de Foix hercegnőt. 1512-ben második felesége jogaira hivatkozva megszállta a Navarrai Királyság nagy részét, és 1516-ban bekövetkezett haláláig uralkodott a mai Spanyolországot magában foglaló területeken. Névlegesen leánya, de facto viszont unokája, Károly követte a trónon.

 
Kolumbusz bemutatja tervét Aragóniai Ferdinándnak és Kasztíliai Izabellának (színezett metszet, ismeretlen művész alkotása)

II. János aragóniai király és Johanna Enríquez fia. Az aragóniai és a kasztíliai uralkodócsalád beleegyezése nélkül 1469-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd titokban házasságot kötött egymással.

Izabella támogatásával megkezdődtek a felfedező utak, melynek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. A gazdaság prosperálása mellett a művészetek is virágzásnak indultak. Az egyház és a királyi pár adományai elősegítették a kultúra és a tudomány fejlődését, ráadásul a nagyvárosokban hatalmas építkezésekbe fogtak. Az aranykor azonban nem tartott sokáig. Az Izabellával kötött házasságából született fiuk, Aragóniai János asztúriai herceg meghalt még a szülei életében, és a király második házasságából született fiúgyermeke is a születését követő órában meghalt. Utódként ezért nem jöhetett más szóba, mint az első házasságából származó lányának, Johannának valamelyik fia. Törvény szerint Johannának kellett volna elfoglalnia a trónt, de az asszony férjére való féltékenykedéseibe beleőrült.

 
Katolikus Ferdinánd nápolyi királlyá koronázása, Bargello Múzeum, Firenze, Benedetto da Maiano szobra

1516. január 25-én 64 éves korában meghalt Aragóniai Ferdinánd. Az 1512-ben készített végrendelete szerint nem a kasztíliai földön nevelkedett Ferdinánd örökölte a trónt anyja, Őrült Johanna nevében, hanem annak bátyja, a még spanyolul sem beszélő Károly. Ferdinánd második felesége Germaine de Foix volt.[2]

Emlékezete

szerkesztés
  • Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).
  1. Hitbuzgóságával a „Katolikus” melléknevet is kiérdemelte Aragóniai Ferdinánd (magyar nyelven) (html). Múlt-kor, 2018. január 23.
  2. Aragóniai Ferdinánd nővérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája.
  3. katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • Bofarull y Mascaró, Próspero de: Los Condes de Barcelona, Barcelona, 1836. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

szerkesztés
Előző
I. (Hitetlen) János
Szicília királya  
1468 – 1516
Következő
I. (Őrült) Johanna
Előző
II. (Hitetlen) János
Aragónia királya  
1479 – 1516
Következő
I. (Őrült) Johanna
Előző
I. (Katolikus) Izabella
Kasztília királya  
1475 – 1504 iure uxoris
Következő
II. (Őrült) Johanna
Előző
I. (Katolikus) Izabella
León királya  
1475 – 1504 iure uxoris
Következő
II. (Őrült) Johanna
Előző
II. (Őrült) Johanna
Kasztília királya  
1507 – 1516 (Régens)
Következő
Habsburg Károly
Előző uralkodó:
IV. (Orléans-i) Lajos
Szicíliai uralkodó
1504 - 1516 (Nápolyi király)
 
Következő uralkodó:
III. (Őrült) Johanna
Előző uralkodó:
I. (Foix) Katalin
III. (Albret) János
Navarra uralkodója
1512 – 1516 (Felső-Navarra)
 
Következő uralkodó:
III. (Őrült) Johanna (Felső-Navarra)