Ágost szász választófejedelem

szász választófejedelem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 10.

Erős Ágost szász választófejedelem (németül: August von Sachsen v. August der Starke), (Freiburg, 1526. július 31.Drezda, 1586. február 12.) 1553-tól haláláig szász választófejedelem, a Wettin-ház Albert-ágának tagja.

Ágost szász választófejedelem
Ágost szász választófejedelem Ifj. Lucas Cranach műve, 1550-es évek.
Ágost szász választófejedelem
Ifj. Lucas Cranach műve, 1550-es évek.

UralkodóházAlbertine branch
Született1526. július 31.[1][2][3][4][5]
Freiberg
Elhunyt1586. február 11. (59 évesen)[1][3]
Drezda
Nyughelyefreibergeri dóm
ÉdesapjaEnrique V de Sajonia-Meissen
ÉdesanyjaMecklenburgi Katalin szász hercegné
Testvére(i)
Házastársa
  • Anna dán királyi hercegnő
  • Agnes Hedwig of Anhalt
Gyermekei
  • Elisabeth of Saxony
  • I. Keresztély szász választófejedelem
  • Dorothea of Saxony
  • Anna szász-coburgi hercegnő
  • Alexander von Sachsen
  • Johann Heinrich von Sachsen
  • Magnus von Sachsen
  • Joachim von Sachsen
  • Hector von Sachsen
  • Princess Marie of Saxony
  • Amalia von Sachsen
  • August von Sachsen
  • Adolph von Sachsen
  • Friedrich von Sachsen
  • Eleonore von Sachsen
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágost szász választófejedelem témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 

Édesapja Kegyes Henrik (1473–1541) volt, a Szász–Meisseni Hercegség uralkodó hercege, Albert szász hercegnek (1443–1500), Meissen őrgrófjának, a Wettin-ház Albert-ága megalapítójának második fia.

Édesanyja Katharina von Mecklenburg hercegnő (1487–1561) volt, II. Magnus mecklenburgi uralkodó herceg leánya.

Bátyja, az uralkodó Móric szász választófejedelem (1521–1553) – elhunyt apjuk végrendeletével ellentétben – megtagadta az öccsére hagyott hercegi birtokrészek átadását, Ágostnak csak pénzbeli juttatást (kegydíjat) biztosított, és 1544-ben ráruházta a merseburgi püspökség igazgatását. Ágost herceg Innsbruckban, a német-római császári udvarban nőtt fel, itt szoros barátságot kötött Miksa főherceggel, a későbbi II. Miksa császárral (aki I. Miksa néven magyar és cseh király is lett). 1546-ban Móric fejedelem önálló hadparancsnokká nevezte ki öccsét, és megbízta Drezda katonai védelmével.

1548. október 7-én Torgauban feleségül vette az Oldenburg-házból való Anna dán királyi hercegnőt (1532–1585), III. Keresztély dán és norvég király (1503–1599) leányát. A házasságkötés után Móric fejedelem, az uralkodó önálló udvartartást biztosított öccsének, akit ekkor mát trónörökösnek tekintett.

1552-ben Móric fejedelem átadta öccsének az ország kormányzását. Ágost herceg nyomban szövetségi szerződést kötött apósával, a nagy hatalmú III. Keresztély királlyal.

Móric választófejedelem 1553-ban férfi utód hátrahagyása nélkül hunyt el, trónját öccse, Ágost herceg örökölte. Országlása során fejlesztette az ipart, a kereskedelmet. Birtokain maga gazdálkodott, értekezést jelentetett meg a kertészetről is. Önmagát Augustusnak nevezte, az általa kibocsátott okmányokat e névvel írta alá. Hithű katolikusként szilárdan támogatta a császárt a protestáns fejedelmekkel folytatott tárgyalások és viták során. Alattvalóival közvetlen, atyai módon érintkezett, ezért a szász területeken elterjedten nevezték őt „Ágost atyának” (Vater August).

Anna hercegnővel kötött első házasságából 15 gyermek született. Legidősebb fia, Sándor herceg, a trónörökös (1554–1565) még Ágost életében gyermekként elhunyt, ugyanígy két következő két fia, Magnus herceg (1555–1558) és Hektor herceg (1558–1560) is, így negyedik fia, Keresztély (Christian) herceg (1560–1591) lépett elő a trón várományosává.

Első felesége, gyermekeinek anyja, Anna dán királyi hercegnő 1585. október 1-jén Drezdában elhunyt. Három hónappal később, 1586. január 3-án a 60 éves Ágost választófejedelem ismét megnősült, az Aszkániai-házból való, 13 éves Agnes Hedwig von Anhalt hercegnőt (1573–1616), Joákim Ernő (Joachim Ernst) anhalti uralkodó herceg leányát vette feleségül. Ez a házasság gyermektelen maradt. Hat héttel az esküvő után Ágost fejedelem elhunyt. A Szász Választófejedelemség trónját Keresztély herceg örökölte, I. Keresztély néven.

  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 17. old.


Előző uralkodó:
Móric
Következő uralkodó:
I. Keresztély