Ábel Jenő

Magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1882)

Ábel Jenő (Pest, 1858. július 24.[3]Budapest, 1889. december 13.)[4] klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1882).

Ábel Jenő
Ábel Jenő.jpg
Született Ábel Jenő János
1858. július 24.[1]
Pest, magyar
Elhunyt 1889. december 13. (31 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása egyetemi tanár, klasszika-filológus
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1877, doktorátus, bölcsészettudomány)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábel Jenő témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Ábel Albin (1822–1888)[5] zongoratanár és Knight Claudine (1825–1898)[6] fia. Középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus iskolában végezte. 1875-től a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult. 1877-ben doktori diplomát szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1879 után Budapesten gimnáziumban tanított. 1883-tól a budapesti egyetemen a görög filológia rendkívüli, 1887-től nyilvános rendes tanára. Ő volt a budapesti Philologiai Társaság első titkára, majd az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője. Nagy jelentőségűek a magyarországi humanizmus történetére, a középkori latin irodalomra és a görög epikusok kézirataira vonatkozó kutatásai. Számos klasszikus (antik és reneszánsz kori) szöveg kiadása fűződik a nevéhez.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége Bosányi Gizella (1861–1900)[7][8] volt. Gyermekei:

  • Ábel Pál Albin József (1884–?)
  • Ábel Irma (1885–1954)[9] tanítónő. Férje Herczy Sándor.
  • Ábel Margit Klotild Emma (1886–1939). Férje Széll Mihály.
  • Ábel Gizella Eugénia (1888–?)
 
Ábel Jenő sírja Budapesten, Kerepesi temető: 34/2-1-51

EmlékezeteSzerkesztés

  • Az 1962-től megrendezett, „Ókortudományi Társaság országos tanulmányi versenye latint második éve tanuló középiskolások számára” 2001-től az ő nevét viseli.[10]
  • Budapest XI. kerületében utca őrzi emlékét.

A magyar Ókortudományi Társaság 1968 óta az Ábel Jenő-emlékéremmel díjazza az ókortudomány hazai kiválóságait.

Főbb műveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.   [1]