1526
év
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
| 1526 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1526 |
| Ab urbe condita | 2279 |
| Bahái naptár | -318 – -317 |
| Berber naptár | 2476 |
| Bizánci naptár | 7034 – 7035 |
| Buddhista naptár | 2070 |
| Burmai naptár | 888 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1518 – 1519 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1581 – 1582 |
| Shaka Samvat | 1448 – 1449 |
| Holocén naptár | 11526 |
| Iráni naptár | 904 – 905 |
| Japán naptár | 2186 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4222–4223 |
| Kopt naptár | 1242 – 1243 |
| Koreai naptár | 3859 |
| Muszlim naptár | 932 – 933 |
| Szeleukida naptár | 1837–1838 |
| Örmény naptár | 975 ԹՎ ՋՀԵ |
| Thai szoláris naptár | 2069 |
| Zsidó naptár | 5286 – 5287 |
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)[1]
- április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.[1]
- április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.[1]
- június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)[2]
- július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.[2]
- július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)[2]
- július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.[2]
- július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.[1]
- július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
- július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.[1]
- augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.[1]
- augusztus 8.
- Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.[2]
- Elesik Újlak vára.[1]
- augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.[2]
- augusztus 15–19. – A török sereg hidat ver a Dráván és átkelt a folyón.
- augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.[1]
- augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
- augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
- augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre,[1] Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.[3]
- szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.[4]
- szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.[3]
- szeptember 25. – A szultán – a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)[3]
- szeptember 28. – A török sereg először fosztja ki Szeged városát.
- október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.[1]
- október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
- október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.[1]
- október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
- november 10.
- A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.[3]
- Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
- november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázza Podmaniczky István nyitrai püspök Székesfehérvárott.
- november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.[3]
- november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
- december 17. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)[2]
- augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel.[1]
- késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás)
- télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
- az év folyamán –
- Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
- Cserni Jován felkelése a Délvidéken.
- Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
- A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)[5]
Az év témái
szerkesztésSzületések
szerkesztés- július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586)
- augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573)
- október 30. – Hubert Goltzius németalföldi grafikus, festő, nyomdász, numizmatikus, történész († 1583)
- az év folyamán:
- Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja
- Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja
- Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője
Halálozások
szerkesztés- II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506)
- Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül)
- Szalkai László esztergomi érsek (* 1475)
- Sárkány Ambrus volt királyi országbíró (* 1480 körül)
- Drágffy János királyi országbíró (* ?)
- Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500)
- Móré Fülöp pécsi püspök (* ?)
- Paksy Balázs győri püspök (* ?)
- Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496)
- Palinay György boszniai püspök (* ?)
- Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.)
- Balassa Ferenc[6] volt horvát–szlavón bán (* ?)
- Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?)
- Országh Ferenc főkamarás (* ?)
- Korlátkői Péter főajtónálló (* ?)
- Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)
- Horváth Simon királyi főpincemester (* ?)
- Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)
- Orlovcsics György zenggi kapitány (* ?)
- Vásárhelyi András (*?) költő
- Só Sin, a Rjúkjúi Királyság királya (* 1465)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h i j k l B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44-45. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ a b c d e f g Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 188-190. p.
- ↑ a b c d e Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 214. p.
- ↑ Fodor Pál: Szulejmán szultán és magyarországi hódításai. Oszmán emlékezet a 16–17. században. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 26. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ F.I.: Kronológia. In.: História. XXV. évf., 5-6. sz., 18. p.
- ↑ Virovecz Nándor: Száműzetéstől főkapitányságig. Balassa Menyhárt és az erdélyi hatalomváltás (1549–1552). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 32. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1526 témájú médiaállományokat.