Margitai Ági
Margitai Ági[2] (Budapest, 1937. július 12. – Budapest,[3] 2014. november 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Margitai Ági | |
![]() | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Weisz Ágnes |
Született |
1937. július 12. Budapest |
Elhunyt |
2014. november 4.[1] (77 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Fülöp Zsigmond |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1956–2014 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 2010 |
Jászai Mari-díj | 1962 |
Kiváló művész | 1989 |
Érdemes művész | 1981 |
További díjak |
|
Margitai Ági IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Margitai Ági témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályakép szerkesztés
1937-ben született Budapesten, zsidó vallású családban.[4] Szülei Weisz Jenő (1893-1944)[5] és Esenfeld Friderika (1900–1969)[6][7]voltak. Apai nagyszülei Weisz Mór és Mózes Cecília, anyai nagyszülei Esenfeld Mózes Schmil (1873-1931)[8] műszerész és Hirsch Gittel (1878-1931)[9] voltak. Gimnáziumba nem járt, és nem tett érettségi vizsgát sem.[10] Érettségi nélkül vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára. 1958-ban a főiskola elvégzése után Pécsre került a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol 1962-ig játszott. 1962–63-ban a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1963–64-ben a Petőfi Színházban szerepelt. 1965–1968 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968–1970 között a Mikroszkóp Színpadon lépett fel. 1970–1972 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1972–1978 között a József Attila Színház, 1978–1982 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1982–1990 között a Mafilm társulatának volt a tagja. 1990-től újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 1992–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője, 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, később szabadúszó volt.
Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült.
2014 októberében megbetegedett, szerepeit vissza kellett adnia. Szerettei körében, súlyos betegségben hunyt el 2014. november 4-én.[11]
2014. november 18-án temették el, a Farkasréti temetőben. Százak búcsúztatták, többek között Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Eszenyi Enikő, Rudolf Péter, Verebes István, Gáspár Sándor, Sándor Pál, Janza Kata, Halász Judit, Alföldi Róbert, Hevér Gábor, Csomós Mari és Gálffi László.[12]
Színházi szerepei szerkesztés
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 142. Ugyanitt hatvanhárom színházi fotón is látható.[13]
- Mikszáth Kálmán–Benedek András: Sipsirica (Kati)[14]
- Mikszáth Kálmán–Benedek András–Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival (a női címszerepben)[15]
- Heltai Jenő: A tündérlaki lányok (Sári)
- Shaw: Pygmalion (Eliza)
- Frances Goodrich–Albert Hackett: Anna Frank naplója (Anna Frank)
- Bertolt Brecht–Weill: Koldusopera (Polly; Kocsma Jenny; Peacockné)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia)
- Shakespeare: Ahogy tetszik (Rosalinda)
- Shakespeare: A makrancos hölgy (Kata)
- Csehov: Ványa bácsi (Szonya)
- Csehov: Sirály (Arkagyina)
- Marcel Achard: A bolond lány (Josefa)
- Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My fair Lady (Eliza)
- Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz (Jutka)[16]
- Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Júlia)
- Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Martha)
- Sławomir Mrożek: Tangó (Eleonóra)
- Fejes Endre: Vonó Ignác (Mákné)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (Vincéné)
- Füst Milán: Máli néni (Máli néni)
- Willy Russel: Shirley Valentine (Shirley Valentine)
- Eörsi István: Jolán és a férfiak (Jolán)
- Lillian Hellman: Régimódi játékok (Albertine Prine)
- Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Valéria)
- Schiller: Stuart Mária (Erzsébet)
- Szép Ernő: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit)
- Harvey Fierstein: Kakukktojás (Mrs. Beckoff)
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (Kurázsi mama)
- Neil Simon: A nagymama soha (Bella)
- Oscar Wilde–Kamondi Zoltán: Salome
- Seneca: Phaedra (Phaedra)
- Forgách András: A pincér (színésznő)
- Schiller: Ármány és szerelem (Lady Milford)
- Kamondi Zoltán (rend.): Médeia-variációk (Médeia)
- Jerry Herman–Michael Stewart: Hello, Dolly! (Dolly)
- Örkény István: Macskajáték (Orbánné)
- Barta Lajos: Szerelem (Szalay)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Násztya)
- Jule Styne–Bob Merill: Funny girl (Mrs. Strakosh)
- Ödön von Horváth: Szép kilátás (Ada von Stetten bárónő)
- James Goldman: Az oroszlán télen (Eleonóra)
- Bereményi Géza: Az arany ára (Csöpi)
- Goldoni: Virgonc hölgyek, avagy a rózsaszín kokárda (Silvestra)
- Shakespeare: Hamlet (Gertrud)
- Lolleh Bellon: A csütörtöki hölgyek (Sonia)
- Én és a kisöcsém (Zolestyák)
- Noël Coward: Vidám kísértet (Madame Arcati)
- Molnár Ferenc: A hattyú (Mária Dominika hercegnő)
- Örkény István: Pistipistipistipisti
- Brecht: A szecsuáni jólélek (Isten, Idős hölgy, Nagypapa, Jang asszony )
- Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (8. esküdt)
- Charlotte Jones: Emésztő tűz (Annie/Nagyi)
- Anat Gov: Happy Ending[17]
Rendezései szerkesztés
- LaBute: Szentek fecsegése (2001)
Filmszerepei szerkesztés
Játékfilmek szerkesztés
|
|
Tévéfilmek szerkesztés
|
|
Díjai szerkesztés
- Jászai Mari-díj (1962)
- chicagói Ezüst Hugó-díj (1980)
- Érdemes művész (1981)
- a filmszemle díja (1981)
- Kiváló művész (1989)
- Déryné-díj (1995)
- a színházi találkozó díja (1995)
- a fővárosi önkormányzat színházi díja (2002)
- Jászai-gyűrű (2004)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
- Kossuth-díj (2010)
Interjúk szerkesztés
- Terasz.hu Archiválva 2021. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kultúra.hu
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Meghalt Margitai Ági színésznő. Hvg.hu, 2014. november 4.
- ↑ Egyes forrásokban Margittai, Margittay családnévvel szerepel.
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
- ↑ „Mehetünk a levesbe” – Margitai Ági színész (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2018. január 9.)
- ↑ Weisz Jenő halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2158/1951.folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Esenfeld Friderika halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polg. halotti akv. 1510/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Szülei házasságkötése a Budapest VIII. kerületi polg. házassági akv. 1963/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Essenfeld Mózes Schmil/Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polg. halotti akv. 2170/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Hirsch Gittel halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polg. halotti akv. 174/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Vámos Miklós: Lehetetlen. Vendégek: Rudolf Péter és Margitai Ági. 37:20-37:35
- ↑ http://divany.hu/vilagom/2014/11/04/meghalt_margitai_agi/
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
- ↑ 2014. november 6-i lekérdezés
- ↑ A Színházi adattárban rögzített első bemutatója, Katona József Színház (a Nemzeti Színház Kamaraszínháza). 1956. június 9.
- ↑ Pécsi debütálás: 1958. június 14.
- ↑ A miskolci bemutatkozó szerep. 1965. szeptember 24.
- ↑ Belvárosi Színházban játszotta utoljára. 2014. októbertől Fekete Györgyi játszott helyette
Források szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Dr. Papp Sándor: KI KICSODA a magyar filmművészetben (1983) ISBN 963 01 4698 3
- Színházi Kislexikon. Gondolat Kiadó-1969
- Új kortárs magyar színész lexikon. Magazin Holding Kft., 1999 ISBN 963-03-8462-0
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283