Főmenü megnyitása

Üdvözöljük a Pécs-műhely által újonnan létrehozott Pécs-portálon.
Oldalunk a magyar Wikipédián Pécs után, illetve a Péccsel kapcsolatos szócikkek után érdeklődők számára kíván kiinduló ponttá válni.

A pécsi barbakán

A barbakán


Pécs (horvátul: Pečuh, németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb települése, Baranya megye, a Pécsi járás és kistérség székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Bővebben Pécsről...
Kiemelt szócikkszerkesztés 
Pécsi székesegyház
A Pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott. A székesegyház „basilica minor” rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe.

Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. Ott azután húsvét napján Géza herceg tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére. A dómban ezután tűzvész ütött ki, majd később, jóval a trónviszályok elmúltával, valószínűleg László király uralkodásának első éveiben kezdődött el az új székesegyház építése. A tatárjárás idején, majd 1299-ben a várat tűz pusztította, és a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült (az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna). Az újabb építkezések 1345-ben fejeződtek be, ekkor gótikus falképekkel borították a falakat. Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmáry György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálják Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon. 1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost és a székesegyház nyugati részét is templomnak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. Nesselrode püspök idején, 1703-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Később, az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. 1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe.

Kiemelt képszerkesztés 
Kiemelt idézetszerkesztés 
Weöres Sándor
Pécs az ország déli városa,
néha télen is meleg van itt,
Jakabhegy és Tettye hajlatán
januárban hóvirág virít.
Weöres Sándor, Rongyszőnyeg
Kiemelt életrajzszerkesztés 
Victor Vasarely
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) (Pécs, 1906. április 9.Párizs, 1997. március 15.) magyar festő, az op-art jelentős képviselője. Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art" legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak".

1906. április 9-én született Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 19. szám alatt Vásárhelyi Győző pincér és Csiszár Anna törvénytelen gyermekeként. 1925-ben, a középiskola elvégzése után az orvosi egyetem esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket előállító üzemben dolgozott. A művészi tevékenység azonban mindennél erősebben vonzotta. 1927-ben Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába iratkozott be, majd a Bauhaus eszmevilágához formailag közelálló Bortnyik Sándor „Műhelyének” lett a tagja és két éven át folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, az ugyancsak grafikai tervező Spinner Klárával. Ebben a műhelyben ismerte meg igazán a modern művészet huszadik századi történetének legjellemzőbb alakjait, így, amikor 1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem mindent ismert az absztrakt művészet területén is. Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal. Vasarely, aki a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján: kezdetben különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd utóbb kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében. Kassák Lajos a Denise René galéria meghívására Victor Vasarely-vel 1961-ben, Párizsban közös kiállításon segítette a geometrikus absztrakció legújabb eredményeivel összhangban felidézni a húszas évek modern művészetének intencióit. Vasarely pedig a közép-kelet-európai tradíció szolgálatvágyát, praktikus jó szándékát ösztönösen megérezve fogadta el a továbbépítésre felhívó együttműködést Kassák Lajossal.

Tudtad-e?szerkesztés 
A pécsi magasház


Témákszerkesztés 
Péccsel kapcsolatos témák

Pécs történelme: Pannonia ValeriaPécsi ókeresztény sírkamrákPécs ostroma (1541)Pécs ostroma (1664)Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság

Főbb alakok: Zsolnay VilmosVictor VasarelyBreuer MarcellSólyom LászlóTass OlgaTarr BélaNemere IstvánLomb KatóCsorba GyőzőLovasi AndrásGera ZoltánDárdai Pál

Pécs kulturális élete: Könnyűzene PécsenPécsi TudományegyetemPécs2010 Kulturális Főváros projektZsolnay Kulturális NegyedDél-dunántúli Regionális Könyvtár és TudásközpontPécsi fesztiválok listájaPécsi Kulturális KözpontPécsi Országos Színházi TalálkozóPécsi Egyetemi NapokPécsi borvidékPécs műemlékeinek listájaPécsi kitüntetések és díjak

Közlekedés: Pécs tömegközlekedésePécs villamosvonal-hálózataPusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalM6-os autópályaPécs–Pogány repülőtér

Sport: Pécsi Mecsek FCMizo Pécs 2010Pécsi VSKPVSK-PanthersPEAC-Pécs

Turizmus: Pécs belvárosaSzéchenyi térGázi Kászim pasa dzsámijaPécsi Állatkert és Akvárium-TerráriumBarbakán (Pécs)Pécsi székesegyházKossuth térJakováli Hasszán dzsámijaKirály utca


Kiemelt tartalomszerkesztés 
Featured article star.png

Kiemelt szócikkekSzerkesztés

Jó szócikkekSzerkesztés

Tennivalókszerkesztés 
Tennivalók
  • Miben segíthetsz?
    Péccsel kapcsolatos
    szócikkek
    Fontosság
    Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
    Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 1 1 1 1 0 4
    Színvonalas 3 1 1 0 0 5
    Teljes 10 5 11 2 0 28
    Jól használható 4 21 230 9 0 264
    Bővítendő 3 53 326 15 0 397
    Vázlatos 0 19 288 16 0 323
    Születő 0 2 295 33 0 330
    Besorolt 21 102 1152 76 0 1351
    Besorolatlan 0 0 0 0 13 13
    Összesen 21 102 1152 76 13 1364

    Péccsel kapcsolatos szócikkek fontosság szerint
    Péccsel kapcsolatos szócikkek minőség szerint

  • Társportálok[{{fullurl:15px]]|action=edit}} szerkesztés
    Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Pécs a  Wikihíreken  Pécs a  Wikidézeten  Pécs a  Wikikönyveken  Pécs a  Wikiforráson  Pécs a  Wiktiszótárban  Pécs a  Wikiegyetemen  Pécs a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    Wikinews-logo.svg
    Wikiquote-logo.svg
    Wikibooks-logo.svg
    Wikisource-logo.svg
    Wiktionary-logo-en.svg
    Wikiversity-logo.svg
    Commons-logo.svg
    További portálok
    Földrajz
    Irodalom
    Kultúrtörténet
    Magyarország
    Művészet
    Sport
    Társadalom
    Technika
    Természet
    Történelem
    Vallás
    Wikipédia