Szendrő József

(1914–1971) magyar színész, színházrendező, színházigazgató, műfordító, szinkronszínész

Szendrő József (Budapest, Ferencváros, 1914. augusztus 18.[3] – Budapest, 1971. október 22.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, műfordító, színházigazgató.

Szendrő József
Született 1914. augusztus 18.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1971. október 22. (57 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Máthé Erzsi
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1936)
Kitüntetései Jászai Mari-díj (1970)
Sírhelye Farkasréti temető (11/2-1-87)
Színészi pályafutása
Aktív évek 19361971

A Wikimédia Commons tartalmaz Szendrő József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szendrő József emléktáblája egykori lakhelyén, a Bajza utca 1-9. szám alatt
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/2-1-87.

Életpályája szerkesztés

Szendrő József körorvos és Szabó Mária fiaként született. Rákosi Szidi színiiskoláját látogatta, majd 1936-ban végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, ezután a Nemzeti Színház tagja lett.[4] 1938-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1939-ben besorozták katonának, 1941-ben leszerelték. 1941 és 1944 között a Független Színpad tagja volt. 1944-ben újra besorozták, október 15-én szovjet hadifogságba került, Grúziába vitték fogolytáborba.

1947. szeptember 22-én engedték el, itthon újra a Nemzeti Színházban játszott. 1949-től 1952-ig a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, 1952-től 1954-ig a Néphadsereg Színház igazgatója volt. 1954-ben megalakította a József Attila Színházat, amelynek egy évig igazgatója volt. 1955 és 1958 között a Néphadsereg Színház főrendezője, 1958 és 1960 között a debreceni Csokonai Színház igazgatója, 1960–61-ben a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1963–64-ben a Petőfi Színház, 1964-től 1966-ig a Fővárosi Operettszínház, 1966-tól 1971-ig a Nemzeti Színház tagja volt.

Szendrő József fiatal tehetségek elindítója, gyámolítója volt. Többek között Hofi Gézával is ő kötött először szerződést. Társulataiban indult el a pályán: Gordon Zsuzsa, Máthé Erzsi[5] és Latinovits Zoltán is.

A Bajza utca 1. szám alatti garzonház lakója volt. Felesége 1949–1957 között Máthé Erzsi volt.[6]

Színpadi szerepei szerkesztés

Rendezései szerkesztés

  • Rostand: Cyrano de Bergerac
  • Osztrovszkij: Erdő
  • Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia
  • Csiky Gergely: A nagymama
  • Farkas Imre: Iglói diákok
  • Kodolányi János: Földindulás

Műfordításai szerkesztés

  • Osztrovszkij: Erdő
  • Leonyid Zorin: Varsói melódia
  • Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek

Filmjei szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

  • Hotel Germánia (1962)
  • Éjszaka is kézbesítendő (1963)
  • Jövedelmező állás (1965)
  • Kocsonya Mihály házassága (1965)
  • Egy nyugalmas vasárnap (1966)
  • Tűvétevők (1966)
  • Hétköznapi történet 1–3. (1966)
  • Sellő a pecsétgyűrűn 1–2. (1966)
  • Én, Strasznov Ignác, a szélhámos 1–2. (1966)
  • Könyvsátor 67 – Visszakérem az iskolapénzt epizód (1967)
  • A postaláda (1967)
  • Kérdések a szerelemről (1967)
  • Jaguár (1967)
  • Könnyű kis gyilkosság (1967)
  • Platonov szerelmei (1967)
  • Wengraf (1968)
  • Bors (1968)
  • A régi nyár (1969)
  • Víz (1969)
  • VII. Olivér (1969)
  • Holnap reggel (1969)
  • Súlyfürdő (1969)
  • Hatholdas rózsakert (1970)
  • Lujzi (1970)
  • Sose fagyunk meg! (1970)
  • Szerencsés álmokat! (1970)
  • Rózsa Sándor (1971)
  • Vidám elefántkór (1971)
  • Zűrzavaros éjszaka (1971)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés