József Attila Színház
A József Attila Színház Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.[1]
| József Attila Színház | |
 | |
| A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Építész(ek) |
|
| Elhelyezkedése | |
 József Attila Színház
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat. | |
A színház igazgatóiSzerkesztés
- Szendrő József (1954-1955)
- Fodor Imre (1956-1975)
- Miszlay István (1975-1982)
- Szabó Ervin (1982-1990)
- Léner Péter (1990-2010)
- Méhes László (2010-2011)
- Koltay Gábor (2011)
- Nemcsák Károly (2011-)
TársulatSzerkesztés
- Igazgató: Nemcsák Károly
A színház művészei (2019-2020)Szerkesztés
- Baranyi László
- Básti Andrea
- Betz István
- Blazsovszky Ákos
- Bodrogi Gyula
- Botár Endre
- Chajnóczki Balázs
- Előd Álmos
- Fabó Györgyi
- Fila Balázs
- Fehér Anna
- Fekete Réka Thália
- Galambos Erzsi
- Gazdag Tibor
- Fila Balázs
- Holczinger Szandra
- Jakus Szilvia
- Kiss Gábor
- Kocsis Judit
- Korponay Zsófia
- Kovalik Ágnes
- Krassy Renáta
- Láng József
- Létay Dóra
- Molnár Zsuzsa
- Nemcsák Károly
- Pethő-Tóth Brigitta
- Pikali Gerda
- Rékasi Károly
- Quintus Konrád
- Ujréti László
- Vándor Éva
- Vaszkó Bence
- Zöld Csaba
Örökös tagok (2019)Szerkesztés
Vendégművészek (2019-2020)Szerkesztés
- Ágoston Péter
- Bercsényi Péter
- Besenczi Árpád
- Blahó Gergely
- Csankó Zoltán
- Csonka Dóra
- Egyed Attila
- Esztergályos Cecília
- Fazakas Júlia
- Feke Pál
- Galkó Balázs
- Gieler Csaba
- Kerekes József
- Kern András
- Koltai Róbert
- Lux Ádám
- Makranczi Zalán
- Mihályfi Balázs
- Mohai Tamás
- Mucsi Zoltán
- Nagy Norbert
- Puskás Péter
- Resetár Dániel
- Rusz Milán
- Schlanger András
- Seress Zoltán
- Szabó Gabi
- Szerednyey Béla
- Szilágyi Katalin
- Szorcsik Viktória
- Török Anna
- Tóth Sándor
- Turek Miklós
- Újvári Zoltán
- Zubor Ágnes
TörténeteSzerkesztés
ElőzményekSzerkesztés
1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.
A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.[2]
A József Attila SzínházSzerkesztés
1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.[2]
A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.[1]
1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.[1]
Az épületSzerkesztés
A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.[2][3]
Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.[2]
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.[4]
2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.[5]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c József Attila Színház
- ↑ a b c d József Attila Színház, Theatre database - Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Paulinyi Gergely: A József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése (műleírás), epiteszforum.hu (megjelent: SZÍNPAD 2006/1., 43. old.; Magyar SzínházTechnikai Szövetség) - (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ József Attila Színház rekonstrukció - a tervpályázat 2006, epiteszforum.hu (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Megújult a József Attila Színház, szinhaz.org - 2017. december 16.
ForrásokSzerkesztés
- A színház honlapja
- ↑ József Attila Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információkSzerkesztés
- Staud Géza: Magyar színházművészet: 1949-1959 - 1960 (online: books.google.hu)