Főmenü megnyitása

Üdvözöljük a Pécs-műhely által újonnan létrehozott Pécs-portálon.
Oldalunk a magyar Wikipédián Pécs után, illetve a Péccsel kapcsolatos szócikkek után érdeklődők számára kíván kiinduló ponttá válni.


Pécs (horvátul Pečuh, németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb települése, Baranya megye, a Pécsi járás és kistérség székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Bővebben Pécsről...
Kiemelt szócikkszerkesztés 
Kodály Központ
A Kodály Központ (tervezéskori elnevezései: Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, Opus.2010) egy 2010-ben épült központ a pécsi Balokány városrészben az Építész Stúdió Kft. tervezésében. Az intézmény a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű, multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja. Az intézmény otthont ad a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak. Nevét Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutatóról kapta. A konferencia- és koncertközpontra kiírt eredményes építészeti tervpályázaton 2007. áprilisában az Építész Stúdió Kft. pályaműve nyerte az I. díjat és ezzel a megbízást is az engedélyezési tervre és a tendertervre. A kiviteli tervet az Európai Unió pályázati szabályai miatt a Mérték Építészeti Stúdió készítette, a kivitelezés az Építész Stúdió szerzői felügyelete mellett zajlott. A közel ezer fő befogadására alkalmas központ alapkövét 2009. augusztus 25-én rakták le. Egy fémhengerbe olyan emléktárgyakat helyeztek el, mint például a Dunántúli Napló aznapi száma, fémérmék, az épület látványtervei, a Pécsi Kulturális Központ tájékoztatói, egy 19. században élt pécsi zeneszerzőről, Lickl Györgyről szóló tanulmány, valamint a Pannon Filharmonikusok története.és egy fénykép azokról akik az első kapavágásnál jelen voltak. Az építkezés során 6500 méter cölöpöt kellett az épület alá - annak biztonságos alapozása kiegyenlített süllyedése miatt - lefúrni valamint különleges eljárással kellett a vizet a munkagödörből eltávolítani. Az épület szerkezetébe közel 14 000 köbméter magas minőségű betont és 650 tonna betonvasat kellett beépíteni 4 toronydaru és 250 építő közreműködésével. Az épület szerkezete 2010. március 23-ra készült el, ekkor bokrétaavató ünnepséget tartottak a nagyközönség előtt. Ezután kezdődtek meg a szakipari munkák, amelyek során a Magyar Építő Zrt. irányításával mintegy 500 szakiparos adott végső külsőt az épületnek. Mindenütt kő és faburkolatok, különleges szerkezeti megoldások, magas szintű villamos és gépész installáció, egyedi tervezésű székek, dönthető nézőtér, mozgatható zenekari árok és még sok érdekesség került az épületbe beépítve. Az egész komplexum magyar mérnökök, tervezők és kivitelezők szellemi terméke és munkája.

A munkák átadása 2010. november 18-án történt, a birtokba adás 2010. november 23-án. Az első koncert 2010 december 2-án az építők tiszteletére. A létesítmény hivatalos megnyitása 2010. december 16-án történt, Kodály Zoltán (1882-1967) születésének 128. évfordulóján. A megnyitó során derült ki, hogy a központ két éven belül egy orgonával is gazdagodik Scheffer Ferenc vállalkozó felajánlásából. A pécsi család 2010-ben vesztette el a fiú gyermeküket, aki a vakbélműtéte után kialakult szövődményekbe halt bele. Az orgona építése kapcsán svájci gyártóval vették fel a kapcsolatot, és közben bevonják a pécsi Angster céget is. A munkákat Szamosi Szabolcs, a Pécsi Bazilika orgonaművésze koordinálja. Az adományozók cserébe annyit kérnek, hogy a hangversenyteremben, vagy az előterében helyezzenek el egy jól látható emléktáblát ezzel a felirattal: „Az orgonát Scheffer Ferenc és felesége, Scheffer Ferencné Krémer Zsuzsanna állíttatta fiuk, Scheffer Péter emlékére”.

Kiemelt képszerkesztés 
Kiemelt idézetszerkesztés 
Cseh Tamás
Nagyon jól tudja az Uránváros
Hogy rövid az élet s a határidő záros
De egyetlen éjjel az Olimpia bárban
Megkapok mindent mit az élettől vártam
Cseh Tamás, Cseh Tamás - Hová megy ma éjjel az Uránváros?
Kiemelt életrajzszerkesztés 
Tarr Béla
Tarr Béla (Pécs, 1955. július 21. –) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Édesapja id. Tarr Béla díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban, édesanyja, Tarr Mari, a Madách Színház elismert súgónője. Testvére Tarr György festőművész, restaurátor. 2012-től a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke.

Tarr Béla amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981–1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött. Két évtizede együtt él vágójával, Hranitzky Ágnessel, akit filmjei társrendezőjének tekint. 1987-től működik együtt Krasznahorkai László regényíróval. Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Tarr Bélát a Guardian című brit lap a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, így a magyar rendező megelőzi Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is. 2007 májusában a Cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában. 2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve-díjat a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon. Tarr tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni. Mialatt hajógyári munkásként dolgozott figyeltek fel rá a Balázs Béla Stúdió fiatal filmesei, akik "kívülről behozott" emberként pénzt és nyersanyagot biztosítottak számára. 22 éves volt, mikor a stúdió pénzéből elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket. Tarr eredetileg dokumentumfilmet akart csinálni egy kilakoltatott pesti családról, azonban a rendőrség nem engedte a helyszín közelébe. Ekkor döntötte el, hogy dokumentum-játékfilmet készít a témáról amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken, improvizált dialógusokkal (ami igencsak népszerűnek számított a "budapesti iskola" körében). Az amatőr költségvetésből, bármilyen fizetség nélkül hat nap alatt elkészített film egy csapásra ismertté tette a fiatal rendező nevét és a magyar dokumentarista film leghíresebb alkotásává vált. Tarrt első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Főiskolai vizsgafilmjeként elkészítette a Macbeth tévéjáték változatát Cserhalmi György főszereplésével. Szintén 1981-ben Tarr több más fiatal filmessel megalapította a Társulás Filmstúdiót, melynek feloszlásáig (1985-ig) tagja. 1982-ben forgatta Tarr a még mindig dokumentarista stílusú, de immár profi színészeket felvonultató Panelkapcsolatot, melyben Koltai Róbert és felesége Pogány Judit egy lakótelepen élő házaspár mindennapjait ábrázolták meglepő realitással. 1984-ben készült az Őszi almanach, színes nagyjátékfilm, mely a rendező első eltávolodása a realizmustól, szándékosan szürreálisabb, stilizáltabb alkotás. Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tíz perces) snittek, meghatározóvá váltak a rendező művészetében. Ezen filmek időrendi sorrendben a következőek: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister harmóniák, ... (nagy szünet egy "hiányzó" Fehér György film: Tarr Béla bevezetője Fehér György filmjeihez, illetve Maár Gyula: Töredék című fekete-fehér alkotása, amely Tarr Béla TT Filmműhelye nélkül nem készülhetett volna el...) ..., A londoni férfi, és – nyilatkozata szerint – utolsó filmje, A torinói ló.

Tudtad-e?szerkesztés 
A pécsi magasház


Témákszerkesztés 
Péccsel kapcsolatos témák

Pécs történelme: Pannonia ValeriaPécsi ókeresztény sírkamrákPécs ostroma (1541)Pécs ostroma (1664)Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság

Főbb alakok: Zsolnay VilmosVictor VasarelyBreuer MarcellSólyom LászlóTass OlgaTarr BélaNemere IstvánLomb KatóCsorba GyőzőLovasi AndrásGera ZoltánDárdai Pál

Pécs kulturális élete: Könnyűzene PécsenPécsi TudományegyetemPécs2010 Kulturális Főváros projektZsolnay Kulturális NegyedDél-dunántúli Regionális Könyvtár és TudásközpontPécsi fesztiválok listájaPécsi Kulturális KözpontPécsi Országos Színházi TalálkozóPécsi Egyetemi NapokPécsi borvidékPécs műemlékeinek listájaPécsi kitüntetések és díjak

Közlekedés: Pécs tömegközlekedésePécs villamosvonal-hálózataPusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalM6-os autópályaPécs–Pogány repülőtér

Sport: Pécsi Mecsek FCMizo Pécs 2010Pécsi VSKPVSK-PanthersPEAC-Pécs

Turizmus: Pécs belvárosaSzéchenyi térGázi Kászim pasa dzsámijaPécsi Állatkert és Akvárium-TerráriumBarbakán (Pécs)Pécsi székesegyházKossuth térJakováli Hasszán dzsámijaKirály utca


Kiemelt tartalomszerkesztés 
Featured article star.png

Kiemelt szócikkekSzerkesztés

Jó szócikkekSzerkesztés

Tennivalókszerkesztés 
Tennivalók
  • Miben segíthetsz?
    Péccsel kapcsolatos
    szócikkek
    Fontosság
    Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
    Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 1 1 1 1 0 4
    Színvonalas 3 1 1 0 0 5
    Teljes 10 5 11 2 0 28
    Jól használható 4 21 230 9 0 264
    Bővítendő 3 53 326 15 0 397
    Vázlatos 0 19 288 16 0 323
    Születő 0 2 295 33 0 330
    Besorolt 21 102 1152 76 0 1351
    Besorolatlan 0 0 0 0 11 11
    Összesen 21 102 1152 76 11 1362

    Péccsel kapcsolatos szócikkek fontosság szerint
    Péccsel kapcsolatos szócikkek minőség szerint

  • Társportálok[{{fullurl:15px]]|action=edit}} szerkesztés
    Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Pécs a  Wikihíreken  Pécs a  Wikidézeten  Pécs a  Wikikönyveken  Pécs a  Wikiforráson  Pécs a  Wiktiszótárban  Pécs a  Wikiegyetemen  Pécs a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    Wikinews-logo.svg
    Wikiquote-logo.svg
    Wikibooks-logo.svg
    Wikisource-logo.svg
    Wiktionary-logo-en.svg
    Wikiversity-logo.svg
    Commons-logo.svg
    További portálok
    Földrajz
    Irodalom
    Kultúrtörténet
    Magyarország
    Művészet
    Sport
    Társadalom
    Technika
    Természet
    Történelem
    Vallás
    Wikipédia