József Attila Színház
A József Attila Színház Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.[1]
| József Attila Színház | |
 | |
| A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 József Attila Színház
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A színház igazgatóiSzerkesztés
- Szendrő József (1954–1955)
- Fodor Imre (1956–1975)
- Miszlay István (1975–1982)
- Szabó Ervin (1982–1990)
- Léner Péter (1990–2010)
- Méhes László (2010–2011)
- Koltay Gábor (2011)
- Nemcsák Károly (2011–)
Társulat (2022/2023)Szerkesztés
VezetésSzerkesztés
- Igazgató: Nemcsák Károly
- Művészeti vezető: Hargitai Iván
- Dramaturg: Szokolai Brigitta
- Művészeti főtitkár: Fazekas Zsuzsa
SzínészekSzerkesztés
- Auksz Éva
- Blazsovszky Ákos
- Botár Endre
- Chajnóczki Balázs
- Fehér Anna
- Fekete Gábor
- Fila Balázs
- Galkó Balázs
- Horváth Csenge
- Horváth Sebestyén Sándor
- Jónás Andrea
- Kiss Gábor
- Kónya Merlin Renáta
- Kovalik Ágnes
- Kulcsár Viktória
- Lábodi Ádám
- Lukács Dániel
- Molnár Zsuzsanna
- Nemcsák Károly
- Pikali Gerda
- Quintus Konrád
- Szabó Gabi
- Ujréti László
- Újvári Zoltán
- Zöld Csaba
TáncosokSzerkesztés
- Czakó Gábor
- Horváth Ádám
- Jakab Roland
- Jakab Zsanett
- Tonhaizer Tünde
- Veres Dóra
Örökös tagok (2022)Szerkesztés
Állandó művészek (2022/2023)Szerkesztés
TörténeteSzerkesztés
ElőzményekSzerkesztés
1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.
A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.[2]
A József Attila SzínházSzerkesztés
1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.[2]
A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.[1]
1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.[1]
2021-től a színház ismét önálló társulattal rendelkezik, amelyet 2011-ben anyagi okokból kellett megszüntetni.[3]
Az épületSzerkesztés
A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.[2][4]
Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.[2]
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.[5]
2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.[6]
Kapcsolódó díjakSzerkesztés
- Józsa Imre-díj
- Sztankay István-díj
- Kaló Flórián-díj
- József Attila-gyűrű
- Fodor Imre-díj
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c József Attila Színház
- ↑ a b c d József Attila Színház, Theatre database - Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Kihirdette 2021/22-es évadát a József Attila Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
- ↑ Paulinyi Gergely: A József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése (műleírás) Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, epiteszforum.hu (megjelent: SZÍNPAD 2006/1., 43. old.; Magyar SzínházTechnikai Szövetség) - (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ József Attila Színház rekonstrukció - a tervpályázat Archiválva 2017. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006, epiteszforum.hu (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Megújult a József Attila Színház Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org - 2017. december 16.
ForrásokSzerkesztés
- A színház honlapja
- ↑ József Attila Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információkSzerkesztés
- Staud Géza: Magyar színházművészet: 1949-1959 - 1960 (online: books.google.hu)