Wikipédia

Brodarics István

(1480-1539) katolikus püspök, krónikás
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 23.

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus, horvátul: Stjepan Brodarić, (Polyána, Szerémség, 1471 körül[1] – Vác, 1539. november 7.[2]) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

Brodarics István
Pécs, majd Vác püspöke
Brodarics István kézirata
Brodarics István kézirata
Eredeti neveStjepan Brodarić
Született1471 körül
Szerémség
Elhunyt1539. november 7. (kb. 68 évesen)
Vác
Felekezetrómai katolikus egyház
Eredeti neveStjepan Brodarić
Püspökségi ideje
1536 márciusa – 1537 áprilisa előtt (Pécs)
Püspökségi ideje
1537 áprilisa előtt – 1539. november 7. (Vác)
Előző püspök
Következő püspök
Országh János
Sbardelatti Ágoston
Brodarics István a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Brodarics István témájú médiaállományokat.

Nevét többnyire Brodericusnak, néha Brodarithnak írta.

Élete

szerkesztés

Középnemesi családban született.[2] A Padovai Egyetemen tanult,[2] majd 1536-ban beiratkozott még a Bolognai Egyetemre is.[3] Itáliából hazatérve zágrábi kanonok.[2] 1506-ban Esztergomban dolgozott Bakócz Tamás mellett.[2] 1512-ben Szatmári György, nagyváradi püspöknek korlátnoki titkárja volt. 1517. március 25.-én címerbővítő oklevelet kapott öccsével, polyanai Brodarics Mátyással, és annak a gyermekeivel együtt.[2] Brodarics Mátyás, királyi udvarnok volt II. Lajos magyar király korában, majd 1547-ben máramarosi sókamaraispánként tevékenykedett.[4]

Brodarics Mátyás második felesége a Zala vármegyei származású csébi Pogány Sára úrnő volt, csébi Pogány János lánya, csébi Pogány Imre és az Osl nemzetségbeli herbortyai Osl Borbála unokája. E házasság révén Mátyás és neje, majd két lánya, osztopáni Perneszy Andrásné polyanai Brodarics Katalin és osztopáni Perneszy Farkasné polyanai Brodarics Klára, jelentős zalai birtokállományt örököltek.

1522-től pécsi prépost.[2] Ebben a tisztségében többször járt követségben I. Zsigmond lengyel királynál, 1525-ben pedig Rómában VII. Kelemen pápánál, akitől pénzbeli segedelmet kért a török ellen. Ezen utazásából 1525. szeptember 13-án Budára érkezett, 1526. március 11-én a király az ország kancellárjává nevezte ki. Ezen minőségben követte II. Lajost a mohácsi táborba. Brodarics megmenekült a mohácsi vészből és egy ideig Ferdinánd király pártján állt. Miután Szapolyai János ellen megkezdődött a háború, nem akarván abban részt venni, Lengyelországba ment, és a krakkói püspöknél, Tomicky Péternél tartózkodott.

Hogy mikor került onnan vissza, az bizonytalan; de 1535-ben Frangepán Ferenccel és Werbőczy Istvánnal együtt ő alkudozott Bécsben János király (Szapolyai János) részére fegyverszünetért. 1536 márciusában pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Részt vett a váradi béke megkötését megelőző tárgyalásokon. 1539-ben Werbőczyvel Lengyelországban járt, hogy megkérje János király számára Zsigmond király leányát, Izabellát, akit aztán Perényi Péter és homonnai Drugeth István társaságában Budára és Székesfehérvárra elkísért. 1539. november 7-én halt meg Vácott.

Művei

szerkesztés
  • Leírta I. Zsigmond lengyel király számára a mohácsi csatát, mely művét legelőször Pyrser Mátyás adta ki Krakkóban 1527-ben: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia címmel; azután Zsámboki János (Sambucus) Bonfini Decasaihoz adott toldalékába bevette (Basiliae, 1568; ennél jobb az 1581. frankfurti kiadás) és külön is megjelent ezen cím alatt: Stephani Broderici narratio de praelio quo ad Mohatzium anno 1526 Ludovicus Hungariae rex periit. Cum commentario Joh. Casp. Khunii. Argentorati, 1688 (magyarra fordította Letenyei János. Buda, 1795)
  • Tomicius Péter krakkói püspökkel folytatott levelezése, amely a korabeli történelmet mutatja be, a varsói országos könyvtárban van
  • Ábel Jenő (Adalékok 30 l.) egy levelét közli 1512-ből, melyben Janus Pannonius kódexéről tesz említést.
  • Brodarics históriája a mohácsi vészről; ford., bev., jegyz. Szentpétery Imre; Lampel, Bp., 1903 (Magyar könyvtár)
  • Brodarics históriája a mohácsi vészről; ford., jegyz. Szentpétery Imre, bev. Klaniczay Tibor; hasonmás kiad.; Zrínyi, Bp., 1976
  • Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról; ford. Kardos Tibor, előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1983 (Gondolkodó magyarok)
  • De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima / Oratio ad Adrianum VI. pontificem maximum; szerk. Kulcsár Péter, Csapodi Csaba; Akadémiai, Bp., 1985 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)
  • Epistulae; szerk., bev., jegyz. Kasza Péter; Argumentum–MOL, Bp., 2012 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)

Irodalom

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Katolikus lexikon
  2. ↑ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 122. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. ↑ Veress Endre 1941: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai. Budapest, 89; Szlavikovszky Beáta 2007: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. 1526-1918. Budapest, 35 No. 7.
  4. ↑ Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005). Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés


Előde:
Sulyok György 		Utóda:
Sulyok György
Előde:
Országh János
Váci püspök
1537–1539
 Utóda:
Sbardelatti Ágoston
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brodarics_István&oldid=27620152”